Hevesi Szemle 5. (1977)

1977 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Sugár István: Markhót Ferenc

nak, mire használhatók, s már eddig is mire használták azokat. A különböző színvonalú hivatali jelentések sorából magasan kiemelkedik Markhót doktor munkája, mely kétségtelenül kora igen magas orvosi tudásának a színvonalán álló tudományos értekezésnek tekinthető. A 27 oldal terjedelmű értékes kézirat részletesen foglalkozik a balneoterápia általánosságain túl Eger, Párád, s a ma Nógrád megyéhez tartozó Tar gyógyvizével. A gyógyvizekről részletes beszámolót ad. Megtudjuk a források helyét, alkalmazásukat, kémiai analízisüket és gyógyjaval- lataikat. Eger termálvize már korábban is ismeretes volt, de a parádi forrásokról az első tudományos értékű beszámoló Markhóttól maradt fenn. Párádon ugyanis a kénes savanyúvizet csakúgy leírta és analizálta, mint a timsósat.

Az egri termálvizet „nedves úton” füstölgő és hígított kénsavval, kék violasziruppal, ólomcukorral, kálium tartanaimmal, liquer kalii carbonicivel, acidum sulfuricum spirituosummal és gubacsporral vizsgálta. A víznek lombikban való bepárlása után visszamaradt szárazanyagot további minőségi vizsgálatnak vetette alá. Még lángpróbát is végzett a finomított porral. Egy liter termálvízben, mai értékre átszámítva 0,21 gramm oldott szilárd anyagot mutatott ki, melyet részben „alkalikus só”, részben pedig „mészföld” névvel jelölt.

Alapjában helyesen, alkalikus elegyrészeket mutatott ki elsőként az egri termál vizében, melyek a modern vegy- vizsgálat szerint is —, természetesen az akkor még ismeretlen rádiumemanación túlmenően , — az oldott anyagok zömét (hidrokarbonátok!) képezik. Találóan megállapította, hogy rendkívül csekély a vízben oldott anyagok mennyisége. Valóban. A mai korszerű analízis alapján, az egri melegvizet az úgynevezett akratethermák csoportjába sorolják.

Orvostörténetileg páratlan értékű Markhót Ferenc fejtegetése a gyógyvizek hatásmechanizmusáról. „A víz gyógy erejét a sál alkalinus fixus mellett mindenekelőtt a sál alkalinus volatilus adja. A gyógyvizek ősi erejét, hatását a bennük rejlő „elatér”-ek képezik. A test apró részecskéinek, az úgynevezett machinuláknak finom mozgása, rezgése biztosítja az egészséget. A betegségek során a test e részecskéinek finom mozgása ellanyhul, ellankad, aminek egyik tünete például a nedvek pangása is. A gyógyvizek kedvező hatása Markhót szerint abban nyilvánul meg a beteg szervezetre, hogy a bennük rejlő elátérek a testnedvek részecskéinek tétlenségét, lanyhaságát felfrissítik. „Nincs semmi sikeresebb és hatásosabb — írta, — mint efféle részecskéknek az erekbe való juttatása, melyek azután kicsinységük révén és rendkívüli fürgeségük folytán nem csupán a vért, de az idegeket és a nyirokereket is átjárják...”

A vizek a föld mélyében többek között a vasból, aranyból és a különböző sókból piciny, elasztikus és rendkívül mozgékony részecskéket vesznek fel. E kis részecskék saját súlyuk révén helyreállítják a beteg szervezet működésének megbomlott egyensúlyát. „Az egyes nedvek korábbi útját és a vérkeringés zavartalanságát, rendezett voltát, egyenetlenségét és minden mirigyelválasztás rendjét s természetes sorát visszaállítják” — írja Markhót. Az egri termálvíz egymással szorosan összekapcsoltan tartalmazza a sál alkalinus fixust, a sál volatilust s az elatere- ket, mint a gyógyvíz lényegi hatóanyagát.

Markhót lelkiismeretes és rendszeres vizsgálatot végzett saját és kollégái praxisbeli terápiái tapasztalataira támaszkodva, hogy tisztázza a XVIII. századi orvostudomány tükrében az egri termák gyógyászati alkalmazásának lehetőségeit. Markhót gyógyjavallatai között találjuk a rheumatizmust, az Ízületek megbetegedéseit, a végtagok

és inak fájdalmait, a köszvényes szaggatásokat, különböző hurutokat, folyásokat, bőr- és kőmegbetegedéseket. Igen jó hatásúnak találta csonttörések utókezelése esetében. Jó hatásúnak bizonyult idős emberek részére, prevencióként, az egészség megóvására, s így az élet meghosszabbítására. Igen helyesen azonban tiltotta az idős embereknek a túlságosan felmelegített gyógyvízben való fürdést. Előnyösnek bizonyult szerinte az idegfeszültség oldására. Barokkosán eredeti leírással így jellemezte az egri melegvizek kedvező hatását: jó az a napi kemény munkában megfáradtaknak, mert felüdíti őket, de jó a lustáknak is, mert azokat meg munkára serkenti. Ezzel is azt iparkodott kifejezni, hogy az egri gyógyforrások vizében való rendszeres fürdés visszaállítja a test természetes egyensúlyát, rugalmasságát, üdeségét és frisseségét.

Kérlelhetetlen kritikával mondja meg, hogy a törököktől visszamaradt részben romos fürdő elhagyatott és nincs kihasználva. „A törökök bizonyára jobb fürdési alkalmatosságokat tartottak fenn.” Így javasolja a fejlesztést : „Egyedül az a legalkalmasabb, ha a melegvizű fürdőt a hasznáért is, a betegek fürdetésére eredeti mivoltára állítják vissza, vagy új, a helyzetnek megfelelő fürdőszobákkal és fűtéssel látják el, mivel bizonyos, hogy Magyar- ország termálvizei között kevés van, mely ezzel felér, mely a különböző betegségekben és állapotokban alkalmazott gyógyításban úgy a belső, mint külső használatra alkalmasabb lenne.” Markhót Ferenc tehát már ivókúrára való használatát is hasznosnak találta.

Markhót Ferenc orvosdoktor nagy álma azonban csak napjainkra, 212 esztendőre vált valóra, — hisz éppen most folyik a régi török fürdő, az egykori püspöki fürdő rekonstrukciója, hogy korszerű kialakításban szolgálja a mellé telepített kórházi rheumaosztályt s a járóbetegeket egyaránt.

Valóban méltó és szép dolog lenne, ha az újjáépített egri gyógyfürdő előcsarnokában legalább egy szerény emléktábla hívná fel a figyelmet Markhót Ferenc, — s XIX. századi követője, Fejes Mihály úttörő munkásságára.

59