Hevesi Szemle 6. (1978)
1978 / 4. szám - JELENÜNK - Tajti István: Értelmiségiek a mezőgazdaságban
Heves megye agrárértelmisége, létszámát tekintve az országos átlagnál gyorsabban növekedett. Az utóbbi tíz évben a felsőfokú képzettséggel rendelkező agrár- szakemberek száma közel 25 százalékkal gyarapodott termelőszövetkezeteinkben. Szembetűnő agrárértelmiségünk szakmai differenciáltságának gyors változása, területi elhelyezikedésének aránytalansága. AZ AGRÁRÉRTELMISÉG ÖSSZETÉTELE A 893 értelmiségi beosztású dolgozóból 827 férfi (92,6 százalék) és 66 nő (7,4 százalék). Első számú vezető 259 fő — az összes agrárértelmiségi 29 százaléka. A korcsoportok szerinti vizsgálatnál két főbb korcsoportot — a 30 évnél fiatalabbat és a 30 évnél idősebbet — vettük. Az értelmiség 22 százaléka fiatal, a 30 év alatti korcsoportba tartozó. Ez az arány azt is mutatja, hogy az új belépők mintegy 80—85 százaléka a fiatal korosztályhoz tartozik. Meglepően alacsony — figyelembe véve a közép- és felső szintű képzésben képviselt arányokat — a fiatal nők száma. Valószínű ez a női vezetőkkel szembeni, erősen ható előítélettel is összefüggésben van. A felső szintű vezetők korcsoportok szerint összetételét részletesebben analizáltuk. A tsz-elnökök életkorátlaga: 49 év — a főmezőgazdászoké 42 év — műszaki vezetőké 35 év — főkönyvelőké 38 év — személyzeti vezetőké 44 év — tsz-társulások vezetőié 51 év Figyelmet érdemlő tény, hogy a felső szintű vezetők 26 százaléka 51—60 év közötti korosztályhoz tartozó, vagyis nyugdíjba vonulásukkal számolni kell a közeljövőben. EREDETI FOGLALKOZÁS SZERINTI ÖSSSZETÉTEL A káderpolitikai elvék szempontjából nem közömbös az értelmiség eredeti foglalkozás szerinti összetételének vizsgálata. A termelőszövetkezetekben és társulásokban dolgozó agrárértelmiségünk származás szerinti összetétele az alábbi képet mutatjla: 19,4 százalék munkás-, 33,9 paraszti és 46.7 értelmiségi-alkalmazotti származású. A felső szintű vezetők közel kétharmada első kereső foglalkozását tekintve fizikai dolgozó volt. A 259 felső szintű vezető 30 százaléka eredeti foglalkozása szerint munkás, 40 százaléka paraszt. 30 százaléka értelmiségi. Ezen belül igen nagy eltérések vannak, ha a vezetők beosztása tekintetében nézzük az eredeti foglalkozást. Például: az agrárértelmiségi pályák felé nagy számban orientálódnak a városi munkás- és értelmiségi szülők gyermekei. Pályakezdő agrárértelmiségünk több mint egyharmada városi, aki csiak az egyetemen, főiskolán ismerkedik meg a mezőgazdasággal, és még később — végzettség után — parasztságunk életmódjával, a falusi értelmiség életével, munkakörülményeivel. A tények értékelésénél figyelembe kell venni, hogy igrárértelmiségünk jelentős része fiatal, s így első ke- 'eső foglalkozása, azaz „eredeti foglalkozása” szerint ér- elmiséginek minősül. Továbbá az országostól nagyobb mérvű és gyorsabb volt lakosságunk átrétegződése, ame- yet szintén figyelembe kell venni a tények értékelésénél, 'lem utolsósorban azokat a politikai indítékokat, amelyek e pályára irányítottak ipari munkásokat, értelmiségieket. A folyamatos rétegződésvizsgálatok elengedhetetlen feltételei a tervszerű munkaerő-gazdálkodásnak és szakemberképzésnek. A felsőfokú szakképzettséggel