Hevesi Szemle 5. (1977)
1977 / 1. szám - JELENÜNK - Kiss György: Hatvan fejlesztése egy elmérés tükrében
üteme az elmúlt tíz év átlagához hasonlóan alakul, úgy a tervidőszak végére feltételezett népességnövekedésnek megfelelő lakásállomány elérheti a becsült érték minimumát. A maximális lakásszám csak a jelenlegi lakásépítkezési ütem erőteljesebb növekedése esetén biztosítható (évi átlag 230 darab), amit a város csak abban az esetben tud megvalósítani, ha a város előzőekben is boncolt társadalmi-gazdasági fejlődése dinamikusabb lesz. Igazgatási-társadalmi intézmények ellátottságával kapcsolatban a tervidőszak során szükséges a település- hálózatban betöltött szerepkör ellátásához megfelelő színvonalú igazgatási-társadalmi létesítmények létrehozása, illetve a meglevő bővítése. A városok központi funkciói között előkelő helyen tartják számon az oktatási funkciót s a város—község kap_ csolatok közöl is az egyik legfontosabb az iskolai oktatással összefüggő kapcsolat. A város és a községek között ezen a területen is érvényesül a munkamegosztás. A községekben csak alsófokú oktatási intézetek működnek. A város középfokú iskoláinak létesítése, működtetése és fejlesztése nemcsak városi ügy, hanem legalább annyira a vonzáskörzeté is. Az óvodai ellátás sem a bázisévben, sem jelenleg nem kielégítő. Ezer óvodás korúra jutó férőhelyek száma az átlagos éveknél jobb, ennek ellenére a város komoly ellátási gondokkal küzd. A megyei irányelvek alapján az óvodai ellátást 1990-re teljes mértékben biztosítani kell! Az általános iskolai ellátás messze elmarad a kívánatostól. A helyzet megoldása érdekében legfontosabb feladat a normatíváknak és a szükségleteknek megfelelő számú új tantermek létesítése, a jelenlegi intézmé_ nyék kibővítése, illetve felújítása. A megyei irányelvek alapján e téren is teljes ellátottsági színvonalat irányoztak elő a hosszútávú tervidőszakban. A középfokú oktatás körülményeit vizsgálva megállapítható, hogy a városban két középiskola működik, ezekben gimnáziumi és szakközépiskolai oktatás folyik. 1990-ben előreláthatólag a középiskolás korú fiataloknak mintegy 46 százaléka középiskolában tanul tovább, s ez kb. 740— 800 diák tanteremigényét jelenti. A vidéki tanulók száma különösen a szakközépiskolák vonzáskörzete miatt, 600—640 főre becsülhető. A helybeliek és a vidékiek számát ösz- szegezve, a városban mintegy 1300— 1400 középiskolai tanulóval kell számolni. Így 54—57 középiskolai tanteremre volna szükség. A meglevő 36 tanterem állaga kielégítő, így a tervidőszak végére 18—21 tanterem megépítése szükséges. A szakközépiskolai oktatás kiterjedt vonzáskörzete miatt növekedett a kollégiumot igénylők száma. Bár az 1974. évben átadott 100 férőhelyes kollégiumból az ilyen irányú igény jelenleg megoldott. Szakmunkásképzés helyzete jelenleg jónak mondható, a közelmúltban adták át az új, 8 tantermes szakmunkásintézetet, melynek bővítése az emelt szintű oktatás tervidőszakban történő továbbfejlesztése miatt indokolt. Nem megoldott a kiterjedt vonzáskörzet miatt a vidéki tanulók kollégiumi elhelyezése. Ezért a közeljövőben biztosítani kell a tanulók megfelelő diákotthoni ellátását. A közművelődés területén igen erős a város—község kapcsolatok erősítése iránti igény. Bár sok községben nagy erőfeszítéseket tettek a helyi művelődési lehetőségek megteremtésére, ez a ténymegállapító tanulmányok tanúsága szerint nem mindig járt sikerrel. Bár e téren is szükség van a város és község közötti munkamegosztásra, úgy tűnik, a községi „önellátás” túlzásainak megszüntetésével inkább a városok kulturális szerepkörének