Hevesi Szemle 5. (1977)
1977 / 3. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Bereczki László: Ipari robotok az ember védelmében
Másrészről köztudott, hogy az egészre nézve veszélyes vagy előnytelen technológiai műveleteknek a száma — a technika korszerűsítése ellenére — egyáltalán nem csökkent. A termelő tevékenység újabb területein a jelentkező problémák is újak. De még ott is, ahol az automatizálás — úgy tűnhet — elérte a csúcsot: nevezetesen a számjegy vezérlésű megmunkáló gépeknél, szükség van az ember által közvetlenül végzett kezelésre, ám ez egy primitív és fárasztó kiszolgálás: az anyag adagolása, a megmunkált darab levétele, más műveletre való átvitele stb. Mindez rendben van, ha a darab súlya csupán 10 kg. De ha 30 kp vagy több? Ilyenkor természetesen speciális darut lehet alkalmazni, amelyet viszont ismét csak az embernek kell kiszolgálnia. Végül is számos olyan technológiai művelet van, amelyeket egyáltalán nem lehet az emberrel elvégeztetni pl: izzó darabok emelése, radioaktív anyagok mozgatása, kezelése stb. Végeredményben: az automatizálás és a komputerizálás a (korábban magas képzettségű esztergályos, marós, köszörűs szakembernek értékelt dolgozóból olyan géptartozékot csinál, amely monoton, unalmas és zsibbasztó munkát folytat) —, mint Chaplin már közmondásos filmjében, a „A modern idők”-ben. Vagyis az ember elveszti a kezdeményezőképességét, amellyel sokkal többet elérhetne, ha nem kellene számításba venni a pszichofizikai ártalmakat. IPARI ROBOTOK — HOVÁ? (Schweizer Maschinenmarkt, 1975. 26. sz.) „A sokoldalú, különböző mozgásfajták elvégzése érdekében a robotok programozhatok. Ha egy munkafolyamatot elvégzett, a robot probléma nélkül egy másik helyen is bevethető, és újbóli programozás elvégzése után más munkafolyamatokat lehet vele végeztetni. A programozás általában igen egyszerű és mihelyt egy program kész, a robot a speciális feladatot megszakítás nélkül végzi anélkül, hogy a munka végzését a nehezebb rutinmunka, vagy a fáradtság befolyásolná. A robotok munkába állítása a termelékenység növekedését, az állandó termelést és egy azonos színvonalon maradó minőséget biztosít. A kezelőszemélyzet hibái, amelyek komoly termeléskiesést okozhatnának, ki vannak kapcsolva. IPARI MANIPULÁTOROK, VAGY A HOLNAP ROBOTJAI (Machine Outil, 1975. április) Az ember három olyan dologgal rendelkezik, ami őt az ipari gyártásban ez idő szerint nélkülözhetetlenné teszi: saját asztali komputere van; az agya az értelemmel; fogószerszámai: a kezei és karjai; helyváltoztató szerszámai: a lábai. Természetesen ma még a legkorszerűbb az úgynevezett szuperintelligens robotok sem képesek az embert teljes mértékben helyettesíteni, ha viszont a kedvező gyártási és termelési módszereket erre alkalmassá tesszük, akkor az ipari robotok alkalmazása elől sok akadály elhárul. A programozható manipulátorok és a speciális auto- matikák viszont a következőkben múlják vagy múlhatják felül az embert: a manipulátorok és robotok jobban ellenállnak az ellenséges környezetnek (sugárbehatás, magas hőmérséklet, zaj, por stb.), sokkal nagyobb súlyú és térfogatú tárgyakat képesek emelni és mozgatni. Az 1973-ban készített felmérés szerint manipulátorokat a következő célokra használják fel (a gyakoriság szerinti sorrendben): hegesztés, festés, sajtolás, fröccsöntőgépek, töltő- és szállítóberendezések, anyagmozgatás, nyomás alatti öntés, kovácsoló-, sajtológépek, szerszámgépek stb. Az ipari robotok alkalmazásával az embert mentesíteni lehet a veszélyes tárgyak mozgatása; a szerszámgépek, kovácsoló-, sajtológépek működtetésénél és kiszolgálásánál, ahol a balesetek száma igen gyakori, az egészségre káros környezetben végzett munka, pl. zajos, magas hőmérsékletű, poros munkahely (öntvénytisztítás), túlzsúfolt, túlságosan szűk munkahelyek, vegyi hatásnak kitett bűzös, nedves, gázos vagy mérgező légkör, nagy terhelést, erőkifejtést okozó munkahely, pl. nehéz emelések, kellemetlen teherhordás; a pszichológiailag kedvezőtlen és jelentős idegrendszeri terhelést adó munkát, pl. egyhangúság, stresszhatás, túlságosan zárt munkaciklus stb.; technológiai okok miatt túl gyors műveletek végzése. Az iparágankénti megoszlás szintén gyakorisági sorrendben az 1973. évi adatok alapján a következő volt: gépkocsigyártás, kohászat, elektrotechnika, gépgyártás, műanyagipar stb. A fentiek a manipulátoroknak az egész világon való alkalmazására vonatkoznak. Országonként ettől jelentősebben eltérő eredmények is adódnak. Megállapítható, hogy a programozható manipulátorok azokban az országokban kezdtek kifejlődni, ahol a munkaerő a bér, a munkafeltételek szempontjából a legigényesebb: az Egyesült Államokban, és Skandináviában, vagy ahol munkaerőhiány van: pl. Japánban, ahol az állam támogatja az automatizálási programot. 1975. évi adatok alapján az ipari robotokat az alábbi munkaterületeken alkalmazták: zajos környezet 28 százalék ; poros vagy magas hőmérsékletű környezet (pl. köszörülés, csiszolás, precíziós öntés, fröccsöntő gépek kiszolgálása, kovácsolás, melegsajtolás, üveggyártás stb.) 18 százalék; csökkentett helyszükséglet 15 százalék; veszélyes környezet (pl. robbanóanyag-szállítás) 11 százalék; vegyi hatásnak kitett, bűzös, nedves, mérgező légkör (lakkozás, festés, szóróbevonatokat készítő berendezések) 8 százalék; radioaktív sugárveszélyes környezet 1 százalék; egyéb 19 százalék. Míg az Egyesült Államokban a robotok alkalmazását kizárólag a gazdasági eredmények szempontjából értékelik —, Japánban ezen túl a „munkahelyek humánussá tételére” is figyelmet fordítanak. A „humanitás kora és a robotok” címen rendezik meg Japánban pl. ez év októberében Tokióban a 7. nemzetközi robotszimpóziumot és kiállítást. A szocialista országokban, így nálunk is elsősorban a dolgozók egészségvédelme a döntő az ipari robotok alkalmazásánál. A Befrijt Techniek (1975. december 27.) szerint „az ipari robotok széles körű elterjedése 1967—68. években kezdődött. Jelenleg a világon kb. 170 cég foglalkozik különböző típusú ipari robot előállításával. Európában 1987- ben 4 gyár készített ipari robotot, 1975-ben már több mint 30. Várható, hogy néhány éven belül az Európában alkalmazott robotgépek száma eléri a 10 000 darabot”. Ezzel jelentősen csökkenni fog azoknak a munkahelyeknek a száma, amelyek egészségileg veszélyesek és károsak az ember szervezetére, illetve nálunk ezeken a helyeken várható elsősorban az ipari robotok alkalmazása. összeállította: Bereczky László 60
