Hevesi Szemle 6. (1978)
1978 / 3. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Kozári József: A mezőgazdasági érdekképviselet és a koalíció
nyegetés. A Parasztszövetség a pártérdekektől független érdekképviseletet hirdette, valójában a kisgazdapárt mögött tömörült reakciós blokk szervezete volt, amely igyekezett a közép- és szegényparasztság minél nagyobb részét a burzsoázia szövetségesévé tenni a munkásosztály ellen. Mindezekből világosan kiderül, hogy bár a mezőgazdasági érdekképviselet tényleg megoldatlan volt, a harc nem a paraszti érdekek védelméért, hanem a parasztság fölötti befolyás megszerzéséért folyt. Ha ugyanis valamelyik pártnak sikerül vezetői pozíciókat szereznie a paraszti érdekképviselet szerveiben, úgy ezt a befolyást könnyen kamatoztathatta volna a politikai küzdőtéren. Ez a tény pedig könnyen eldönthette volna a hatalomért folytatott harc végső kimenetelét is. A hatalomért vívott harcban ugyanis döntő jelentőségű kérdés volt az, hogy kivel megy a parasztság. A paraszti érdekképviselet létrehozásáról eltérő vélemények alakultak ki a különböző pártokban. Az SZDP a FÉKOSZT-t támogatta. A FKGP a Parasztszövetség térnyerésén fáradozott. A KMP pedig az újonnan földhöz juttatottakat igyekezett szervezetbe tömöríteni. Ez a szervezet az Újonnan Földhözjuttatottak Országos Szövetsége nevet viselte. Az UFOSZ szervezése kommunista kezdeményezésre — 1946 március közepén a földosztó bizottságok kommunista tagjainak részvételével — az 1946. március 17—18-án tartott kongresszus után indult meg. Az MKP eredeti elképzelése az volt, hogy a mezőgazdasági érdek- képviselet alapja a termelőbizottságok és földigénylő bizottságok egyesítéséből létrejött földművesbizottság legyen. Az UFOSZ célja, hogy az általa tömörített parasztság nagy rétege, „amely közösen harcolta ki és védelmezi a földet, ne hulljon szét és ne kerüljön a gazdag parasztok, a parasztszövetség és mások befolyása alá. Egyértelműbb megfogalmazásban ez a célkitűzés „ ... a dolgozó parasztság megnyerése, a demokrácia megerősítése és továbbfejlesztése érdekében a legfontosabb politikai és szervezeti feladatok közé tartozik”. Ezen a téren az UFOSZ új fejezetet jelentett a parasztság megnyeréséért vívott harcban. A parasztpárt az egész dolgozó parasztság gazdaságitársadalmi érdekvédelmének megoldását kívánta elérni, s ezt egy szintén újonnan szerveződő, de — az UFOSZ-szal ellentétben — a dolgozó parasztság valamennyi rétegét felölelő egységes, demokratikus paraszti érdekképviseleti szervtől várta, s ezért az érdekképviseleti törvény mielőbbi megalkotását tartotta szívügyének. A Parasztszövetségnek, mint érdekképviseleti szervnek az elismerése elől is többek között ezeknek az elveknek az alapján zárkózott el. A parasztpárt ennek következtében visszahúzódott a kommunista vezetés alatt szerveződő UFOSZ-tól, s a már 1945 elejétől működő FÉKOSZ-nak sem igen nyújtott hathatós központi támogatást, de visszautasította a Parasztszövetséggel való együttműködést is. Az új érdekképviseleti szerv ügye azonban nem haladt előre, a parasztpárt így hatékony tömegszervezet nélkül maradt. Az FKGP-nek a tömegbázis kiszélesítése érdekében sürgős volt a mezőgazdasági érdekképviselet létrehozása, természetesen kisgazda elképzelés szerint és vezetéssel. Ennek érdekében a Parasztszövetség tömegbázisa kiszélesítésének kísérletei mellett a nemzetgyűlésben is felvetették a mezőgazdasági érdekképviselet megoldásának