Hevesi Szemle 5. (1977)
1977 / 1. szám - JELENÜNK - Kiss György: Hatvan fejlesztése egy elmérés tükrében
politika célkitűzéseinek megvalósítása felé igényel gyors lépéseket! A konkrét adatok a naponta eljárók számának 1975-höz képest kétharmados csökkenését irányozzák elő. A hetente, kéthetente vagy ritkább időközönként ingázók számában és arányában különösebb változások nem várhatók. Az adatok birtokában 20 évre számítva 0—2 ezrelék közötti vándorlási egyenleget, mintegy 1000 fős bevándorlás valószínűsíthető. A foglalkoztatás szerkezetének javítása érdekében Hatvan város esetében egyaránt alkalmazni kell az intenzív fejlesztés mellett az extenzív fejlesztést is, ami azt vonná maga után, hogy a kvalifikáltabb munkaerők helyhez kötöttségét kellene ipar- telepítéssel megoldani. A városok közlekedési gócpontok is. A városcentrikus közlekedés, a tájegységet egységbe fűző egyik legfontosabb tényező. Hatvan város kedvező közlekedési adottságokkal rendelkezik, a fővárostól mindössze 57 kilométerre fekszik. Mind vasúti, mind közúti összeköttetése biztosított Észak-Magyaror- szág, az Alföld, valamint a főváros felé. A Zagyva völgye községeinek utazó népessége és egyéb Hatvan környéki települések lakossága szinte minden esetben Hatvan érintésével utazik tovább úticélja felé. (Ilyenek pl. Apc, Zagyvaszántó, Heréd, Boldog, Nagykökényes, Lőrinci, Rózsaszentmárton községek.) A 3-as számú főút átkelési szakasza nagy problémát jelent a közúti közlekedésben, elsősorban a városi forgalmi csomópontokban. A távolsági autóbuszjáratot fogadó és a helyi forgalmat lebonyolító MÁVAUT-pá- lyaudvar helye és áteresztőképessége nem megfelelő. Szükséges a rendezési tervben megjelölt területen új MÁVAUT-pályaudvar építése a közeljövőben. A város és vonzáskörzetébe tartozó községek egységes fejlesztését szükségessé tevő fontos tényező a kereskedelmi ellátás. A mai magyar kereskedelmi hálózat fejlesztésének elvei nagyrészt a hagyományos munka- megosztást követik. A napi szükségleti cikkekkel való alapellátás biztosítására törekszenek minden községben, de a tartós fogyasztási cikkek árusítására csak a centrumtelepüléseken hoznak létre üzleteket. A kereskedelmi ellátás egységeinek igazgatási eszközökkel való biztosítását sürgeti a kiskereskedelem többszek- torúsága. A két fő szektort a megyei tanács kiskereskedelmi vállalatának üzletei és az ÁFÉSZ üzletei adják. Az ÁFÉSZ-ek maguk döntenek a hálózatfejlesztésről. A két szektor fejlesztését helyben, a város és a környező községek tanácsi közreműködésével szükséges koordinálni. A város egy lakosra jutó kiskereskedelmi eladási forgalma jelen időszakban majdnem meghaladta a városi átlagot. A kiskereskedelmi forgalom az elmúlt 5 év alatt jelentősen emelkedett, ez különösen a ruházati cikkek és vegyesipari cikkek esetében szembetűnő. A megnövekedett eladási forgalom ellenére a város és a vonzáskörzet igényeinek alig 15—20 százalékát tudja csak kielégítem. Ezt a tényt magyarázza, hogy a bolti kiskereskedelmi hálózat bővítése nem történt meg kellő ütemben, hanem az eladótér növelését, a meglevő egységek felújításával, korszerűsítésével igyekeztek megoldani. Ezzel szemben szükséges lesz mielőbb nagyobb alap- területű ABCI-áruház(ak) építése. A hosszútávú tervezés időszakában elsőrendű feladat a jelenleg avult és korszerűtlen boltok szanálása, a megmaradók bővítése és a szükséges raktárterületek biztosítása. A kereskedelmi egységek a városban koncentráltan a központban helyezkednek