Hevesi Szemle 6. (1978)
1978 / 4. szám - JELENÜNK - Tajti István: Értelmiségiek a mezőgazdaságban
is: 53 személyzeti vezető közül 22 nyolc általános iskolát, kettő csak 6 elemit végzett. Továbbá: hatan pártonkí- vüliek és a szükséges élettapasztalattal sem rendelkeznek. Ezek a szélsőséges esetek azok, amelyek kétségessé teszik, hogy az értelmiségi funkciók ellátására egyáltalán alkalmazható-e olyan személy, aki nem rendelkezik iskolai végzettséggel. A felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek számárnak allakuásában döntő szerepe van a GATE-nek és a gyöngyösi főiskolai karnak. A felsőfokú végzettségűek szakmai struktúráját elemezve tapasztaltuk, hogy a hatvanas évek közepétől az agrármérnökök száma 169 százalékkal növekedett. Mezőgazdasági diplomásaink több mint 60 százaléka főiskolai, 40 százaléka egyetemi végzettségű. Területi megoszlásuk igen heterogén. Többségük a jó adottságú gazdaságokban, városokhoz közeli munkahelyeken tömörül. A rossz termőhelyi adottságú gazdaságoknál a vezetésből is nagyrészt hiányoznak a felsőfokú végzettségű szakemberek. Így érthető, hogy a termelés színvonalát és eredményét a kedvezőtlen termőhelyi adottságokon kívül az alacsony színvonalú vezetés is befolyásolja. Mezőgazdaságunk mai fejlődési üteme mellett a termeléshez szükséges anyagi feltételek biztosítása önmagában még nem elég, hogy a gazdálkodás eredményes legyen. Nem lehet közömbös az sem, hogy mezőgazdasági üzemeink egy részében hiány van agrármérnökökből, ugyanakkor az agrármérnökök jelentős része nem képzettségének megfelelő munkaköriben foglalkoztatott. — Nem mezőgazdasági jellegű munkahelyen és munkakörben jelenleg több mint 230 agrármérnöki diplomás található megyénk ipari üzemeiben és egyéb intézményeknél. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek elnökei, főmezőgazdászai és műszaki vezetői között nő nem található. A közvetlen termelői ágazatokban az agrármérnök nők aránya 3 százalék. Az összes agrármérnökök 9 százaiéba. — Az agrármérnöki pálya nem férfiszakmának számít. Ha figyelembe vesszük az egyetemi-főiskolai hallgatók összetételét, ez az arány a jövőben lényegesen változni fog. A GATE gyöngyösi főiskolai karán az 1977—78-as tanévben a hallgatói összetétel: (férfi 68 százalék, nő 32 százalék). A végzős hallgatók közül várhatóan, mintegy 30—35 fővel gyarapodik ez évben is agrármérnök-állományunk. Az aktív kereső mezőgazdasági diplomások népgazdasági ágazatok szerinti megoszlása, ágazati struktúrája is érdekes képet mutat Heves megyében. Az ilyen részleteket, közvetett összefüggéseket érintő vizsgálatok felhívhatják a figyelmet a képzés, a munkaerő foglalkoztatottságának, kihasználásának problémáira. Mezőgazdasági területen (termelőszövetkezet, állami gazdaság, erdőgazdaság, vízgazdálkodás, élelmiszer- feldolgozás stb.) dolgozik az összes mezőgazdasági végzettségű diplomásunk 42,6 százaléka. Iparban 19 százalék. Közigazgatásban, politikai intézményekben 19 százalék. Oktatásban, szolgáltatásban 10,5 százalék. Kereskedelemben 11,4 százalék. Egyéb területen 4 százalék. Az agrármérnöki végzettségűek — főként nők — 7,7 százaléka számviteli, irodai alkalmazott, s így nem hasznosítja megfelelően képzettségét. A politikai végzettség és politikai aktivitás