Hevesi Szemle 6. (1978)
1978 / 2. szám - JELENÜNK - Sugár István: Híres emberek a megye életéből
okozta korai halálát is. A „Domus Krackeriana” Bródy utcai szomszédságában állott Fazola Henrik lakatosmester emeletes lakóháza, — a közelmúltig a Heves megyei Nyomda otthona —, melynek pincéjében ma is áll, habár kissé megviselt állapotban is az a kőkandalló, melynek tüze s melege mellett oly sokszor poharazgatták az Eged hegye tűzpiros zamatos borát Fazola és Kracker, művész és mesterember barátaik társaságában. De igencsak sűrűn megfordultak az utcabéli „Kacsa” kocsmában is. . . Művészben és nagy képességű, jóhírű mesteremberben nem volt azokban az esztendőkben hiány Egerben. Nézzünk csak körül Kracker egri kortársai között. Witt- man Antal és Huetter Lukács festők, Spórer Mihály márványfaragó és festő, Schmitt Péter aranyozó és festő, Francz József püspöki építőmester, Povolni János és Zwenger József kőmívesmesterek, idősebb Hösz János és Steinhauzer Antal, Antzenhoffer György és Halblechner Vencel szobrászok, Kern Ignác és Schajrer József ötvösök, Klein Mihály orgonacsináló, Rein Wunibuldus órásmester, Pliczner János és Hágen József kőfaragó mesterek, Lotter Tamás műasztalos, Jüsztl József harangöntőmester, s nem utolsósorban Fazola Henrik. Mindegyikőjük művészetük valóságos mestere volt, s nagy többségüket a püspöki udvar foglalkoztatta. Ezeknek az Ausztriából, Német- és Morvaországból Egerbe telepedett művészeknek s mestereknek a kezén formálódik Eger XVIII. századi képe. Nagy értékű megbízatásokkal ismeri el Eszt.erházy Károly gróf tudásukat, művészetüket, — s legtöbbjüknek ma is megcsodálhatjuk munkáját: Kra- ckerét, Fazoláét, Zách Józsefét, Rein Wunibuldusét, Francz Józsefét, Huetter Lukácsét, Lotter Tamásét meg a többiét. A nagy hatalmú és tekintélyes Eszterházy pöspök Kracker János Lukácsot leveleiben franciás eleganciával „Monsieur”-nak titulálja. Kracker jól választotta meg vejét Zách József személyében. A Brünnből Egerbe került festő a bécsi Művészeti Akadémián tanult, s mivel „Doctor”-nak „oroos”-nak is emlegetik, joggal feltehető, hogy talán medicinát is végzett. A kutatás mai állása szerint körülbelül Krackerrel közel egyidőben telepszik meg a soktornyú Eger város falai között. A piktúra két művésze egyhamar egymásra talál, s az 50 éves Zách József nőül veszi Kracker 25 éves, Terézia nevű púpos leányát. Együtt alkotják a bízvást mondhatjuk világhírűvé lett líceumi főegyházmegyei könyvtár dísztermének mennyezetfreskóját. Zách első ismert munkája az aszódi Podmaniczky-kastély dísztermének freskója, melyet mesterével, Krackerrel közösen szignált ugyan, de Voit Pál szerint úgyszólván önállóan kivitelezett. Maga a nagy művész egy előkerült levelében Aszódról azt írta Eszterházy egri püspöknek, hogy ami még a freskó befejezéséig hátra van, azt „az én Józsefem” — azaz Zách — fogja elvégezni. Zách szemben apósával, már a klasszicizmus előfutára. Neki tulajdonítja a művészettörténet a noszvaji kastély oly sokat vitatott freskóit. Voit úgy gyanítja, hogy ő festhette a kastély termének mennyezetén Kracker „Apolló diadala” freskóját is. Zách architektura-képe a líceum könyvtártermének mennyezetén, a képzeletbeli tridenti templombelső képe az első felbukkanó jele a barokk hanyatlásának Egerben. Ezt tükrözi a Bródy Sándor utcai Kracker-ház homlokzatának a közeli esztendőkben előkerült kifestése is, melyet Zách utolsó munkájának tulajdonítanak. A mohazöld falsíkra karminvörös és sárga