rendelkező káderek iránti kereslet az utóbbi évtizedben Heves megyében is nagy volt. A korszerű technika és termelési eljárások térhódítása eredményeként jelentkező igényeket az egyetemek és főiskolák biztosították, 1978- bam Heves megyében több mint ezer agrármérnöki diplomás található az aktív kereső foglalkozásúak között. Ha munkakör szerinti megoszlásukat vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a főbb termelési ágazatokban a vezetők több mint 50 százaléka felsőfokú szakképzettséggel rendelkezik. Ugyanakkor 235 agrármérnöki diplomás nem mezőgazdasági területen dolgozik. Szocialista mezőgazdaságunk termelőszövetkezeti szektorában és a társulásokban, közvetlen termelési ágazatokban, mint irányító, vezető dolgozik az agrárértelmiség 49 százaléka. Ipari-műszaki vezető 20 százalék, számviteli és adminisztratív munkakört tölt be 21,5 százalékuk. — A szükségesnél kevesebb — 5,4 százalékkal képviselt a közgazdász és üzemgazdász. A főállású jogtanácsosok 2,4 százalékát, az állatorvosok 1,7 százalékát adják a termelőszövetkezeti értelmiségnek. Az agrotechnika és technológia gyors fejlődése Heves megyében eddig ismeretlen agrárértelmiségi szakmákat honosított meg. Például meliorációs szakmérnöki, növényvédő szakmérnöki, agronómiái szakmérnöki, rendszerszervező szakmérnöki stb. A zöldségtermesztési program nagymértékben növelte megyénkben a zöldségtermesztő üzemmérnökök számát és dinamikusan fejlődött a szőlőtermesztésben dolgozó szakmérnökök állományi létszáma is. A vizsgálat tapasztalatai szerint a termelőszövetkezetekben dolgozó agrárértelmiség foglalkozás szerinti összetétele gyorsan változó — az ismertetett okok miatt —-, egyes foglalkozási ágazatokban gyorsabban, másokban mérsékeltebben növekvő. A hagyományos növénytermesztési ágazatokban telítettség van. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy minden gazdaságnál megnyugtató a magas kvalifikáltságú szakemberekkel való ellátottság. A jelenlegi feltételek és a középtávú tervek ismerete alapján azt mondhatjuk, hogy az értelmiségi létszámnövekedés mérsékeltebb üteme várható. A vezetés összetétele szakmai kvalifikáltság szerint gyorsabban javul, a vezetői átlagéletkor fiatalodást mutat. A szakmai képzés megoldott — bizonyos túlképzés, is tapasztalható egyes agrárértelmiségi szakmákban —, a szervezett, irányított továbbképzés nincs megoldva. A*JELENLEGI MUNKAHELYEN TÖLTÖTT IDŐ Az értelmiségi és vezetői munka hatékonyságának egyik mutatója lehet az adott munkahelyen és munkakörben eltöltött idő. A munkahelyismeret, a szükséges beilleszkedés, szocializáció elengedhetetlen feltétele a hatékony munkának. Ugyanakkor a foglalkoztatottsági struktúra megmerevedése, változatlansága is mutatja az ismétlődő vezetési, gazdálkodási gondokat, problémákat. Ha egy gazdaságban az értelmiség összetétele rossz, a termelés és irányítás módszerei egy korábbi időszak feltételeihez kon ’orválódtak, érthetően ma már a feladatokat nem tudják megfelelően megoldani. Ha egy vezetési szinten vagy munkakörben például a felső szintű vezetők 40—45 százaléka a szükséges szakmai és politikai végzettség nélkül, közel 20 éve dolgozik, nem várható korszerű, hatékony munka. Ilyen gazdaságoktól a JELENLEGI MUNKAKÖR SZERINTI MEGOSZLÁS
