Hevesi Szemle 5. (1977)
1977 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Szecskó Károly: A Heves Népe
Felelős kiadója 1946. végéig Fazekas János volt, 1947. január 5. és március 28. között pedig Romhányi Ferenc. Március 28-tól augusztus 31-ig a kiadói tisztet Súlyán György, az MKP megyei titkára látta el, az augusztus 31-i számon Romhányi Ferenc szerepel kiadóként. Az indulástól 1946. november 10-ig a szerkesztőség és a kiadóhivatal Egerben, a Széchenyi u. 23. szám alatt volt. Majd november 10-től a Deák Ferenc u. 46. szám alá költözött. A Heves Népe és a Gyöngyösi Néplap ösz- szevonási időszakában külön egri és gyöngyösi szerkesztőség, illetve kiadóhivatal működött. Az egri a régi helyén, a gyöngyösi pedig a Petőfi út 12. szám alatt. Amikor a két lap különvált, a szerkesztőség és a kiadóhivatal ismét Egerben, a Deák Ferenc u. 46. szám alatt volt. 1947. július 28-tól a kiadóhivatal a Bajcsy-Zsilinszky utca 5. szám alá költözött. A hírlap nyomását az induláskor a gyöngyösi Szabadság nyomda, majd november 10-ig az egri Dobó Nyomda végezte. November 10-től 1947. március 28-ig ismét a gyöngyösi nyomdában, majd a Dobó Nyomdában készítették. 1947. június 12-től 27-ig Miskolcon Fekete Pál nyomdájában, július 27-től augusztus 31-ig az egri Hungária nyomdában nyomták. Az augusztus 31-i számon már a gyöngyösi Szabadság Nyomda neve található. Az indulástól 1946. végéig heti egy, 1947. január 5— március 28. között heti két alkalommal adták ki. Március 28-tól pedig hetente egyszer jelent meg. A hírlapnak két rendkívüli kiadását is ismerjük. Az első 1947. január elejéről való. Ez nincs fejléccel ellátva, s a kiadás napja sincs feltüntetve. A második rendkívüli kiadás 1947. február 16-án jelent meg. A lap egyes számai 4 oldalban, néhány esetben 6 oldalon jelentek meg. A rendkívüli kiadások pedig két oldalon. Az újság példányszámának alakulásáról eddig mindössze egy adatot ismerünk. Egy 1946. július 4-i jelentés szerint a Heves Népe júniusban 1500 példányszámban jelent meg, és ettől több bizonyára nem is volt. Feltevésemet arra alapozom, hogy számos jelentés a 2000-es példányszám elérését tűzte ki célul. Az 1500-as példányszám az MKP korabeli megyei 23 000 fő körüli taglétszámához viszonyítva csekély volt, annál is inkább, mivel a párt párton kívüli olvasókkal is számolt. A nagyobb példányszám kiadásának egyedüli akadálya az anyagi fedezet szűkössége. A lap indításakor még javában tombolt az infláció. Ekkor az újság ára szinte számról számra változott, s csillagászati áron lehetett kapni. Az 1946. június 6-i szám ára 20 milliárd pengő, a június 20-i szám ára már 150 ezer milliárd pengő volt. A stabilizáció után új árat állapítottak meg, 1946. augusztus 1-től szeptember 7-ig 50 fillérért, szeptember 7-től a megszűnéséig pedig 40 fillérért adták egy-egy számát. A rendkívüli kiadások ára 30 fillér volt. A lap kiadásához létezése egész időszakában nem volt elég anyagi fedezet, s anyagi gondokkal küszködött a kiadó. Az 1946. május 31-i megyei párt-végrehajtóbizottsági ülésen határozatot fogadtak el az anyagi fedezet megteremtésére. Létrehozták a Heves Népe Baráti Körét, amelynek feladata lett a kiadáshoz szükséges pénz összegyűjtése. Az 1946. augusztus 29-i megyei párt-végrehajtóbizottsági ülésen a bevétel fokozására elhatározták a hirdetésközlés megszervezését. 1946. szeptember 21. és november 10. között a lap kiadását fedezet hiánya miatt ideiglenesen szüneteltette a végrehajtó bizottság. 