Hevesi Szemle 5. (1977)

1977 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Sugár István: Markhót Ferenc

A sikeres első tanévek eredményei nyomán Eszter- házy Károly püspök ismételt kérelmet terjesztett Mária Terézia elé, kérve őt a doktori fokozatra váló képesítés jogának megadására. A kezdeményezés láthatóan a szín­falak mögött elő volt készítve, mert a javaslatot nemcsak Eszterházy kancellár és Fekete alkancellár biztosította tá­mogatásáról, de maga a királynő legbefolyásosabb orvosi tanácsadója, Van Swieten professzor is. A döntés azonban most is rideg elutasítás volt, azzal az indoklással, hogy a felállított nagyszombati egyetemnek 1770-ben megadta az orvosi oklevél kiállítására szóló kizárólagos privilé­giumot. Az újabb kudarc után is tovább dolgozott Markhót, de végül is megpecsételődött az egri Orvosi Iskola sorsa. Hat esztendei fennállás után, 1775-ben jóvátehetetlenül elhalt, megszűnt. Az első hazai orvosképzés egri jelentő­ségére maga Markhót doktor mutat később rá, amikor lep­lezetlen büszkeséggel említi, hogy Magyarországon az ő egri Orvosi Iskolájában hat esztendőn át ő tanított első­nek orvostant. Számos olyan medikus került ki a keze alól, akik később a nagyszombati egyetemen csak csekély utótanulmány elvégzése után diplomás orvosokként mű­ködtek. Markhót nagyságát mi sem bizonyítja fényesebben, minthogy minden kudarc dacára is 1775-től öt esztendőn keresztül foglalkozott behatóan a kirurgusok, a sebészek és bábák oktatásával. A gyarló sebész-borbélyok azonban nem értették meg Markhót kezdeményezésének óriási horderejét, s nemcsak alig-alig jártak az előadásokra, de még csúfolták is érte, sőt segédeiket sem engedték el az órákra. A korszak nyomasztó hangulatára élénk fényt vet, hogy Markhót leglelkesebb tanítványa, Plech Ke­resztéig megyei sebész amikor kivégzett bűnözők holtte­temén boncolást kívánt tartani hallgatótársai részére, olyan közbotrányt csaptak, hogy elmaradt a bemutató anatómiai előadás. A viharok ellenére azonban Markhót 1779-ben há­rom tanulni vágyó fiatal sebészjelöltet sebészmesterré nyilvánított, miután az anatómia, szülészet és sebészet köréből sikeresen levizsgáztatta őket. Halovány adatok utalnak arra, hogy az egri Orvosi Iskola 1775-ben nem szűnt meg teljesen. Például a gyön­gyösi sebészjelöltet, Keszler Jánost, mivel a szülészetből kimagasló eredményt mutatott fel a kirurgus-tanfolya­mon, alkalmasnak minősítette, hogy a Líceum épületében rendkívül szerény keretek között működő Orvosi Iskola hallgatója lehessen. Adatok tanúskodnak arról, hogy a líceumbeli Orvosi Iskolában anatómiai bemutató előadá­sokra is sor került. Sőt 1781—1782-ben ugyanott három speciális helyiséget rendeztek be a bonctani bemutató elő­adások, a kémiai laboratórium és a fizikai múzeum szá­mára. Markhót tehát élve az Eszterházy nyújtotta lehető­ségekkel, továbbfolytatta a sebészek és bábák képzését, továbbképzését. Markhót Ferenc orvosképzési elvének a maga korá­ban is kimagasló voltáról tanúskodik az is, hogy a hallga­tók nemcsak elméleti, de kórházi gyakorlati kiképzésben is részesüljenek. Ezzel a metódusával tehát a nagy egri orvosdoktor a klinikai rendszer korai előfutára volt. Nem hallgathatjuk el azt, hogy nem jelenti az egri Scola Medicinalis alacsony hallgatói létszáma annak je­lentéktelen voltát, hiszen az uralkodónő által patronált nagyszombati egyetem későbbi orvosi karának nyitó évé­ben csupán 7 hallgatót találunk, s például 1773—1774-ben 5 hallgatója