Hevesi Szemle 5. (1977)
1977 / 1. szám - MÚLTUNK JELENE - Kovács Ákos: A hatvani Grassalkovich kastély és vendégei
néztük a korabeli cikkeket és az idevonatkozó irodalmat, amiből kiderült, hogy csodálkozásunk jogos, mert 1935 előtt Thomas Mann nem lehetett Hatvanban, és így nem állapíthatta meg a község „lendületes fejlődését”. Igaz ugyan, hogy az író több alkalommal járt Magyarországon (1913, 1922, 1923, 1935, 1936—37-ben), de a Hatvány családdal csak a harmincas évek elején kerül szoros, baráti kapcsolatba. Mann 1935. január 26-án, este érkezik Budapestre. Már érkezésekor kisebb botrányt kavar az a hír, hogy a híres író mindössze háromnapos beutazási engedélyt kapott a Belügyminisztériumtól. Németországban ekkor már égetik könyveit, s így Magyarországon sem túl szívesen látott vendég... Január 27-én megtartja a nagy érdeklődéssel várt Wagner-előadását, s még aznap délben Hatvány Lajos kocsiján vidékre, a hatvani kastélyba utazik. Erről a látogatásról Cs. Szabó László, a Magyarország c. lap munkatársa számolt be olvasóinak: EGY NAP THOMAS MANN-NAL MAGYARORSZÁGON Wagner-előadása után vidékre rándult ki a világhírű író Beszélgetés az európai szellem mai helyzetéről. (A Magyarország tudósítójától): Vasárnap délelőtti, nagyszabású Wagner-előadása után Thomas Mann, a nagyszerű német író, a hatvani kastély vendége volt. Az író többször járt Magyarországon, de most van először magyar vidéken. Ebéd után tüstént „tanulni akar”. Körülviteti magát a régi Grassalkovich-palotában és a gyönyörű parkban. A kerti szobrok előtt egy pillanatra elakad. Helybeli pallér faragásai, egyik allegorikus női szobrot, másik törökös ruhájú vitézt ábrázol. Mann Prágából és Bécsből jön, észreveszi a magyar környezetben a közép-európai szomszédság nyomait. A turbánt a kerti szobron, a bundák lengyeles szabását, a szólásformák osztrák cirkalmasságát. Pest nyilván Bécstől tanulta el a gyakori „kérem”-et, „szabad kérem”-et. Hideg északi szemében a dunai országok nyelvi, építészeti, szokásbeli közkincse a dunai szomszédok kultúrájának városi vagy parasztos hajtásai alig különböznek egymástól. A hófödte téli kertben, séta közben észrevétlenül merül fel a szellem emberére jutó maradék szerep, melyről Európában ma ő szólhat a legnagyobb elhivatottsággal.” A cikkben említett „törökös ruhájú vitéz” — aminek még a későbbiekben fontos szerepe lesz — ma már nincs meg, de a Bojár-felvételek egyikén tisztán felismerhető. Késő délután lett, mire Thomas Mann és kísérete befejezi hatvani kirándulását és gépkocsival visszautazik Pestre, hogy a Bécsi-kapu téri Hatvany-palotában házigazdaként lássa vendégül a magyar értelmiség legprogresszívabb, legradikálisabb tagjait; többek között Bartók Bélát, József Attilát, Basilides Máriát, Kerényi Károlyt; regényeinek kiváló fordítóját Sárközi Györgyöt; régi barátját, Kosztolányi Dezsőt stb. Hatvány Lajos kislánya — Harsányi Klári — ezen a napon kapott ajándékba egy kis emlékkönyvet, amibe csak a „halhatatlanok” írhatták be a nevüket. A sort mindjárt a híres vendég nyitotta meg, s amikor József Attilára került a sor, a kislány kacagva hárította el a költőt, sehogysem értette, hogyan lehet „halhatatlan” az, akivel ő annyit birkózott a szőnyegen. .. (A többi halhatatlan verseit, rajzait lásd cikkünk mellékletein.) 1936 júniusában Thomas Mann a hivatalos Magyar- ország meghívására érkezik hazánkba, ekkor kerül sor /Cá^ /U!^ / jLí Seym's "TT-C-iÁl ■ t-* második hatvani látogatására is. A vendéglátó Hatvány Lajos — aki egészen Bécsig utazott barátja elé — így emlékszik vissza erre: „.. .Bármennyire szerettem volna Thomas Mannt az ellenforradalom patrónusainak, s a keze szorítására vagy éppenséggel szavára méltatlanok közeiétől megóvni, ez a házigazdái hatáskörömön kívül esett. Mégis, amikor a számára készített programban megláttam, hogy egy estét a hitlerizmus felé hajlított horthyzmus kultuszminiszterénél, Hóman Bálintnál kell töltenie, kifakadt belőlem a tiltakozás: — Ne tegye, kérem! Ne menjen oda! Ne, semmi esetre sem! Mire a személyétől elvonatkoztatott hivatalos szerepének kötelezettségére hivatkozott. l, T- \ 39