fontos mutatói annak, hogy agrárértelmiségünk mennyiben és milyen minőségben tesz eleget a termelésen kívüli értelmiségi funkcióknak, a mezőgazdasági dolgozók politikai-ideológiai nevelésének, a tudatformálásnak. A politikai végzettség, aktivitás vizsgálata során kapott összkép kedvező. A vizsgált értelmiségicsoportból — 893 főből — középfokú politikai végzettséggel rendelkezik 420 (47 százalék). Felsőfokú végzettségű 14 fő (1,6 százalék). Ha ehhez még az 58 esti egyetemen és különböző közép- és felsőfokú képzésben tanulók számát is hozzávesszük, még pozitívabb képet kapunk. A felső szintű vezetők politikai végzettsége is jónak mondható, 4,6 százalék felsőfokú, 71 százalék középfokú politikai végzettséggel rendelkező. Ha az iskolai végzettség és jelenlegi munkakör függvényében vizsgáljuk a politikai végzettséget, érdekes összefüggést találunk. Az általános iskolai és középiskolai végzettségűek körében az esti egyetemet végzettek aránya magasabb, nagyobb a jelenleg politikai iskolán tanulók aránya is. Az első számú vezetők (tsz-elnökök, társulások igazgatói) fele az utóbbi évben szerzett esti egyetemi végzettséget, az állatorvosok, jogtanácsosok és műszaki vezetőknél nem megfelelő a politikai végzettség, nagyon alacsony körükben a továbbtanulók száma is. A politikai szervezethez való tartozás önmagában is mutatója a politikai, társadalmi aktivitásnak. Az összes termelőszövetkezeti értelmiség 24 százaléka párttag (217 fő), ebből 175 agrármérnök, három állatorvos, 13 üzem- és közgazdász, 6 gépészmérnök, 20 számviteli, adminisztratív alkalmazott. A nők aránya a párttagok között is igen alacsony. Társadalmi funkciója van 188 értelmiséginek, azaz 21 százalékuknak. A társadalmi tevékenységet tekintve, a termelőszövetkezetekben dolgozó agrárértelmiség kevésbé passzív, mint ahogyan azt a közvélemény tartja. Foglalkozási körök szerint vizsgálva a társadalmi, politikai aktivitást, azt tapasztaltuk, hogy a legpasszívabb réteg a jogtanácsosi, állatorvosi, számviteli-adminisztra- tív állomány. ANYAGI, ERKÖLCSI MEGBECSÜLÉS A termelőszövetkezetékben dolgozó értelmiség anyagi, erkölcsi megbecsülését illetően, talán a legszélsőségesebb véleményekkel találkozhatunk. Mind a közvéleményben, mind az agrárértelmiségben a tényleges helyzettől nagymértékben eltérő kép alakult ki életkörülményükről, anyagi, erkölcsi megbecsülésükről. Ennek okát mi az agrárszakmák lebecsülésében, alacsony társadalmi presztízsében, a mezőgazdasági szakmák (zöldségtermesztő, növényvédő és -termesztő, szőlész stb. üzemmérnöki tevékenység) hiányos ismeretében látjuk. Sok gazdaságban az idősebb generációhoz tartozók sem tekintik az agronómust értelmiséginek, tudásban, szellemi értékben az állatorvoshoz, pedagógushoz hasonlónak. Jövedelmével az agrárértekniség viszonylag elégedett, erkölcsi-társadalmi megbecsülés tekintetében hátrányos helyzetűnek véli magát. Ez az önértékelés részben a már említettekkel, részben a mezőgazdasági munka jellegével kapcsolatos. Életmódra, kulturális lehetőségre, szociális kapcsolatokra kiható hátrányos helyzetük ma vitathatatlan. A nem mezőgazdasági közvéleményben esetenként és alkalmanként agrárértelmiség- ellenes megnyilvánulások is tapasztalhatók. POLITIKAI VÉGZETTSÉG SZERINTI ÖSSZETÉTEL 37
