Hevesi Szemle 6. (1978)
1978 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Sugár István: Az első egri iparitanuló-iskola
mit is tanítottak az 1883 őszén megnyílt első egri iparí- tanuló-iskolában. Az előkészítő osztályban a tanítás célja „az oly iparos tanulóknak, kik az elemi iskolákban vagy semmit, vagy igen keveset tanultak, az írás, olvasás, számvetés és rajzolás elemeibe való bevezetése” (!) Itt az írásból, olvasásból és számvetésből heti 4 óra szerepel a tantervben, melyhez a „rajzolás” alapfogalmai járulnak. A működni kezdő két osztály közül a második tantervével ismerkedjünk most meg. Az első helyen említett rajzot két megosztásban tanították: szabadkézi és mértani rajz. A szabadkézi rajz keretében heti 2 órában megtanulták a növendékek a mértani testeknek „szabadkézből a perspektíva és árnyéktan főbb elveinek s szabályainak népszerű magyarázatával” való ábrázolását. Megismerkedtek az ellipszissel és a csigavonallal, s rajzoltak különböző levélidomokat „természetről és stilizált mintákról”. Oktatásra került a görög, római, román és reneszánsz kor stílusa is. A mértani rajz heti 1 órában kapott helyet, síkmér- tannal és stereometriával („tömörmértan”). Az „olvasmányok” sorában szerepel a magyar történelem, a hazai földrajz és „természettan” válogatott fejezetei, „szemelvények” magyar költők műveiből, végül „a magyar alkotmányból a polgári jogok és kötelességek”. A „fogalmazás” címszó alatt tanították a „polgári ügyiratok és levelek” keretében a számla, nyugtatvány, elismervény, utalvány, kötelezvény, munkavállalás, szerződés stb. megírását. A „könyvvitel”-ből pedig a napló, pénztárkönyv, főkönyv és leltár elkészítését. A szám- és mértan tantervében találjuk a négy alapművelet elvégzését közönséges törtekkel, „a társasszabályt, összetett arányokat, időhatárszámítást”, a mértan- ból oktatásra került a testek köbtartalmának kiszámítása, és „a vetületek elemei és kiszámítása” „A rendtartási szabályok”-ban nagy körültekintéssel 21 paragrafusban fogalmazták meg az iparitanuló kötelmeit, a kötelező óraszámot, a mulasztást, az év végi vizsgát és bizonyítványt és az iskolai szünnapokat. Nem feledkeztek meg a „fegyelmi szabályok”-ról sem. A fenyítés nemei sorából természetesen hiányzott a verés! Súlyossági sorrendben ilyen büntetésnemeket ismertek az első egri ipartanodában: tanári és igazgatói megdor- gálás magányosan vagy az osztály előtt, a pádból való kiállítás, a tanuló szüleinek és „gazdájának” értesítése, az ipartanodái bizottság elé való idézés, a kár megtérítése, „A tanuló meg nem javulása esetén a bizonyítvány kiadásának felfüggesztése, vagy mindaddig megtagadása, míg az illető megjavul.” „Bűntény” esetén a tanulót ki kellett szolgáltatni a „polgári hatóságnak”. 1883. SZEPTEMBER 17. Minden elő volt már készítve a nyitásra, csak éppen az olyannyira fontos rajztanári státusra nem akadt még jelölt sem. Hosszú hónapokon át kísérletezett a város — még a miniszteri biztos támogatásával is — egy alkalmas rajztanár szerződtetésével, de hasztalan. Végül Zalaegerszegről akadt egy jelentkező, az állást azonban végül is a már országos hírre jutott Sajósy Alajos festőművész nyerte el. