Hevesi Szemle 6. (1978)
1978 / 2. szám - JELENÜNK - Sugár István: Híres emberek a megye életéből
szállásra. Kápolnára, Kerecsendre, Marosvásárhelyre, Me- zőtárkánbya, továbbá Mezőcsátra, Bükkzsércre és Szent- istvánba, Szihalomba (Borsod megyébe), valamint a Szolnok megyei Tiszapüspökibe. De visszatért szeretett pálosaihoz is, a tőketerebesi egyházuk részére festett szép mennyezetfreskót. Egerből egy alkalommal Alsó-Ausztriába utazik, ahol a j aszó vári premontreiek ajánlása nyomán a gerasi kolostorhoz tartozó Japons templomban dolgozik. KRACKER, AZ EMBER Röviddel Egerbe érkezése után, 1768 nyarán megvár sárolja a mai Bródy Sándor utca 8., illetve Orgonás tér 4. számú kettős lakóházat, ahol 3 festősegéddel dolgozik. Néhány esztendővel ezelőtt emléktáblával volt megjelöl' ve a Kacsapart utca 14. számú épület is, mint ahol „műterme” lett volna a művésznek. A kutatás során azonban kiderült, hogy abban a házban sohasem lakott és dolgozott Kracker, ugyanis az Pliczner kőfaragómesteré volt, — így hát el is távolították a ház restaurálása során a falba illesztett emléktáblát. Az említett kettős házban lakott Kracker festő veje, Zách is. Eszterházy mindig figyelemmel volt a művészi tanácsaira, észrevételeire. Olvassunk bele egy Eszterházyhoz írt bizalmas jelentésbe, melyet Jászóról írtak neki, s a barokk egri székesegyház főoltárának kialakítására vonatkozik: „Érdeklődtem a jászói festőnél (tudniillik a még ott-tartózkodó Krackernél) arra nézve, hogy a főoltár azon részei, melyek márványból nem készíthetők, milyen anyagból készüljenek. Véleménye az, hogy rézből legyenek és tűzben meg kell aranyozni azokat. A festő nincsen jó véleménnyel az itteni (azaz az egri) márványfara- gó képességei: felől. Sajnálja, hogy rábízták a püspöki palota házikápolnájának oltárát. . . Ha rézzel nem tud a művész bánni, akkor készítsék a főoltár kérdéses részeit fából, s aranyoztassák be a festővel. Miután alabástrom- mal nem rendelkezünk, faragják az angyalokat fából és alabástrom utánzatú fényes festékkel fessék be azokat ...” A levél tanújelét adja annak, hogy Kracker milyen széles körű művészeti és technikai ismeretekkel rendelkezett, s hogy figyelemmel kísérte a rokon művészek munkásságát, képességét is. Kracker említett háza: a „Domus Krackeriana” valóságos fogalommá vált Egerben. Miután Eszterházy a városfalon kívül, a nevéről elnevezett Károly-városban kialakíttatta mérnökével a szabályos derékszögben futó utcarendszert, és a telkeket, ott elsősorban is az általa foglalkoztatott mesterek, művészek telepedtek meg. A Krac- ker-féle ház a maga korában valóságos kis palota számba ment, hiszen később nem kisebb személyek birtokában találjuk, mint Keglevich Károly, gróf Buttler Jánosné, báró Berzeviczy József, özvegy Sztárayné Eszterházy grófnő kezében. A műemlékké nyilvánított házat a Bródy Sándor utcában a közelmúltban állították helyre régi pompájában. Szűk, de elegáns lépcsőháza figyelemre méltó része a háznak. Érdekes, hogy a kettős házban nem találjuk nyomát sem festő műteremnek, s így pillanatnyilag nem tudjuk, hogy hol készültek Kracker nagyméretű képei. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy a XIX. század egyik sokat foglalkoztatott egyházi festőművésze, Sajósy Alajos a líceum egyik termében rendezte be műtermét. Kracker János Lukácsról két híres freskóján elrejtve egy-egy teljes alakú önarcképe maradt fenn az utókorra. Az egyik a prágai Szent Miklós templom mennyezetfreskóján látható. A képen a 44 éves művész magát meglehetősen testes, kifejezetten dülledt pocakú, jó húsban levő férfiúnak ábrázolta. A másik Kracker-önarckép az egri líceum könyvtártermének északkeleti szögletében látható, az utolsó kenet szimbolikus ábrázolása és a szerzetesrendek padsorai között. Itt a mester magát XVI. századi testőrkosztümben festette meg, kezében hosszú nyelű bojtos díszalabárdot tartván. Ezen a képen is meglehetősen pocakosnak látjuk a művészt. Szigorú nézésű arcának jellegzetessége két oldalra pedrett jókora sötét színű bajsza. Kracker társaságot kedvelő embert volt, akinek vendégeskedéseiről sűrűn megemlékeznek a ferencesek, minoriták, szerviták és a jezsuiták História Domusai. A re- fektóriumok hűs boltozata alatt jókedvű poharazás és jóízű falatozás folyt kedélyes beszélgetés közepette. Krak- ker János Lukács különben is jó borivó volt, s talán az 39
