Hevesi Szemle 6. (1978)
1978 / 3. szám - MÚLTUNK JELENE - Grezsa Ferenc: "Óraadók királysága"
alig volt elég. Idén már megnehezedett a helyzetem, mert a rendeletek értelmében az internátusi koszttól is elestem s magamnak kellett háztartást fenntartanom. Ha irodalmi szerződéseimnek meg tudok felelni, tán vállalhatom a tanítás öröméért ezt az áldozatot, így azonban még akkor is havi két-háromszáz forintot kellene családomtól elvonnom, ha óradíjamat megkapnám. 4. Ebben a tanévben a fölterjesztések, kérések és ígéretek ellenére egyetlen fillér óradíjat sem kaptam. Akármilyen eszményi volt ez az összeg, engem mégis megnyugtatott, hogy a kultuszkormány jóindulattal nézi működésemet. 5. Az iskolák igazgatóival távozásomat megbeszéltem; az órák ellátása különösebb nehézséget nem okoz. Ha csak az év végén álltam volna ki a munkából, új tanárt akkor sem kellett volna alkalmazni. Midőn kérésemet a Miniszter Űr jóindulatába ajánlom, hadd köszönöm meg még egyszer azt a számomra páratlan értékű engedélyt, mellyel nekem, a nem tanárnak tanári tapasztalatok szerzését lehetővé tette. Bízom benne, hogy beszámolóim megjelenhetnek s méltó nyugtái lesznek ennek a jóakaratnak. Őszinte tisztelettel Hódmezővásárhely, 1948. december 2-án Németh László óraadó VKM 288912. sz. Érk. 1948. dec. 6. UMKL. Rácz Miklós igazgató Németh László megtartott óráit 148/1948/49 sz. alatt 1948. szept. 21-én jelentette. A minisztérium a heti 15 óra után járó díjat 1948. dec. 9-én utalványozta. Az ügyiraton a következő elintézés szerepel: „Dr. Németh László író Keresztury Dezső volt közoktatásügyi minisztertől megbízást kapott, hogy a hódmezővásárhelyi fiú és leánygimnáziumban óraadó tanárként pedagógiai kísérleteket végezzen. Az illetékes tankerületi főigazgató 5542/1948. főig. szám alatt jelenti, hogy fentneve- zett tanár munkáját bevégezte és kéri, hogy a további szolgálat alól Miniszter úr mentse fel. Főigazgató közli, hogy fentnevezett óráit a tanári testület mindkét intézetben pótlás nélkül el tudja látni. Dr. Németh László felmentéséről alábbiakban intézkedem: dr. Németh László úr gimn. tanár Hódmezővásárhely. Tanár Urat, kérésére a hódmezővásárhelyi fiú és leánygimnáziumba szóló 172760/1948. V. sz. óraadói megbízása alól azonnali hatállyal felmentem. Budapest, 1948. évi december hó 21. napján. Székely Béla sk. ügyosztályvezető. ★ AZ ÍRÓ VISSZAEMLÉKEZÉSE Azt, hogy életemben végigtekintve van egy kis folt, melyre mint az igazi siker aranykorára emlékezhetek: vásárhelyi diákjaimnak köszönhetem (Sajkódi esték). Grezsa Ferenc Történelmi tudósítás a kápolnai földosztásról (Gondolatok Krúdy Gyula publicisztikájáról az író születésének századik évfordulóján) Az idei ünnepi könyvhét sdk szép kiadványa között is különleges csemegét jelentett — a gyűjtők számára is — Krúdy Gyula A kápolnai földosztás című riportkönyvének bibliofil kiadása. A bibliográfiák számontartották ezt a Krúdy-írást, magót'a füzetet azonban még a legbuzgóbb Krúdy-gyűjtők közül is csak kevesen mondhatták a magukénak. Első 'kiadása a legritkábban felbukkanó K rú d y-k ötetek egyikének számított. Mostani megjelentetése mégsem csak a gyűjtők öröme. Olyan mű ez ugyanis, amelyik arra is alkalmas, hogy egyre növekvő olvasótáborának új oldaláról mutatkozzék be benne az író. Kiadását két kerek számú jubileum — az író születésének századik, és az 1918-as polgári forradalom közelgő hatvanadik évfordulója — külön is időszerűvé teszi. Ez a kettős évforduló jó alkalmat kínál, hogy az író munkásságának egy kevésbé ismert vonulatát idézzük fel, ráadásul egy olyan mű kapcsán, amely földrajzilag éppen Heves megyéhez kötődik. Akik Krúdyt csak regényei és elbeszélései alapján ismerik, azok számára A kápolnai földosztás meglehetősen magányosan és idegenül áll az író életművében. Pedig nagyon is világosan nyomon követhető előzményei vannak. A háború alatti publicisztikája egyértelműen bizonyítja, hogy Krúdy nem a forradalom kitörésekor váltott hirtelen hangot, hanem akkori tevékenysége csak szerves és logikus folytatása, betetőzése volt egy hosszú fejlődési folyamatnak, amely a háború kitörésétől kezdve fokozatosan ment végbe az íróban. Krúdy pályája legkezdetén, diákkorában és a vidéki hírlapíróskodás időszakában is írt már publicisztikai műveket, vezércikkeket, riportokat, a napi eseményekhez kapcsolódó reflexiókat, később azonban hosszú időn át szinte teljesen elhanyagolta ezt la műfajt. Már a 90-as évek végén ritkulni kezdték újságcikkei, az 1901 és 1910 közötti évtizedből pedig alig tudunk ilyen jellegű írásról. Igazán rendszeressé csak 1914-ben vált újra közírói tevékenysége. Ekkor kezdte közölni a Magyarország hétről hétre a híres Pesti leveleket. Ekkor már elmúlt 35 éves, kb. 40 kötet volt már mögötte, köztük az első Szindbád-sorozatok és A vörös postakocsi is, amellyel igazán beérkezett íróvá vált. Alkotó ereje teljében, írói pályája csúcsán volt tehát, amikor kitört az I. világháború, öt magát személy szerint nem fenyegette a front. Egy fennmaradt sorozási igazolványa szerint alkalmasnak találták ugyan fegyveres szolgálatra, 34
