Hevesi Szemle 6. (1978)
1978 / 4. szám - JELENÜNK - Tajti István: Értelmiségiek a mezőgazdaságban
jól képzett, magas szakmai kvalifikáltsággal rendelkező szakemberek néhány év múltán eltávoznak, mert nem kapnak képzettségüknek megfelelő beosztást, nem látnak maguk előtt perspektívát az előlépésre. Heves megye termelőszövetkezeteiben dolgozó értelmiségieknél, az azonos munkahelyen és beosztásban eltöltött idő az alábbi képet mutatja: 0— 5 év óta dolgozik 34 százalék 6—10 éve 31 százalék 11-—15 éve 15 százalék 16—20 éve 16 százalék 21—25 éve 4 százalék Az adatok arra engednek következtetni, hogy 65 százalékuk tíz éven belül választott, illetve változtatott munkahelyet. Az első két évcsoport korátlagát nézve szembetűnő, hogy túlnyomó többségük fiatal, új munkába lépő, 62 százalékuk első munkahelye a mostani. Tanulságos számunkra a munkahelyen eltöltött idő vizsgálata a felső szintű vezetőknél és egyes termelői ágazatokra bontva. A felső szintű vezetők közül a termelőszövetkezeti elnökök — ahol egyébként az életkorátlag is a legmagasabb (49 év) — 22 százalék 0— 5 éve, 24 százalék 6—10 éve, 54 százaléka több mint tíz éve dolgozik jelenlegi munkahelyén. Ettől lényegesen eltérőek más vezetői szintek, csoportok azonos munkahelyen eltötött időarányai. 0—5 év 6—10 év 10 évnél több Főmezőgazdász 26% 39% 35% Főkönyvelő 40% 22% 38% Szem. vezető 31% 20% 49% Más összefüggésekben, más adatokkal összevetve, a munkahelyen eltöltött idő átlagai arra is fényt derítettek, hogy szakmai és állami iskolai végzettség tekintetében a tíz évnél régebben azonos munkahelyen dolgozók között található a 8 általánost végzettek 90 százaléka, itt a legalacsonyabb a továbbtanulók aránya is. Egyes munkakörök szerint vizsgálva a jelenlegi munkahelyen eltöltött időt, még szélsőségesebb a megoszlás : 0—5 év 6—10 év 10 évnél több Növény term elésben 36% 39% 25% Állattenyésztésben 30% 47% 23% Segédüzemágban 52% 35% 13% Számv.-adminisztr. 55% 30% 15% Alkalmazásuk tekintetében a termelőszövetkezeti értelmiség megoszlása: 58,6 százalék alkalmazott és 41,4 százalék szövetkezeti tag. A változás irányát és ütemét érzékelteti, hogy az elmúlt öt évben az értelmiségiek között több mint 50 százalékkal növekedett a szövetkezeti tagok száma. ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI ÖSSZETÉTEL Az értelmiséghez tartozásnak a keresőtevékenység jellegén, a végzett munkán túl ismérveihez tartozik az iskolai végzettség szintje is. Vizsgálatunk során alapvető és elsődleges kritériumként a végzett munka jellegének megfelelően soroltuk az értelmiséghez a vezetőket, függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e felsőfokú végzettséggel. — Eljárásunk elismerve némi magyarázatra szorul. — Ha abból indulunk ki, hogy az értelmiségi tevékenység, funkciók specifikumai a munka jellegében rejlenek és csak másodlagosan, közvetetten a felsőfokú képzettségben, megengedhető, hogy az adott munkakört minősítsük értelmiséginek és ennék alapján a munkaköri feladatokat ellátókat. Nem vitatjuk, hogy esetenként és konkrétan minősítve a középszintű iskolai végzettségű felső szintű vezetők nem felelnék meg az értelmiségi munka kritériumainak. Nem is beszélve a nyolc általánost végzettek köréről. Szükségét érezzük ugyanakkor a figyelmet arra is felhívni, hogy előfordul, bár kisebb gyakorisággal, hogy ezeknek a követelményeknek, kritériumoknak a felsőfokú végzettek sem felelnék mindig meg. Vannak nyolc általános iskolát végzett kiváló, magas fokú szellemi alkotómunkát végző, elismert vezetőink is, vannak segédmunkás egyetemet végzettek. E rövid elméleti jellegű megjegyzést az iskolai végzettség szerinti összetétel értékeléséhez és a levont következtetések magyarázataként szükségesnék véltük. Az 1978-as állapot szerint Heves megye termelőszövetkezeteiben és szövetkezeti társulásaiban 893 értelmiségi dolgozó közül 546-an rendelkeznék felsőfokú végzettséggel. Ez az értelmiségiek 61,1 százaléka. 315 középfokú végzettségű — 35,4 százalék — általános iskolai végzettségű 30, vagyis az összes 3,5 százaléka. A felső szintű vezetők iskolai végzettsége az átlagosnál is rosszabb. A 259 vezetőből 45 százalék rendelkezik egyetemi-főiskolai végzettséggel, 36 százalék középfokú végzettségű és 19 százalék csupán nyolc általános iskolát végzett. Szükségét érezzük megjegyezni, hogy >a mai korszerű nagyüzemi gazdálkodás feltételei és követelményei között a termelőszövetkezeti értelmiségünk iskolai végzettségét nem tartjuk megfelelőnek. A közelmúltban végbement területi és eszközikonoentráció, a tudományos alapookn álló gazdálkodás túlhaladta az empirikus tapasztalatra épülő, ösztönös vezetési módszereket. Most, amikor a termelőszövetkezetek átlagterülete több mint négyezer hektár, sok milliós értékkel és több száz emberrel gazdálkodnak, jó eredmény tartósan csak ott érhető el, ahol a vezetőkkel szemben támasztott követelményéknek érvényt szereznek. Heves megyében a termelőszövetkezeti elnökök 20 százaléka, a főmezőgazdászok nyolc százaléka, a főkönyvelők 13 százaléka és a személyzeti vezetők 53 százaléka általános iskolai végzettségű. A káder- és személyzeti munka színvonalát ezeken a területeken nem nevezhetjük kifogástalannak. Nyolc általános iskolai végzettséggel nehezen képzelhető el színvonalas pénzügyi, számviteli munka még akkor sem, ha a beosztott munkatársak magasabb fokú végzettségűek. Az MSZMP titkársága 1977. október 10-én tárgyal-! ta Heves megye mezőgazdaságának és élelmiszeripará-i raak helyzetét. Az értékelésben szerepel, hogy „a termelés színvonalát és eredményét tekintve, növekszik a termelőszövetkezetek közötti differenciáltság, melyben egyrészt a termőhelyi adottságok, másrészt az alacsony színvonalú vezetés játszik szerepet”. Vizsgálatunk adatai konkrétan is megerősítik e megállapítás helyességét. Tizenhét gazdaságnál a felső szintű vezetők fele nyolc általános iskolai végzettségű. Megfontolandó az is, hogy a felelősségteljes személyzeti munka rábízható-e olyan személyekre, akik nem rendelkeznek megfelelő iskolázottsággal, sem kellő élet- tapasztalattal — politikai képzettséggel. A jelenlegi helyzetet mutatja az alábbi néhány adat 36