árnyalású vonalakkal látszatarchitektúrát pingált: faltükröket, konzolok által tartott ablakoromzatokat, s e merev vonalrendszerrel, a merőben újszerű színezéssel a homlokzatnak finom plasztikai hatást adott. A Zách kifestette „Domus Krackeriana” hűen tükrözi, hogy e korban már recseg-ropog a barokk világkép, s egyes festőkben, megindult, ha csak finoman érzékelhetően is, a művészeti felfogás változása. KRACKER HALÁLA A mester nem élte már meg az új irányzat erősödését. A szerviták kolostorának refektóriumát díjtalanul festi ki a szerzeteseknek, akik egy hordó borral honorálják a remekművet. Rövidesen ágynak estik a barokk piktúra nagy művésze, és 1779. december 1-én, 62 esztendős korában távozik az élők sorából. A halál tragikus hirtelenséggel szólította magához Krackert, — de akkor még senki sem sejti, hogy hosszú évek múltán az egri orvosok egymás elleni áskálódásában ismét napirendre kerül betegsége és hirtelen jött halála. Markhót Ferenc orvosdoktor 1785- ben perrel támadt kollégájára és vetélytársára, Doslern Károlyra, Heves és Külső-Szolnok vármegye főorvosára, hogy paciensét, Kracker János Lukácsot hibás kezeléssel a halálba küldte. Tudnunk kell ugyanis, hogy korábban Markhót volt a művész háziorvosa, aki beadványában elmondja, hogy a festő az ő kezelése alatt állott, s „jó borivó volt, álmatlanságban szenvedett.” Markhót neves betege gyógykezelése céljából kétszer is tanácsot kért a budai egyetem orvosi karától. „E tanács ellenére Doslern álmatlanság ellen ópiumot adott a mesternek, akinek erre karja és nyelve megbénult s rövidesen meghalt.” Nyilvánvalóan Kracker halálát agyvérzés okozta, melynek első fázisában csak bénulás lépett fel. A művészt a Hatvani-temetőben hántolták el. Sírja fölé a XIX. század során Bauer György egri szobrász művét állították. A velencei Casagrande-tanítvány szobra térdeplő nemtőt ábrázol, keresztet tartván kezében. A sírnak ma már nyoma sincs, csupán a fölé emelt emlék áll, melyet az elviharzott emberöltők bizony keményen megviseltek. Mindenképpen illő és szükséges lenne Kracker János Lukács síremlékének helyreállítása és megóvása a múló enyészet elől. A művész halála után az özvegy vitte tovább férje művészeti munkálkodásának örökét. Alkalmazza Zirkler Jánost, aki férje mellett segédkezett, s ővele festették meg a hejcei püspöki kastély termeibe és kápolnájába a még Kracker által felvállalt képeket, valamint a kápolna oltárképét. S bekövetkezik a Kracker-família második tragédiája. Három hónappal Kracker János Lukács hirtelen halála után ugyanolyan váratlanul és rejtélyes körülmények között meghal Zách József is. A „Domus Krackeriana”- ban három nő marad: özvegy Krackerné, Terézia nevű leánya, özvegy Zachné és Anna leánya. A híres-neves Kracker-házat özvegy Zachné 1790-ben igen tekintélyes summáért, 5 ezer forintért eladja Keg- levich Károly grófnak. A két neves piktor hirtelen halála kellemetlenül érinti Eszterházy Károly püspököt, aki 1780. március 28-án így írt Hell Miksához, a híres csillagászhoz: „Ezen a télen meghalt mindkét festőm, Kracker és veje, akikre nagy reményekkel és várakozással bíztam rá az egri líceum kápolnájának, dísztermének és színházának a kifestését. Hogy az ő váratlan elhalálozásuk miatt a líceumi építkezésem befejezése késedelmet ne szenvedjen .. . Öntől merem remélni, hogy ajánlani tud nékem olyan jó nevű bécsi festőművészt...” S e levél nyomán megjelenik Franz Sigrist osztrák festő Egerben, s megfesti a líceum díszter40
