Hevesi Szemle 6. (1978)
1978 / 2. szám - JELENÜNK - Szokolay Zoltán: Él-e még a magyar zsoltárköltő?
ra bontott szerkezete csakúgy őt idézi, mint a tambura fölé görnyedő vén Arany, nyomon követhető a Tücsökzenében, de Nemes Nagy ótestamentumian szigorú látomásai között is. Nem érdemes megkísérelni, hogy összeállítsuk: a szintén Molnár javította Károli-biblia fordításával együtt ki mindenkinél mutatható ki Szenei Molnár hatása: mindenkinél. Jókai öregasszonyai éppúgy az ő szenténekeivel ülnek a rokka mellett, ahogy ha éppen így akarja, az ő hangján szól Ady. Mondatépítkezése, eszejá- rása a legfiatalabb költők-írók szövegében is kimutatható, azok pedig aligha járatosak az ószövetségben. Viszont mind tanulták a Toldit és ismerik Móriczot.” Erőmet meghaladó föladat volna hát fölmérni Szenei irodalmi hatását. Csupán egy rövid asszociációs játékra hívok most mindenkit. „Rontsd meg őket te nagy hatalmoddal, Mint az földből égetett cserép edényt” (2. zsoltár) „Mire jutott állapotod? Romlandó cserép.” (kuruc ének) „Támadatról és napenyészetről” (50. zsoltár) „A napnak hanyatlik tündöklő hintája, Nyitva várja a szép enyészet ajtaja” (Csokonai: Az estve) „Tolvaj módra megáll barlangokat, Leshelyből az szegényre ólálkodik, Hogy azt megkaphassa, azon forgódik, Barlangban magát megvonja titkon, Hogy az ártatlant megragadhassa.” (10. zsoltár) „Bújt az üldözött, s felé kard nyúl barlangjában” (Kölcsey: Himnusz) „ŰR Isten segíts, és tarts meg engem, Mert a vizek szintin telkemig érnek, Közepin vagyok az sáros mélységnek, Kiben csaknem elsüllyed én fejem.” (69. zsoltár) „Ijessz meg engem, istenem, szükségem van a haragodra. Bukj föl az árból hirtelen, Ne rántson el a semmi sodra. Vad, habzó nyálú tengerek falatjaként forgok, ha fekszem, s egyedül. Már mindent merek, de nincs értelme semminek sem.” (József Attila: Bukj föl az árból) „Mit használ tehát énnékem Hogy tisztán tartom én szívem? És micsoda hasznom van abban Hogy kezem mosom tisztaságban?” (73. zsoltár) „Miért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis! Miért ne legyek tisztességes? Kiterítenek úgyis! (József Attila: Két hexameter) Közismert a párhuzam a 72. zsoltár és Ady Endre Bosszús, halk virágének című verse; a 109. és az Istenhez hanyatló árnyék; a 146. és a Teveled az Isten című között. Ugyancsak ismeretes a 90. zsoltár kezdősora: „Te- benned bíztunk eleitől fogva” és József Attila Kész a leltár című versének első sora: „Magamban bíztam eleitől fogva”. A 91. zsoltár negyedik szakaszában mintha Petőfi hangja kélne: „Ha te mellőled egy felől / Ezren elesnének is / És tízezren jobb kéz felől / Nem árthat néked mégis”. A 142. zsoltár negyedik versszakát — más dallammal — népdalként hallottam az Alföldön énekelni: „Bézárlattak utak, ajtók / Egy felé sem szaladhatok / És ez ilyen ínségemben / Senki nincsen, ki segítsen”. „És azt mondta már akkor ez a nép: Legszabadabb akkoron lehetnék, midőn anyai nyelvvel ölelkeznék a világ szelleme.” Nyelvünk és lelkünk egyik legnagyobb szabadítóját, a költő Szenei Molnár Albertet üdvözölte írásom, a tudós mester emlékét köszöntötték tisztelettel csetlő-botló gondolataim. Bizonnyal vannak, kiket megbotránkoztatott a sok idézőjel. Azon gondolatokat, melyeket más már pontosan, jól megfogalmazott, nem volt szívem pontatlan, ügyefogyott mondataimmá átformálni. Molnár Alberttól pedig — nem titkolom — azért idéztem ily bőséggel, mert abban reménykedtem, hátha lesz, kit rabul ejt az idézett részletek szépsége és fölüti a Régi Magyar Költők Tára 1971-ben kiadott 6. kötetét, melyben Stoll Béla rendezte sajtó alá Szenei Molnár Albert költői műveit. Mások valószínűleg mérhetetlen elfogultságomat említik majd föl. És folytathatnám a sort. Tán már sziklák alatt fekszem. De az vesse rám az első bírálat-követ, ki megismerkedvén Szenei Molnár Albert zsoltáraival, meg nem igéztetett általuk. Szokola.v Zoltán Krónika DRAMAPALYAZATOT HIRDETETT MEG a Heves megye és Eger város tanácsának elnöke, a Kulturális Minisztérium színház-, zejie- és táncművészeti íőosztálva és az írószövetség drámatagozata támogatásával az Agria napokra. A meghívott drámaírókkal Egerben, a városi tanács vezetői találkoztak. A megbeszélésen az alkotókat tájékoztatták a pályázat céljáról és témajavaslatokat tettek a megírandó művekre. A születendő alkotásokat az 1979-es esztendőben a meghirdető szervek képviselőinek részvételével szakmai zsűri bírálja ma.'f' el, illetve díjazza. A legjobbaknak ítélt műveket 1982-ig az Agria Játékszín művészei mutatják be. „EGRIEK A VAROSÉRT” felirattal emlékplakettet alapított a Hazafias Népfront egri városi bizottsága. A plakett arany, ezüst, illetve bronz fokozatát első ízben május 1-én nyújtották át a megyeszékhelyért kiemelkedő társadalmi munkát végzett személyeknek. A MÄTRAFÜREDI Dl SZÍ TÖMŐ VÉSZ-körök találkozójának megszervezése a gyöngyösi művelődési központ érdeme volt. A házigazdák a mátrafüredi nőklub asszonyai voltak, akik hogy otthonosabbá tegyék a találkozót, saját kézimunkájukból kiállítást is rendeztek erre az alkalomra. A díszítőművészkörök első találkozóját a városi művelődési központ igazgatóhelyettese nyitotta meg, majd Borbély Jolán, a Népművelési Intézet munkatársa köszöntötte a résztvevőket. A közönség szórakoztatásáról Priboljszky Mátyás citeraművész és a Vidróczki néptáncegyüttes gondoskodott. Ezután szakmai tanácskozáson cserélték ki tapasztalataikat a kézimunkázó asszonyok. A találkozón Kompolt, Kápolna, Besenyőtelek, Hatvan, Petőfibánya, Bodony és Eger díszítőművészkörei vettek részt. A HARLEKIN BÁBEGYÜTTES is meghívást kapott az Állami Bábszínház 30. évfordulójára rendezett ünnepi hétre, amelyen a méltán világhírű színház műsorra tűzte az elmúlt évek legsikeresebb felnőtt- és gyermekdarabjait. Az egriek a Népművelési Intézet nívódíjával kitüntetett műsorukat, Kodály Háry János szvitjének árnyjátékos feldolgozását mutatták be. 50
