Hevesi Szemle 5. (1977)
1977 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Szecskó Károly: A Heves Népe
megye szolgálatában, — ott, ahol korábban mint messze földön tisztelt főorvos tevékenykedett. A baj nem járt részére sem egyedül. Egyik veje herdáló életet élt. Saját és felesége vagyonkáját beleölte a mai Csiky Sándor utca 4. szám alatt emelt házba, — melynek az az orvostörténeti csemegéje, hogy az elmúlt évtizedek során idősebb Halmos Béla kórházi főorvos lakásául szolgált. A súlyos anyagi gondokkal küszködő öreg Markhót reménye még egyszer, s utoljára felcsillan, mert Eger város magisztrátusa visszahívja főorvosi státusába, — de a végén kiderül, hogy csak rövid ideig töltheti be újból e tisztet. Körülbelül 74 éves korában, 1792. május 25-én távozik észrevétlenül a korábbi híres és nagy orvosdoktor az élők sorából. Markhót messze kimagaslik korának orvosi rendjéből, hiszen felismerve a hazai orvosképzés jelentőségét, szinte egész életét ennek az ügynek a szolgálatába állította. Bár az „ügy” elbukott, de éveken át Eger adott először otthont Markhót Ferenc gondviselő vezetése alatt az orvosok egyetemi jellegű és szintű oktatásának. Azzal a ténnyel pedig, hogy gondviselése alatt létrehozta és több mint 6 esztendőn át működtette az egri Orvosi Iskolát, kitörölhetetlenül beírta nevét a magyar és az egyetemes orvosképzés történetébe. Az utókor hálás kegyelettel tekint a nagy doktor felé. A Megyei Kórház évenként adományozható Markhót- emlékérmet alapított. Az Irgalmas-rend kórháza előtt, ahol az első hazai egyetemi szintű orvosképző előadások is folytak, mellszobrát állították fel, s az utcát is róla nevezték el. Két márvány emléktábla is idézi Markhót Ferenc életművét: egyik a volt irgalmas kórház falán, a másik pedig az első orvosi szigorlatok színhelyén, a Kossuth Lajos utcai Szilágyi Erzsébet gimnáziumon. Sugár István Sajtónk múltjából — a Heves Népe (1946—1947) Sajtóbibliográfiánk ugyan van, de megyei sajtótörténetünk még megírásra vár. Ennek elkészítése rendkívül időigényes, s így hosszú évek munkájának gyümölcse lehet majd. Célszerűnek tartom egy részletes és alapos megyei sajtótörténet megírása és kiadása előtt helyi sajtónk múltjának korszakonkénti, illetve hírlaponkénti feldolgozását. Írásomban a Heves Népe történetét dolgoztam fel — az adott terjedelmi korlátok között — csak tömören. A Heves Népe volt az első megyei jellegű kommunista lapunk. Az 1945. januárjában induló Hatvani Közlöny, az MKP hatvani csoportjának lapja, az 1945. április 1-től megjelenő Gyöngyösi Néplap pedig az MKP gyöngyösi szervezetének orgánuma. Ezek tehát csak helyi hírlapok voltak. A lap indításának első írásos nyomát az MKP megyei bizottsága 1946. január 5-i ülésének jegyzőkönyvében találhatjuk. Az ülésen szóba került a lapengedély megszerzése és a szerkesztő személyének kérdése is. Döntés azonban nem született. A párt 1946. február 17-i első megyei konferenciáján a megyei titkárnak, Súlyán Györgynek, az egyik felszólalásra adott válaszából megtudjuk, hogy „Már minden intézkedés megtörtént a lapengedély megszerzése iránt. Heves Népe címmel remélem meg is indulhat és a legnevelőbb és leghatásosabb eszközünk lesz.” — állapította meg. A megyei párt-végrehajtóbizottság 1946. február 19-i ülésén Gazdag Ervint bízták meg a szervező munka irányításával. Ö megszerezte a lapindításhoz a párt Központi Vezetőségének elvi hozzájárulását. A megyei párt-végrehajtóbizottság 1946. március 15-re tervezte a lap indítását, de első száma csak május 1-én jelenhetett meg. Erről beszámolt az SZDP megyei lapja, az Igazság is. „Heves népe címmel a kommunista párt megyei szervezetének kiadásában új heti lap indult Egerben. Felelős szerkesztője Kolacskovszky Lajos, megyénk tudósszámba menő főlevéltárosa, akinél szakképzettebb marxista alig található területünkön. Az új lap első száma május 1-én jelent meg, és Gyöngyösön készül. A magunk részéről testvéri szeretettel köszöntjük új laptársunkat, és őszintén örülünk annak, hogy ezután még egy lap áll a reakcióellenes küzdelem és a haladás szolgálatában.” — írta az újság. A lap az induláskor felvett Heves Népe címet 1947. január 5-től megváltoztatja. Március 28-ig Heves Népe — Gyöngyösi Néplap, s március 28-tól ismét Heves Népeként jelent meg. Indulásától kezdve az MKP Heves megyei orgánuma volt. Az első szám megjelenésétől 1946. szeptember 21-ig minden fejlécen olvasható a felírás: Az MKP Heves megyei lapja. Később a lap jellegére utaló kifejezések változtak, de az újság a megszűnéséig az MKP-é volt. A szeptember 21-i számtól már demokratikus lapnak nevezi magát, november 10-től pedig demokratikus néplapnak. 1947. január 5-től február 2-ig az MKP vármegyei lapjaként jelenik meg. Február 2—23-ig a szerkesztőség nem jelöli külön a lap jellegét. Február 23-tól március 28-ig ismét demokratikus lapként jelent meg, március 28-tól megszűnéséig pedig demokratikus néplapként. A lapot közvetlenül az MKP megyei végrehajtó bizottsága irányította, a központi irányítást pedig a párt Központi Vezetőségének Sajtóosztálya végezte. Az indulástól 1946. november 10-ig a szerkesztést Kolacskovszky Lajos végezte, felelős szerkesztőként. November 10-től Tanner Józsefiéi együtt szerkesztették a lapot, de a fejlécen akkor is Kolacskovszky Lajost tüntették fel felelős szerkesztőként. 1947. január 5. és március 28-a között a felelős szerkesztő mellett főszerkesztője is volt a lapnak. A felelős szerkesztő tisztet dr. Márai János, a főszerkesztői tisztet pedig Sarkadi János töltötte be. Március 28-tól a megszűnéséig csak felelős szerkesztője volt a lapnak. Ezt a munkát július 28-ig Sarkadi János látta el. Időközben Sarkadit betegsége miatt Kolacskovszky Lajos helyettesítette, de felelős szerkesztőként ekkor is Sarkadi János volt feltüntetve. A július 28-i számtól dr. Setét András ügyvéd volt a felelős szerkesztő. Az augusztus 31—i számon már Romhányi Ferenc szerepelt szerkesztőként. 62
