Hevesi Szemle 5. (1977)
1977 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Sugár István: Markhót Ferenc
Eger központjában Barkóczy püspök még 1754-ben megkezdi nagyarányú egyetemi építkezését. Terve szerint a „Publica Universitas”, azaz a nyilvános egyetem három tanszékkel működne: teológiaival, bölcseletivel és jogival. Ezt az elképzelést veszi át Eszterházy Károly is, Eger új püspöke, de az építkezések előhaladtával lényegesen kibővíti a Barkóczy-féle tervezetet, s bejelenti Mária Teréziának, hogy amennyiben megkapja az egri egyetem állami elismerését, úgy negyedik tanszakként az orvostudomány oktatását is bevezeti. „Ha Felségednek legmagasabb elhatározása folytán biztosítva lesz az egyetemnek Egerben való felállítása, — írja az uralkodónőnek az egri püspök —, arra fogok törekedni, hogy az orvostudomány tanításának a behozatalához szükséges alapokat is megszerezzem.” Eszterházy nagyvonalú elképzelése szerint Eger városának a Dunán inneni országrész felsőoktatási központjává való fejlesztése a cél. Sajnos, hogy a pompás elképzelésből csupán az épület valósulhatott meg, mert a Habsburg-királynő nem adott engedélyt Egerben egyetem alapítására. Eszterházy ugyanis éppen kérelme előterjesztésének időpontjában zördült súlyosan össze elődjével, az esztergomi érsek-prímássá lett Barkóczy Ferenc gróffal. A királynői kegy az érseket ugyanis a magyar oktatásügy csúcsára állította, s így az ő véleményét kérték ki a bécsiek az egri universitás alapítása kérdésében. Eszterházy azonban súlyosan ösz- szekülönbözött Barkóczyval, aki úgy vágott vissza az egri püspöknek, hogy „szakvéleményében” elbuktatta az egri egyetem gondolatát. Helyesli ugyan elvileg egyetem létesítését, de az egyetemi rang engedélyezését most nem tartja sürgetőnek, mert félő, hogy az egyetemi kiváltságok megadásával olyan törekvések valósulhatnának meg Egerben, melyeket a gyakorlat nem igazol. Ravasz diplomáciával Barkóczy Ferenc esztergomi érsek-prímás a királynőnek kijelenti, hogy más megfelelő utakat kell majd keresni a javasolt egyetem megvalósítására. Az esztergomi érsek bosszúja megtette a maga hatását, s Mária Terézia megtagadta Eszterházy Károly egri püspöktől az egyetem létrehozásának jogát. Nem adott tehát Bécs lehetőséget arra, hogy a nagyszombatinál lényegesen nagyobb vonalúnak, számottevőbb befogadóképességűnek készülő egyetem magához vonzza a jog- és orvostudományt tanuló magyar ifjaknak talán a zömét. Károsnak látták Habs- burg-körökben, ha az ország másik végében, a távoli Egerben kezdené meg működését az első magyar orvostudományi kar, s kizárólag ott juthatnának diplomához az egész ország területén a fizikus-doktorok, s ezzel háttérbe szorulna a bécsi egyetem orvosi kara. De az egri egyetemi privilégium megadásával sérelem esett volna a kiépítés alatt álló felsőoktatási reformokon és az állami beavatkozás kibontakozó elvén is, hiszen Eszterházy anyagi és erkölcsi tekintélye teljes birtokában távol a Habsburg- Bécstől, minden állami felügyeletet és irányítást mereven elutasító, független egyetemi kultúrcentrumot hivatott volna életre. Eszterházy Károly egri püspök életművének talán legnagyobb kudarca az egri egyetem, s azon belül az orvosi kar életre hívásának meghiúsulása volt. Dédelgetett tervének zátonyra futása azonban nem törte meg a püspököt, és tovább folytak a hatalmas épület munkálatai. Titkon, lelke mélyén talán abban bízott, hogy ha látja az uralkodónő a kész pompás egyetemi épületet, meggondolja magát. Később azonban az addig „universitás”-nak nevezett épületet már csak „líceum”-nak emlegeti irataiban. AZ EGRI ORVOSI ISKOLA Elképzelhetően Markhót is nagy reményeket fűzött az egri egyetemi orvosi fakultás kialakításához. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az 1763. évi királynői elutasítás után négy esztendővel orvosi kar felállítását javasolja Eszterházy Károlynák. 1767. december 12-én kelt tervezetében előadja, hogy az egri orvosi iskola az orvos- tanhallgatókat és a kirurgusjelölteket „csupán a hazaszeretet erejében bízva”, ingyen részesítené elméleti és gyakorlati oktatásban. Az orvostanhallgatók, tehát a későbbi fizikus doktorok az anatómiából megtanulják az emberi test belső felépítését és a szervek működését, növénytanból és kémiából pedig mindazt, ami orvosdoktori működésükhöz szükséges. A megfontoltan átgondolt tervezetben Markhót Ferenc előadja, hogy a tananyagot a kor legkiválóbb orvosi szakkönyveiből merítené: Boerhave, Van Swieten és Haller munkáiból. A javaslat szerint az orvosi iskolába már kellően művelt, a filozófiai szakot már elvégzett hallgatók nyerhetnének felvételt. Megtudjuk, hogy az előadásokat délelőtt és délután tartanák, 8—9-ig és 14—16-ig. Markhót 't/Y a/Vx'C-ó'«} tA\/t> sJlld, M4 c/ÍhO-1. előadja, hogy amíg az egyetem (azaz a mai Líceum) épülete elkészül, addig a nyilvános előadásokat az Irgalmas- rend egri kórházában tartanák, ahol minden rendelkezésre áll, ami a bonctanhoz, növénytanhoz és kémiához szükséges. Eszterházy örömmel fogadta orvosa elképzeléseit, s elfogadva az előterjesztés pontjait, jóváhagyta az egri orvosi iskola tanulmányi rendjét. A magyar orvosképzés szempontjából rendkívül jelentős napnak kell tekintenünk 1769. november 25-ét, amikor Egerben, az irgalmas barátok kórházában megnyílt az első hazai orvosi kar. Az egri Scola Medicinalis nyitó első tanévének 10 hallgatója volt, s bár teljesen ingyenes volt az oktatás, de mivel a tanulmányi idő alatt természetesen kinek-kinek saját magát anyagilag fenn kellett tartania, a második évre a hallgatók száma már háromra olvadt le. Ennek a három hallgatónak ismerjük is a nevét: Gogolák Imre, Palatini Jakab és Tarczaly Sámuel. E három magyar ifjú volt tehát az első magyar képzésű orvostanhallgató. Az egri Orvosi Iskola első tanévének a végén vizsgákra került sor. 1770. szeptember 2-án a mai Kossuth Lajos utcai Szilágyi Erzsébet gimnáziumban, az akkori Foglár Kollégiumban, — ahol a joghallgatók laktak —, filozófiai vitára került sor a professzorok előtt. De az esemény jelentőségét úgy véljük az adja meg, hogy a hat nap múltán sorra kerülő medikus szigorlatokon megjelent Brunswick Antal királyi biztos is. Markhót számára rendkívüli megterhelést jelentett az orvostanhallgatók rendszeres oktatása, hiszen hivatali elfoglaltsága is teljes embert kívánt. Éppen ezért a püs* pöktől tanársegédek beállítását kérte, de sajnos, eredménytelenül. 60