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ő másfél hónapi működés után — láthatóan fizetési problémák miatt — leköszönt állásáról. A városi hatóság és az ipartanodái bizottság kétségtelen buzgalommal és ügyszeretettel rendezte be az új iskolatípust a belvárosi községi elemi iskola Rózsa utcai tantermeiben, melyek ezáltal délután is kellő kihasználtságot nyertek. Az első egri városi ipartanoda 1883. szeptember 17-én nyitotta meg kapuit, s vette kezdetét Egerben az iparitanulók rendszeres oktatása. A város jobbik felének lelkes örömébe azonban keserű üröm vegyült. A helyi lapból értesülünk, hogy a maradi kisiparosok részéről nem valami nagy lelkesedés fogadta „tanonc”-aiknak államilag elrendelt rendszeres tanítását. „... Sok értelmetlen iparosnál rossz vért szült, hogy tanoncát taníttatnia kell, s el is határozták, hogy inkáb nem tartanak tanoncot, mintsem szegényt iskolába küldjék. Reméljük, hogy az ipa- ros-tanonc iskola bizottsága, városi hatóságunkkal vállvetve, gondoskodni fog a rendes iskoláztatásról. A fentebb említett értelmetlen s indolens mesterek nevét pedig kötelességünknek fogjuk tartani a közönséggel megismertetni.” Az utolsó mondatot kétségtelen megfélemlítő buzdításként fűzte hozzá a derék újságíró, annyi azonban bizonyos, hogy minden maradi óckodás ellenére is mindenképpen nagy és jelentős dátumnak kell tekintenünk Eger oktatás- és iskolatörténetében 1883. szeptember 17-ét, mert hiszen elindítója volt egy rendkívül jelentékeny folyamatnak, melyre a koronát napjaink modern iparitanuló-oktatása tette fel. Emlékezzünk jóleső büszkeséggel a 115 esztendővel ezelőtt lezajlott eseményekre, s hajtsuk meg tisztelettel jelképes zászlóinkat az egri iparitanuló-oktatás úttörőinek odaadó munkája és kétségtelen lelkesedése előtt. Sugár István KRÓNIKA HONISMERETI TANFOLYAMOT INDÍTOTT a megyei tanács művelődésügyi osztályának pedagógus-továbbképző kabinetje az általános és középiskolai tanárok részére. A két esztendő során — többek között — megismerkedtek az avarok, a szlávok, a magyarok krónikájával, Heves megye kialakulásával, a várépítészettel, az egri püspöki udvar XV—XVI. századi gazdálkodásával, a török hódoltság korszakával. * KISMAMAKLUBOT ALAKÍTOTTAK Sírokban, a Mátra Művelődési Házban azzal a céllal, hogy a mamák három év alatt se legyenek a közösségtől távol, s később ne okozzzon nehézséget a munkába állás. A KISZ-esek vállalták, hogy a foglalkozások ideje alatt vigyáznak a kisgyerekekre. AZ IDÉN IS MEGRENDEZTÉK a szlovák nemzetiségi napot. Ezúttal Mátraszentimré- re várták a környező községekből és az ország távolabbi tájairól az érdeklődőket, a színes műsorral tarkított találkozóra. A megnyitóra a klubkönyvtárban került sor, majd a színes népi forgatag végigvonult a falun. Az ország különböző tájairól érkezett néptáncosok, ének- és zenekarok előadást tartottak. Föllépett a pilisszentke- reszti vegyes kórus, a nagytarcsai tánc- együttes, valamint a szomolyai felnőtt- és gyermekkórus. Természetesen a he'yi tánc- és pávakör is képviseltette magát a műsorban. ❖ ISMÉT MEGKEZDTE MŰKÖDÉSÉT a Megyei Művelődési Központ magnósklubja, illetve a Park Szálló közös Rock and roll klubja. A Fehér Szarvas vendéglőben rendezték meg az első klubestet, ahol Luis Prima, a közelmúltban elhunyt híres énekes emlékére összeállított műsort mutattak be. AZ ŐSZI KÖNYVHETEK SORÁN az egri járás több községi könyvtárában rendeztek író—olvasó találkozót. Szentiványi Jenő ifjúsági íróval Verpeléten és Szilvásváradon találkozhatott az irodalmat kedvelő közönség. * NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁS NYÍLT Egerben, a Dobó István Vármúzeum klubtermében, a szűcsmesterség legszebb alkotásaiból. Az idei múzeumi és műemléki hónap néhány rendezvényét a Heves, valamint a Hajdú-Bihar megyei Múzeumi Szervezet közösen szervezte. Így került megyeszékhelyünkre Debrecenből a volt Déri-hagyatékból származó gyűjtemény. A több mint félszáz régi, népi felsőruházati darabból mintegy harmincat tekinthetett meg az egri közönség. Közöttük jó néhány a szűcsművészet remeke. A bemutatott ruhák a XIX. század elejétől az 1920-as évekig terjedő időből valók. 43