volt. Markhót Ferenc sorsa tragikusan alakul, mint oly sok valóban nagy emberé múltunkban. Egy öngyilkos minorita fráter halálesete során diagnosztikai tévedését felnagyítják, felfújják. A célzatosan kevert botrány hul­lámai nyomán Eszterházy megvonja tőle korábbi önzetlen bizalmát, s elbocsátja püspöki orvosi állásából, de ugyan­ez a sors éri a szeminárium részéről is. 1784. április 27-én Heves és Külső-Szolnok vármegyék közgyűlésén meg­fosztják megyei tiszti főorvosi állásától. Az indok: a nép nem bízik már benne, alkalmatlansága közismert, elöre­gedett. A városi főorvosi állás fizetésén tengődik, mígnem azt is fel kénytelen adni, hogy valamelyesen nagyobb ha­vi illetményért a vármegyén írnoki állást vállaljon __ M iután a Kalapos Király, II. József meghalt, a mint­egy 72 éves orvosdoktor korát meghazudtoló szellemi frisseséggel lép ismét sorompóba az egri orvosi fakultás kiépítéséért. Beadványokkal ostromolja Eszterházy püs­pököt. Rá kívánja venni, hogy a Líceumban működő teo­lógiai, jogi és bölcseleti spekulatív stúdiumok mellé iktas­sák be az orvostudomány oktatását is gyakorlati tan­tárgyként. Kifejti, hogy Eger rendkívül alkalmas orvosi fakultás felállítására, hiszen az épület készen áll, gazdag könyvtár támogathatja az oktatómunkát. A gyakorlati orvosképzés céljára ott áll az irgalmas barátok kórháza. A város környékét, a Bükköt és a Mátrát a természet el­halmozta ásványi kinccsel, gazdag flórája alkalmas az or­vosi működésnél nélkülözhetetlen botanika, növénytan alapos elsajátítására, — hiszen a püspöki kert mellett egy botanikus kert is működik. Példaként felemlíti, hogy a németországi Olmütz városában is a püspök tartja fenn az egyetemet. Egyértelmű határozottsággal, a gondolat jó és nemes értelmű megszállottságával hirdeti, hogy nincs Ma­gyarországon még egy olyan város, mint Eger, mely al­kalmasabb lenne az orvosi oktatás megszervezésére. Tervezetet készít a tanrendről is. Hajlandó vállalni a bonctan és az elméleti orvostan oktatását napi négy órá­ban. Javasolja, hogy az új egri orvos-csillag: Dosier Ká­roly oktassa a kórtant, a növénytant. A kémia, gyógyszer- tan, szülészet és sebészet oktatására pedig Eszterházy maga válassza ki a legalkalmasabbnak vélt orvost. Rend­kívül szellemesen azt proponálja, hogy a vármegyei és az egri városi orvosi állás betöltőit kötelezzék az orvosi isko­lában előadások tartására is. A tanárok részére pedig biz­tosítsák a nyugodt megélhetés lehetőségét. Abban bízik, hogy II. József halála utáni változások során ki lehet eszközölni az egri orvosi egyetem felállí­tásának a lehetőségét. De oly sok csúfos kudarc után gróf Eszterházy Károly, aki fölött is eljártak az évek, nem vál­lalja az újabb fiaskó lehetőségét. Pedig egy haladó politikus, — a későbbi Martinovics-féle összeesküvés osz­lopos részese, — 1790-ben az országgyűlés elé terjeszten­dő propozíciók sorába iktatja, hogy az időközben Nagy­szombatról Budára áttelepített egyetemet hozzák Egerbe. Nyomatékkai fejtegeti, hogy a német ajkú Buda helyett magyarul beszélő lakosság körébe kell hozni az egyetlen magyar egyetemet. Hajnóczy álma csakúgy dugába dől, mint Eszterházyé és Markhóté ... A VÉG Markhót Ferenc korának kiváló tehetségű orvosa élete alkonyán nagy-nagy anyagi nehézségek közepette tengette öreg napjait. Biztos jövedelmet garantáló állá­saitól elmozdítva írnokoskodik a tekintetes nemes vár­AZ EGRI ORVOSI EGYETEM MEGSZÁLLOTTJA 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom