Hevesi Szemle 6. (1978)
1978 / 3. szám - HAZA ÉS NAGYVILÁG - Gyurkó Géza: Ceruzavázlatok Szíriából (a szerző fotói)
chutrelo szi (kegyetlen város) — mondta Goman. Igen. Nicola kezét összeégette a város, de az a kegyetlenül nehéz élet tanította meg keményen dolgozni, életben maradni. Magyarul búcsúztam tőle. Sokáig tartott magához húzva. Sírt. Ügy kapaszkodott kezembe, mint a fuldokló. (Búcsú a várostól.) Kora reggel csengett a telefon szállodai szobámban. A tolmácsnő idegesen hallózott: — Sztrájkolnak a vasutasok, az irányító személyzet. Azt hiszem ma nem tud utazni. Majd részletesebben megnézem, hogy a sztrájk vonatkozik-e a nemzetközi járatokra is. A megbeszélt időpontban találkozunk... Csak annyi erőm maradt, hogy nyugtázzam a hallottakat. Előző nap kifizettem a szállodai számlát és tíz frank kivételével minden maradék pénzemet elköltöttem apróságokra, ajándékokra. Mi lesz, ha valóban nem utazhatom? A bizonytalanság és a honvágy kettős kínjait szenvedtem. Késő délután elszántan, hosszú sétával búcsúztam a várostól. Este megtudtam, hogy az Orient exp_ ressz mégis indul. Nehezen múltak a percek. Vágytam már haza, de ahogy elmaradt mögöttem a fényben úszó város, még sokáig néztem a csillaggá zsugorodott Szajna fényeit. Au revoir, pódengo fóro! Viszontlátásra Párizs! Mészáros György Ceruzavázlatok Szíriából 1. AUTÓBUSSZAL A BIBLIÁBA Mohamed Ali Hasszán úgy bukkant elő aprócska, nagy fülű öszvérén az összehajtó sziklák terelgette keskeny ösvényen, mintha az idő mélységesen mély kútjából kocogna elénk. A Biblia idejéből. Maaloula és a környéke biblikus táj, és nemcsak arról híres e vidék, hogy itt, éppen e sziklák között lett a monda szerint ama keresztény- üldöző Saulból Pál, az apostol, hanem Mohamed Ali Hasszánról is ... Újsütetű híresség, de mélyen a múltban gyökeredző: állítólag már csak ő tudott — legalábbis a tudósokat nem számítva — arameusul. E sémi nyelv ama bibliai Jézus nyelve volt, akit megfeszítettek, aki harmadnapra feltámadott, s akinek atyja, az Ür, itt dörögte le a mennyekből a római Saulnak — lehet, hogy éppen arameusul? —: „Saul, Saul, miért üldözöl engem?” Maaloula negyven kilométerre rejtőzik Damaszkusztól. Már a szürke-sárga kopár hegyek között, házaival felkúszva, mint valami feoskef őszek-kolónia a völgyet záró sziklák falaira, öt éve tán, hogy e tájon először jártam. Mohamed Ali Hasszán, akkor bukkant elő idős arcával az időtlenségből és rögtönzött számunkra az öszvérháton egy kis arameus nyelvű előadást. Bevallom, azóta is sokat töprengtem, hogy azok a hunyorgó szemek, a humuszos fej homloka alá süppedve, nem gúnyt pislákolnak-e az ostoba turistáknak, akik lám, készek tátott szájjal is elhinni, hogy ámit ő mond — mindegy, hogy mit is — az arameusul van ám mondva. Mégis elhittem, mert a hitem ára bennefoglaltatott az utazási iroda számára befizetett összegben. És annyi pénzért én még arameusul is hiszek. Sőt: az arameusok- nak is! A fénykép maradt meg Mohamed Aliról, amint éppen kibukkan a késpenge szelte sziklarésen. Meg az emlék erről az ősi, bizánci múltú ikeresztély faluról, amelynek házai, a sziklákból fogantak, ámbár az is lehet, hogy a házak köveiből álltak össze a délutánkor is már esti árnyat borító kőmeredélyek. Nem gondoltam, hogy valaha még e tájra viszi sorsom az utamat... — Ó, mert megláttam magukat... Amint jönnek . .. És, hát itt vagyok — mondja pergő franciasággal Pater Philip Achar a csodálkozó kérdésünkre, hogyan is vette észre jöttünket. A háromezredéves egykori pogány templomból lett ősi görög-keleti kis kápolnához a hátsó traktuson jutottunk el. Felettünk magasra nyúltak a falak, ablak nincs errefelé. Itt bent hűvös és mély a félhomály, mint Pater Philip mosolya: 24