erősítése indokolt. Ezért a falu és város közötti egészséges kulturális munkamegosztás is a tájegység tanácsainak együttműködését feltételezi. Erre — a különböző ténymegállapító tanulmányok szerint — meg is van az igény. A város közművelődési intézmény ellátottsága nem kielégítő. A város művelődési háza és a városi könyvtár helyiségei zsúfoltak, felszereltségük hiányos, és bővítés vagy felújítás célszerűtlen, nem megoldható. A távlatban megfelelő kulturális központ megoldaná a város közművelődési gondjait. A közművelődési intézmények hiányából eredően, a város szellemi élete igen szerény, az egyetlen felsőfokú intézményt Gyöngyösre helyezték. A város rendelkezik múzeummal, mely elhelyezése nem megfelelő, valamint zeneiskolával, mely elhelyezése az igények növekedésének hatására szintén már nem megfelelő ; hosszú távon szükséges e kérdés megoldása. Hatvan középtávú szerepkörének és városias jellegének megfelelően, a távlatokban feltétlenül indokolt a szellemi bázis fejlesztése. A város egészségügyi ellátási funkciója a központi szerepkör hagyományosan vizsgált területe. Az alapfokú ellátás községi funkció, viszont nagyobb területi egység számára (a vonzáskörzet területén) biztosítanak ellátást a tipikusan városi egészség' ügyi intézmények. Ezek a szakorvos si ellátást biztosító intézmények, kórház, mentőállomás, vérellátó intézmény, s általában a gyógyszertárak is. Az egészségügyi ellátás hosszútávú fejlesztési tervének készítése során egyrészt a jelenlegi intézményhálózat helyzetét, korszerűségi szintjét, másrészt az igények növekedését kel] alapul venni. Hatvanban a rendelő- intézet épületének más célra való fel- használásának következtében meg kell oldani az épületben elhelyezett 80 gyógyintézeti ágy visszapótlására egy 100 ágyas pavilon építését. Az épületben kialakított 17 munkahelyes rendelőintézet helyett 32 munkahelyes rendelőintézetet kellene építeni. A pavilon és rendelőintézet építészeti tömbjében lehet kialakítani a kórházat ellátó központi laboratóriumot és röntgenosztályt. A kórházi ellátottságot, illetve az ellátási körzetet az egri megyei kórház belépése várhatóan befolyásolni fogja. A hosszú távú tervidőszakban meg kell oldani a Bástya úti általános körzeti orvosi rendelők, a bőr- és ne- mibeteggondozó intézet, tbc-gondozc intézet, ideggondozó intézet, stabil ernyőképszűrő állomás, anyatejgyűjtő állomás elhelyezését. A bölcsődés korú gyermekek számát évi 400 születési esettel lehet számolni. A tervidőszak alatt és végén egyaránt 1200 bölcsődés korú gyermeklakossággal kell számolni. E szám 30 százalékos intézményes ellátása 360 bölcsődei férőhelyet igényel. Jelenleg összesen 90 férőhellyel üzemel a bölcsőde. Ez alapján a hosszú távú tervidőszakban 270 bölcsődei férőhely megépítése szükséges. Egy város életének nemcsak az ellátás, szolgáltatás — a környező községekkel való kapcsolat — a vonzás- körzettel kapcsolatos problémák megoldására való törekvés integráns része, hanem emellett más területek, így például a tanácsi, ügyészségi, bírósági munka leterheltsége is fontos mutatója. Ebben a vonatkozásban is lényeges az 1969. év, amikor is a területrendezés következtében, továbbá már a volt hatvani járáshoz tartozó községek népességének igazságügyi, igazgatási ellátási igényeit nem Hatvanban, hanem az új járási székhelyen elégítik ki. Ez a felmérés és a beszélgetések tanúsága szerint a Zagyva völgyében fekvő települések lakóinak sok esetben problémát okoz, kezdve a közlekedés bonyolultabbá válásától, az utazási költségek növekedésétől — az aránytalanul nagyobb időigényességig. 19