el. Távlatban a szakboltok területi elosztását megváltoztatni nem célszerű, ugyanakkor az élelmiszer, valamint a mindennapi közszükségleti cikkekkel való ellátást a peremkerületekben is biztosítani kell. Hatvanban a szállodai kapacitás a minimális követelményeknek sem tud eleget tenni. Az elkövetkező időszakban a növekvő átmenő idegenforgalom miatt fontos a szállodai kapacitás bővítése, továbbá a fizetővendégszolgálat megszervezése. A városok és vonzáskörzetükbe tartozó községek egységes fejlesztését indokolják a kommunális ellátás területén kialakult és kialakuló kapcsolatok is. Hatvan város lakosságának villamos energiával való ellátottsága 1970- ben 97,6 százalékos volt, de a városiasodás követelményének kielégítésére célul tűzték ki a teljes ellátottságot. Vízgazdálkodás: a városon keresztülfolyó Zagyva rendezettsége mind a településen belül, mind ezen kívül jónak mondható. Árvízvédelmi szempontból a kiépített védőtöltés megfelelő. Az elkövetkezendő időszakban az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a folyók (patakok) elszennyeződésének megakadályozására, a vizek tisztaságának megóvására. A város belvízvédelmi szempontból kedvezőtlen adottságokkal rendelkezik, magas a talajvíz, esés nélküli a térfelszín. A meglevő csapadékcsatorna túlnyomó része elavult, korszerűtlen, nem csatlakozik megfelelően a befogadóhoz és összességében meny- nyiségileg is kevés. A távlati időszakban feltétlenül kívánatos, hogy a város csapadékcsatorna-hálózata legalább a hazai városok átlagszínvonalát elérje. A város köztisztasága nem megoldott, a szolgáltató vállalat korszerű felszereltségének hiánya miatt. Haladéktalanul meg kellene oldani a házi és ipari szemétszállítás és -kezelés kérdését. A város központjában több olyan intézmény, üzem működik, amelynek zajártalma, levegőszennyezése sürgős intézkedést igényel. A meglevő sportlétesítmények számban kielégítik az igényeket, azonban ezek szétszórtsága, legtöbbjének korszerűtlensége, elavultságának megszüntetése érdekében intézkedéseket kellene tenni. Hosszú távon feltétlen indokolt centrikusán elhelyezkedő sportkombinát létesítése, melyet a nagy számú diákság feltétlenül igényel. A IV. ötéves tervben megvalósított strandfürdő I. ütemének továbbfejlesztése, bővítése nemcsak városi érdek, hiszen a Mátra, Bükk fejlesztése, valamint a megye idegenforgalma is indokolja e fejlesztést. A strand szomszédságában rendelkezésre álló terület közművesítése indokolt, mely alkalmat ad a meleg víz szomszédságában kempingtelep kialakítására. Lakásállomány és fejlesztése: a városra túlnyomórészt a személyi tulajdonban levő, egylakásos, földszintes beépítettség a jellemző. Az utóbbi években némiképp előtérbe került a többszintes, blokkos, lakótelepi építkezés. Ennek ellenére még ma is magas százalékot képvisel (kedvezőtlenül) a magánerőből történő, földszintes lakásépítés. A családi házak uralkodó jellege nem segíti, hanem hátráltatja a város urbánus képének megteremtését. A lakásállomány hiányos felszereltsége megemeli a koruk miatt elavultnak minősített lakások számát is. A számításokat alapul véve, 1990-ig avultnak tekinthető 1890 lakás, ami az 1970-es lakásállomány 28,8 százaléka. 1990-re a lakásállomány javítása érdekében az avultság miatt szanálásra kerülő lakások pótlási lehetőségei mellett figyelembe kell venni a megnövekvő népesség lakásigényét is. A lakásszükségletet számítva, 1990- ig, mintegy 3360—4070 lakás építése indokolt. Amennyiben a lakásépítés 18
