Hevesi Szemle 4. (1976)

1976 / 1. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Szecskó Károly: Az első Egri Nyári Egyetem Egerben a felszabadulás után

ség egészének a népi demokratikus átalakulás mellé való állítását. A beszéd új vonása a haladó érte'miség és a helyi marxista szemléié ű munkások összefogása szükségességének hirdetése. Eger történetében a nyáii egyetem megszervezése volt az e'ső alkalom a marxista fizikai munkások és a haladó értelmiség találkozására. Az egyetem előkészítő bizottságában Csirmaz Dezső beszédének tanúbizonysága szerint azok az értelmiségiek vettek részt, akik már ekkor eljutottak a marxista világszemléletig.

A nyári egyetem jó előkészítését a sajtó is szorgalmazta. Az Igazság 1945. július 19-i számában találiuk az első híradást a szervezendő nyári egyetemről. Darvas Andor gimnáziumi tanár tollából. Darvas „Megkezdődik a szellemi újjáépítés” címmel írt cikket. Ezt követően az Igazságban még két fontos írás jelent meg a szabad- egyetem előkészítésének segítésére.

A nyári egyetemen minden előképzettség nélkül bárki részt vehetett, aki arra előzetesen jelen'kezett. Jelentkezni az egyetem irodájában, a Lyceum épületében lehetett. A beiratkozáskor 20 pengőt kellett fizetni, a részvétel azonban díjtalan volt. A nyári egyetemmel egyidőben pedagógus átképző tanfolyamot is szerveztek, amellyel jelenleg nem fog'alkozunk.

Időközben a szervező bizottság kidolgozta a nyári egyetem részletes programját, amely nyomtatásban is megjelent. Az előkészítő munka figyelemre méltó vonása, hogy Súlyán György, az MKP akkori megyei ti kára Rudas Lászlót, a nagy hfrű marxista filozófust is szerette volna megnyerni e'őadónak. Rudast a tudományos világnézet c'mű előadás megtartására akarta a párt központi vezetősége által megnyeretni.

A nyári egyetem és a pedagógusá'képző tanfolyam ünnepélyes megnyitására 1945. augusztus 5-én került sor, a Lyceum zsúfolásig megtelt dísztermében. A demokratikus pártok, a hivatalok, intézmények küldöttei és a budapesti vendégek jelenlétében dr. Tóth József mondott megnyitó beszédet.

Öt követően dr. Zsedényi Béla, az ideiglenes nemzet- gyűlés elnöke emelkedett szólásra. Hangsúlyozta, hogy „...ez a szabadegyetem az országban e'sőként nyílik meg, s ezért amennyire példaadó, annyira országos jelentőségű is.” Horváth Márton, az MKP Központi Vezetőségének tagja is „...a mai megindulás országos jelentőségét hangsúlyozta, már azért is, mert ezzel tanúságot tett az értelmiség, hogy kilép eddigi passzivitásából.” Simon Ferenc a szociáldemokrata párt nevében üdvözölte a megjelenteket. Csirmaz Dezső „...hangsúlyozta, hogy a szervezett munkásság szellemi fegyvertársakat keres és ezeket most már a demokratikusan gondolkodó értelmiségiekben megtalálja." Végül dr. Korompai János főjegyző, a város nevében köszöntötte a megjelenteket.

A nyári egyetem a következő program szerint zajlott le:

Témák és előadók:

I. Társadalombölcselet. (Szociálfilozófia)

1. Tórsadalombölcseleti rendszerek. Kovács Vendel tanítóképző intézeti tanár.

2. A marxizmus és fejlődése. Kolacskovszky Lajos, Heves vármegye főlevéltárnoka.

3. A leninizmus alapjai. Súlyán György nemzetgyűlési képviselő.

II. Társadalomtan. (Szociológia)

1. Társada'omtani alapvetés. Dr. Ottlik Ernő evangélikus lelkész, okleveles középiskolai tanár.

2. A demokrácia története. Dr. Kelecsényi Ákos gimnáziumi tanár.

3. A demokrácia társadalomtana. Darvas Andor gimnáziumi tanár.

4. Polgári és népi demokrácia. Súlyán György nemzet- gyűlési képviselő.

5. Korunk munkásmozgalmai. Lénárd Sándor, az Igazság szerkesztője.

Ili. Társadalompolitika. (Szociálpolitika)

