Hevesi Szemle 5. (1977)
1977 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Sugár István: Markhót Ferenc
A sikeres első tanévek eredményei nyomán Eszter- házy Károly püspök ismételt kérelmet terjesztett Mária Terézia elé, kérve őt a doktori fokozatra váló képesítés jogának megadására. A kezdeményezés láthatóan a színfalak mögött elő volt készítve, mert a javaslatot nemcsak Eszterházy kancellár és Fekete alkancellár biztosította támogatásáról, de maga a királynő legbefolyásosabb orvosi tanácsadója, Van Swieten professzor is. A döntés azonban most is rideg elutasítás volt, azzal az indoklással, hogy a felállított nagyszombati egyetemnek 1770-ben megadta az orvosi oklevél kiállítására szóló kizárólagos privilégiumot. Az újabb kudarc után is tovább dolgozott Markhót, de végül is megpecsételődött az egri Orvosi Iskola sorsa. Hat esztendei fennállás után, 1775-ben jóvátehetetlenül elhalt, megszűnt. Az első hazai orvosképzés egri jelentőségére maga Markhót doktor mutat később rá, amikor leplezetlen büszkeséggel említi, hogy Magyarországon az ő egri Orvosi Iskolájában hat esztendőn át ő tanított elsőnek orvostant. Számos olyan medikus került ki a keze alól, akik később a nagyszombati egyetemen csak csekély utótanulmány elvégzése után diplomás orvosokként működtek. Markhót nagyságát mi sem bizonyítja fényesebben, minthogy minden kudarc dacára is 1775-től öt esztendőn keresztül foglalkozott behatóan a kirurgusok, a sebészek és bábák oktatásával. A gyarló sebész-borbélyok azonban nem értették meg Markhót kezdeményezésének óriási horderejét, s nemcsak alig-alig jártak az előadásokra, de még csúfolták is érte, sőt segédeiket sem engedték el az órákra. A korszak nyomasztó hangulatára élénk fényt vet, hogy Markhót leglelkesebb tanítványa, Plech Keresztéig megyei sebész amikor kivégzett bűnözők holttetemén boncolást kívánt tartani hallgatótársai részére, olyan közbotrányt csaptak, hogy elmaradt a bemutató anatómiai előadás. A viharok ellenére azonban Markhót 1779-ben három tanulni vágyó fiatal sebészjelöltet sebészmesterré nyilvánított, miután az anatómia, szülészet és sebészet köréből sikeresen levizsgáztatta őket. Halovány adatok utalnak arra, hogy az egri Orvosi Iskola 1775-ben nem szűnt meg teljesen. Például a gyöngyösi sebészjelöltet, Keszler Jánost, mivel a szülészetből kimagasló eredményt mutatott fel a kirurgus-tanfolyamon, alkalmasnak minősítette, hogy a Líceum épületében rendkívül szerény keretek között működő Orvosi Iskola hallgatója lehessen. Adatok tanúskodnak arról, hogy a líceumbeli Orvosi Iskolában anatómiai bemutató előadásokra is sor került. Sőt 1781—1782-ben ugyanott három speciális helyiséget rendeztek be a bonctani bemutató előadások, a kémiai laboratórium és a fizikai múzeum számára. Markhót tehát élve az Eszterházy nyújtotta lehetőségekkel, továbbfolytatta a sebészek és bábák képzését, továbbképzését. Markhót Ferenc orvosképzési elvének a maga korában is kimagasló voltáról tanúskodik az is, hogy a hallgatók nemcsak elméleti, de kórházi gyakorlati kiképzésben is részesüljenek. Ezzel a metódusával tehát a nagy egri orvosdoktor a klinikai rendszer korai előfutára volt. Nem hallgathatjuk el azt, hogy nem jelenti az egri Scola Medicinalis alacsony hallgatói létszáma annak jelentéktelen voltát, hiszen az uralkodónő által patronált nagyszombati egyetem későbbi orvosi karának nyitó évében csupán 7 hallgatót találunk, s például 