1947. január 5. és március 28. között a Heves Népe és a Gyöngyösi Néplap egyesült, s ez hozzájárult az anyagi alapok megerősödéséhez. Amikor azonban március 28-tól a Heves Népe ismét önállóan jelent meg, a kiadási nehézségek fokozódtak. Az anyagi alap megteremtésére nyomdalétesítéssel is kísérletezett a végrehajtó bizottság. Az Elhagyott Javak Kormánybiztosságától használt nyomdagépeket szereztek, a nyomdalétesítéshez pedig a Dunavölgyi Banktól kölcsönt. A nyomda felállításáról azonban nem vallanak források. Terjesztését az MKP járási és körzeti sajtófelelősei irányították. Időnként terjesztési kampányokat is szerveztek. A párt megyei végrehajtó bizottságának az volt a célja, hogy a Szabad Népen, a központi lapon kívül minden helységbe járjon a párt megyei lapja, a Heves Népe is. Az újságnak függetlenített munkatársai nem voltak. Még a szerkesztők sem függetlenített személyek. A szerkesztőség az anyagok megírásában, összegyűjtésében külső aktívákra támaszkodott. 1946. őszén a végrehajtó bizottság megszervezte az újság levelező gárdáját és kiépítette a híranyagfelelős rendszert. Minden járásban és városban híranyagfelelőst bíztak meg. Több alkalommal fordult a szerkesztőség a megye dolgozóihoz, kérte őket hírek, információk beküldésére. Ezekből a lap indulástól kezdve rendszeresen közölt anyagokat, a Dolgozók Levelei rovatban. A lap jelentősebb cikkírói a következők voltak: Ár ősi Lászlóné, az MKP megyei nőfelelőse; dr. Csaba József, az MKP hevesi járási propagandafelelőse; Dancza János, a Megyei Levéltár munkatársa; Garay Gitta, az MNDSZ aktívája; Gazdag Ervin, az MKP megyei végrehajtó bizottságának tagja; Horváth Nándor, az MKP egercsehi- bányatelepi vezetőségének tagja, Kolacskovszky Lajos, a Heves Népe felelős szerkesztője, Mácsay Tivadar, az MKP ifjúsági felelőse; dr. Máray János, a Heves Népe— Gyöngyösi Néplap szerkesztője; Mucsi Sándor, az MKP egri városi titkára, Padányi Sándor vármegyei szociálpolitikai felügyelő; Sarkadi János, a Heves Népe—Gyöngyösi Néplap főszerkesztője, illetve szerkesztője; dr. Setét András, a Heves Népe szerkesztője; Siklós Imre, MA- DlSZ-vezető; Súlyán György, az MKP megyei titkára; Tanner József, az MKP megyei végrehajtó bizottságának tagja; Túrós József, megyei szakszervezeti titkár. A lap alapvető feladata a párt általános irányvonalának népszerűsítése, a párt által megjelölt helyi és országos feladatokra való mozgósítás, a megye élete egyes területeinek bemutatása volt. Bár közölte az országos, sőt a nemzetközi politikai élet eseményeit, híreit is, profiljának megfelelően elsősorban a megyével foglalkozott. Hű krónikása volt a megye korabeli politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életének, s azt az MKP irányvonalának, érdekeinek megfelelően mutatta be. Amikor a lap 1946. május 1-én megindult a hazai, s ezen belül a megyei belpolitikai élet alapvető tényezője, a Baloldali Blokknak a reakciós erők ellen vívott harca volt. A reakciós jobboldali erők elleni eredményes harc volt a feltétele a kiosztott föld megvédésének, az újjáépítés sikerének, a stabilizációnak és a szocialista forradalomba való fokozatos átmenet megvalósításának. A jobboldali reakciós erők gyűjtőhelye megyénkben is a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt volt. Az újságnak alig volt olyan száma, ahol ne kapott volna helyet a kisgazdapárt reakciósoktól való megtisztításának követelése. A reakció elleni harcot szolgálta a lap, a B-listázások lefolyásának bemutatásával, a népbírósági ítéletek közlésével. Természetesen a legnagyobb teret a baloldali erők megyei sikereinek bemutatása kapta. Több számban fog63