1. Elméleti társadalompolitika. Dr. Tóth József jogakadémiai dékán, egyetemi magántanár.

2. Gyakorlati társadalompolitika. Dr. Korompai János, Eger város főjegyzője.

3. Szociális jogszabályaink. Dr. Schönvitzky Bertalan jogakadémiai tanár, egyetemi magáníanár.

4. Sajtó- és társadalompolitika. Dr. Négyessy Árpád nemzetgyűlési képviselő.

IV. Társadalomgazdaságtan. (Szociálökonómia)

1. Társadaíomgazdasági rendszerek. Dr. Urbán Miklós jogakadémiai tanársegéd.

2. Kapitalizmus és szocializmus. Dr. Korompai János, Eger város főjegyzője.

3. Szakszervezeti mozgalmaink. Túrós József megyei szakszervezeti titkár.

4. A földreform várható hatásai. Szabó Sándor vármegyei közellátási biztos.

V. Társadalomföldrajz. (Szociálgeoaráfia)

Táj és társadalom. Dr. Kelecsényi Ákos gimnáziumi tanár.

VI. Magyar művelődés.

1. Nyelvünk eredete és fejlődése. Dr. Ágoston Julián gimnáziumi tanár.

2. Irodalmunk népi vonatkozásai. Dr. Ágoston Julián gimnáziumi tanár.

3. Magyar népművészet. Hermann Miklós bányatulajdonos.

4. Magyar népdalkincsünk. Virágvölgyi Béla kereskedelmi középiskolai tanár.

5. Van-e proleíárkultúra? Csirmaz Dezső nemzetgyűlési képviselő.

VII. „Séták Egerben.”

1. Mesélő kövek. (Az egri vár) Simon Ferenc, a nemzeti bizottság titkára.

2. A barokk Eger. (Eger műemlékei.) Szász Béla építészmérnök.

3. A „Magyar Athén” (Eger kulturális szerepe.) Dr. Lukácsáé Andaházy Katalin gimnáziumi tanárnő.

4. Eger a fürdő- és nyaraló város. Dr. Czekkel Ferenc, Heves vármegye tisztifőorvosa.

5. Eger környéke. Dancza János megbízott vármegyei allevéltáros.

A programban feltüntetett 27 előadás közül 26-ot tartottak meg. Dr. Czekkel Ferenc előadásának megtartásáról a korabeli sajtó, amely minden előadást szóba hozott, nem ad hírt. Ez az előadás elmaradt.

Az elhangzott előadások egy kivételével (Dancza János Eger környéke című előadása) társadalomtudományi jellegű témákat dolgoztak fel. Eszmei-politikai szempontból azokat az előadásokat tartjuk a legfontosabbaknak, amelyek a demokrácia kérdéseivel, a társadalmi formációkkal s az aktuális társadalompolitikai kérdésekkel foglalkoztak. Különösen jelentős volt a marxizmus és fejlődése, valamint a leninizmus alapjai című előadás. Ilyen jellegű témákról Eger lakossága az ellenforradalmi rendszer éveiben legális előadásokat nem hallgathatott.

Az előadók többsége a város politikai, társadalmi és szellemi éleiének isme.t személyisége volt. Az előadóknak ekkor még csak kisebbik része volt marxista szemléletű, o többség haladó polgári elveket vallott. Ez utóbbi előadók egy része abban az időszakban ismerkedett a marxizmussal. Ezek az emberek különböző pártállásúak, illetve pár- tonk vüliek. Soraikban voltak kommunisták, szociáldemokraták, kisgazdapártiak és polgári demokrata pártiak egyaránt. Néhány előadó — így Csirmaz Dezső, Dancza János, Lénárd Sándor, Simon Ferenc —• a felszabadulás