1773—1774-ben 5 hallgatója volt. Markhót Ferenc sorsa tragikusan alakul, mint oly sok valóban nagy emberé múltunkban. Egy öngyilkos minorita fráter halálesete során diagnosztikai tévedését felnagyítják, felfújják. A célzatosan kevert botrány hullámai nyomán Eszterházy megvonja tőle korábbi önzetlen bizalmát, s elbocsátja püspöki orvosi állásából, de ugyanez a sors éri a szeminárium részéről is. 1784. április 27-én Heves és Külső-Szolnok vármegyék közgyűlésén megfosztják megyei tiszti főorvosi állásától. Az indok: a nép nem bízik már benne, alkalmatlansága közismert, elöregedett. A városi főorvosi állás fizetésén tengődik, mígnem azt is fel kénytelen adni, hogy valamelyesen nagyobb havi illetményért a vármegyén írnoki állást vállaljon __ M iután a Kalapos Király, II. József meghalt, a mintegy 72 éves orvosdoktor korát meghazudtoló szellemi frisseséggel lép ismét sorompóba az egri orvosi fakultás kiépítéséért. Beadványokkal ostromolja Eszterházy püspököt. Rá kívánja venni, hogy a Líceumban működő teológiai, jogi és bölcseleti spekulatív stúdiumok mellé iktassák be az orvostudomány oktatását is gyakorlati tantárgyként. Kifejti, hogy Eger rendkívül alkalmas orvosi fakultás felállítására, hiszen az épület készen áll, gazdag könyvtár támogathatja az oktatómunkát. A gyakorlati orvosképzés céljára ott áll az irgalmas barátok kórháza. A város környékét, a Bükköt és a Mátrát a természet elhalmozta ásványi kinccsel, gazdag flórája alkalmas az orvosi működésnél nélkülözhetetlen botanika, növénytan alapos elsajátítására, — hiszen a püspöki kert mellett egy botanikus kert is működik. Példaként felemlíti, hogy a németországi Olmütz városában is a püspök tartja fenn az egyetemet. Egyértelmű határozottsággal, a gondolat jó és nemes értelmű megszállottságával hirdeti, hogy nincs Magyarországon még egy olyan város, mint Eger, mely alkalmasabb lenne az orvosi oktatás megszervezésére. Tervezetet készít a tanrendről is. Hajlandó vállalni a bonctan és az elméleti orvostan oktatását napi négy órában. Javasolja, hogy az új egri orvos-csillag: Dosier Károly oktassa a kórtant, a növénytant. A kémia, gyógyszer- tan, szülészet és sebészet oktatására pedig Eszterházy maga válassza ki a legalkalmasabbnak vélt orvost. Rendkívül szellemesen azt proponálja, hogy a vármegyei és az egri városi orvosi állás betöltőit kötelezzék az orvosi iskolában előadások tartására is. A tanárok részére pedig biztosítsák a nyugodt megélhetés lehetőségét. Abban bízik, hogy II. József halála utáni változások során ki lehet eszközölni az egri orvosi egyetem felállításának a lehetőségét. De oly sok csúfos kudarc után gróf Eszterházy Károly, aki fölött is eljártak az évek, nem vállalja az újabb fiaskó lehetőségét. Pedig egy haladó politikus, — a későbbi Martinovics-féle összeesküvés oszlopos részese, — 1790-ben az országgyűlés elé terjesztendő propozíciók sorába iktatja, hogy az időközben Nagyszombatról Budára áttelepített egyetemet hozzák Egerbe. Nyomatékkai fejtegeti, hogy a német ajkú Buda helyett magyarul beszélő lakosság körébe kell hozni az egyetlen magyar egyetemet. Hajnóczy álma csakúgy dugába dől, mint Eszterházyé és Markhóté ... A VÉG Markhót Ferenc korának kiváló tehetségű orvosa élete alkonyán nagy-nagy anyagi nehézségek közepette tengette öreg napjait. Biztos jövedelmet garantáló állásaitól elmozdítva írnokoskodik a tekintetes nemes várAZ EGRI ORVOSI EGYETEM MEGSZÁLLOTTJA 61