problémáját. Erre először 1945 decemberében került sor, amikor a nemzetgyűlés elfogadta Nagy Ferenc javaslatát: „Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a legközelebb összehívandó nemzetgyűlés ülésére készítse elő és terjesszen be törvényjavaslatot a parasztság, illetőleg a mezőgazdasági termelők érdekképviselete tárgyában.” Az FKGP nemzetgyűlési frakciójának megbízásából elkészült tervezet egy-egy példányát 1946 első heteiben megküldték tanulmányozás céljából a koalíciós pártoknak. Az MKP és az NPP semmiféle véleményt nem fűzött az említett tervezethez, bár a parasztpárt is a mezőgazda- sági érdekképviselet megvalósítása mellett tört lándzsát a nagy választmány 1946. március 10—11-i ülésén. Az elkészült törvényjavaslatról egyedül a Szociáldemokrata Párt tette meg észrevételeit. Kifogást emelt a parasztság kúriákba való sorolása és annak módja ellen, amely a következőképpen hangzott: A választásra jogosult tagságot három csoport, kúria alkotta. 1. A mezőgazdasági munkavállalók, az öt kát. hold földnél nem nagyobb birtokok tulajdonosai, haszonélvezői, haszonbérlői vagy javadalmasai, valamint ezek segítő családtagjai. 2. Az öt kát. hold földnél nagyobb, de 15 kát. hold földet meg nem haladó birtokok tulajdonosai, haszonélvezői, haszonbérlői, vagy javadalmasai, valamint ezek segítő családtagjai. 3. A 15 kát. hold földnél nagyobb birtokok tulajdonosai, haszonélvezői, haszonbérlői vagy javadalmasai, valamint ezek segítő családtagjai. A községi, városi Mezőgazdasági Testületbe a csoportok legalább öt-öt tagot küldhették be, illetőleg ameny- nyiben az egyik vagy másik csoport választóinak létszáma az 50 főt meghaladta, minden megkezdett 20 tag után további egy-egy tagot. Az egyes csoportok választottjainak száma azonban nem lehetett több 25 főnél. Ezenkívül * Parasztszövetség helyi szervezete 3, a FÉKOSZ pedig 2 tagot küldhetett a testületbe. A helyi mezőgazdasági területek titkos szavazással, választói csoportonként a csoport minden megkezdett nyolc tagja tagja után egy tagot küldhették az érdekképviselet megyei testületébe. Ezenkívül ugyanoda a Parasztszövetség 15—15, a FÉKOSZ viszont 10—10 rendes és póttagot küldhetett. Az Országos Mezőgazdasági Szövetségbe a megyei testületek minden választói csoportja tagjai közül titkos szavazással 2—2 rendes és póttagot választhatott. A Parasztszövetség és a FÉKOSZ természetesen az OMSZ-ban is képviseltette magát. Ez a fajta besorolás nyilvánvalóan hátrányos volt a falusi lakosság szegényebb rétegei szempontjából. Az SZDP véleményét Takács József összegezte a következő szavakban: „A tervezet egyezik a saját elgondolásommal, s így szerintem tárgyalási alapnak elfogadható azokkal a beszúrásokkal, amelyeket egyszeri elolvasás után eszközöltem.” A kisgazdapárti tervezet módosítása 1946. április 5-re készült el. A módosított változat már a Földművelésügyi Minisztérium törvényjavaslataként szerepelt, és a következőket tartalmazta: Az OMSZ feladata: — az ország mezőgazdaságának és a mezőgazdasági népességnek „egyetemes érdekeit” a kormány előtt képviselni ; — folyamatosan tanulmányozni és értékelni: a) a mezőgazdasági viszonyokat, a termelést, az értékesítést, b) a mezőgazdasági népesség gazdasági helyzetét, c) a mezőgazdasági munkás viszonyokat, d) a földbirtok-politikai mozgalmakat; — a felsoroltak alapján a mezőgazdasági érdekeket érintő törvények és rendeletek kiegészítésére javaslatokat tenni. 46
