Hevesi Szemle 5. (1977)
1977 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Szecskó Károly: A Heves Népe
lalkozott azzal a küzdelemmel, amelyet az egri újonnan földhöz juttatott kisgazdák, a szőlőjét visszaperelni kívánó Petrő Kálmánná ellen eredményesen vívtak meg. Az újjáépítés hősi munkáját bemutató írások közül kiemelkedik a tiszafüredi hídcsatáról szóló cikk. Az új forint megteremtése után annak megvédésére mozgósított. Népszerűsítette a parasztság szövetkezését, az akkortájt sorra alakuló földművesszövetkezetek legjobbjairól riportokat közölt. A munkás—paraszt szövetség erősítését szolgálta a falujárók (csepeliek, pestszenterzsébetiek, egereseinek stb.) munkasikereiről szóló híradásokkal. Az 1947-es év eredményei közül a hároméves terv előkészítésének bemutatása, s az augusztusi választások méltatása került a középpontba. A lap, 1947. augusztus 17-i számához melléklet készült, amelyben egy-egy cikkíró beszámolt arról, hogy a megye életének egyes területein mit hoz majd a 3 éves terv. Az újság választási közleményei közül kiemelkedik Kádár János, a megye listavezető képviselőjelöltje augusztus 24-i választási beszédének ismertetése, az MKP megyei képviselőjelöltjeinek (Súlyán György, Szomolyai Ágostonné) bemutatása. A politikai és a gazdasági sikerek mellett a kulturális élet új vonásai is az azokat megillető helyet kaptak a lapban. A közigazgatás számára munkás—paraszt származású hivatalnokokat képző egri közigazgatási tanfolyam, a megyei népi kollégiumok megszervezése, a Szabad Föld, Téli Esték mind-mind fórumot kaptak. A szerkesztőség fontos feladatának tartotta a megye forradalmi és haladó hagyományainak ismertetését, a tudományos világnézet népszerűsítését is. Forradalmi és haladó hagyományainkat főként Kolacskovszky Lajos mutatta be, míg a tudományos ismeretek terjesztésében Dancza János jeleskedett. Elismerésre méltó az a küzdelem is, amelyet Kolacskovszky Lajos a lap hasábjain az egri múzeum megteremtéséért vívott. Bár a lap alapvetően politikai jellegű volt, nem zárkózott el a szépirodalmi és művészeti anyagok közlésétől sem. Szépirodalmi anyagot (novella, tárca, vers, regény, könyvismertetés) természetesen csak nagyon keveset közölhetett. A heti egy, illetve egy időben kétszeri megjelenés korlátot szabott ennek. A szépirodalmi anyagoknak csak a helyi szerzőktől származó része eredeti publikáció (pl. Tanner József novellái, tárcái), a többi utánközlés (pl. részlet Falujárás címmel Nagy István: Erdélyi úton című könyvéből). Ismertette többek között Ivó Andric: Híd a Drinán és Bölöni György: Az igazi Ady című könyvét. A lap művészeti anyaga a színházzal, a képzőművészettel és filmmel kapcsolatos. A színházi élettel a Színház, a képzőművészettel a Művészet, a filmmel pedig a Filmrovatban foglalkozott a lap. Ismertetéseket, kritikákat közölt a különféle színtársulatok egri előadásairól. (Ebben az időszakban még Egerben nem volt állandó színtársulat). Méltatta az újság többek között Bíró Lajos Felszállott a páva és Steinbeck: Egerek és emberek című színművének bemutatását. A szerkesztőség hadat üzent a könnyű műfajoknak, főleg az operettnek, s a prózai, tartalmas darabok gyakoribb műsorra tűzését követelte. A Művészet rovatból Bíró Ákos budapesti festőművész és Hamza Tibor egri festőművész kiállításának méltatása emelhető ki. A Filmrovatban főként a felszabadulás előtt nem látható orosz—szovjet filmek ismertetésével foglalkozott. (Halló Moszkva; A népek ítélőszéke; Az ifjúság ünnepe). A lap nemcsak a korabeli politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális élet hű krónikása, hanem a kommunista mozgalom és a baloldali mozgalmak szervezeti fejlődésének is. Természetesen az újság a legtöbbet a kommunista párt szervezeti életével foglalkozott. A párt szervei és szervezeteinek eseményeit a Párthírek rovatban közölte. Rovatot kapott a lapban a szakszervezet, a MADISZ, az MDSZ is. Végül megemlítem, hogy szót kapott a lapban a megye sportélete is. Ennek bemutatására a Testedzés rovat szolgált. Végül a lap kiadástörténetéről szólok. Már említettem, hogy! az első száma 1946. május 1-én jelent meg. A szeptember 21-i számtól november 10-ig a lap kiadása szünetelt. Az újság november 10-én indult újra és december 23-án a 26. lapszám kiadásával zárult. 1947-ben az első szám január 5-én, s az utolsó szám, amely a 36. volt, 1947. augusztus 31-én jelent meg. A megyei párt-végrehajtóbizottság 1946. december 16-i ülésén a következő döntést hozta: „A megyei bizottság elhatározza, hogy a Heves Népét és a Gyöngyösi Néplapot összevonja, ezzel kapcsolatban Gyöngyössel megindítjuk a tárgyalásokat. Megbízva Tanner József elvtárs.” A tárgyalások eredményesek voltak, s az 1947. évi első szám már Heves Népe—Gyöngyösi Néplap címmel jelent meg. A párt-végrehajtóbizottság úgy vélte, hogy a két lap összevonásával egy erős megyei lapot tudnak létrehozni. A reménykedés azonban nem vált valósággá, s március 28-tól a két lap már ismét önállóan jelent meg. A lap utolsó száma — mint már említettem — 1947. augusztus 31-i. Súlyán György, az MKP megyei titkára a végrehajtó bizottság szeptember 10-i ülésén a lap további sorsáról a következőket mondta: „A Heves Népének még egy számmal kell megjelennie, a további intézkedésig a lapot meg kell szüntetni, mert nincs rá anyagi fedezet és a központ is kifogásolja, hogy a vidéki lapok egyike sem rentábilis.” A megyei titkár által említett szeptemberi szám jelenlegi tudomásom szerint nem jelent meg. (A sajtóbibliográfiákban és a lap könyvtári példányain az utolsó szám augusztus 31-i keltezésű). Tehát minden bizonnyal a Heves Népe 1947. augusztus 31-gyel végleg megszűnt. A megyei párt-végrehajtóbizottság 1947. október 11-i ülésén már új lap indítását határozta el, Heves megyei Néplap címmel. Ennek első száma október 19-én már meg is jelent. A Heves Népe története megyénk kommunista sajtója múltjának értékes fejezetét alkotja. Történetének feltárása és feldolgozása nemcsak haladó hagyományaink megbecsülését jelenti, hanem anyagának tanulmányozása segítheti a mai megyei kommunista sajtó munkájának színvonalasabbá tételét is. Szecskó Károly 64
