Hevesi Szemle 4. (1976)
1976 / 4. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Bakos József: A közéleti vita
mondatokban fogalmazzuk meg mondanivalónkat. Annál is inkább nem, mert a túlbonyolított mondatsorök gyakran kevesebbet mondanak el, mint a gondolatok torlódó rohanásában megszületett félszavak. Még az értő bólogatá- sok is tartalmas információk lehetnek. 7. Sok vita meghallgatása nyomán, azt is megáilapít- hattuk, hogy sok a feleslegesen komolykodó vitaforma, s alig jut szerephez vitáinkban az egészséges humor, a derű. Ha itt-ott jelentkezik is az erre való törekvés, nem éppen szerencsés a forma. Az erőltetett kedélyeskedés, a szel- lemeskedő anekdotizálás, a rossz ízű viccelődés nem helyettesítheti az egészséges humort. A humor ürügyén elítélendő a gúnyos, cinikus hangvétel. A vitázópartnerek rovására nem szabad humorizálni. 8. Aki hasznos tagja kíván lenni egy vitázócsoportnak, meg kell tanulnia „a nyelvi alkalmazkodás” mesterfogásait is: gyorsan és megfelelő módon kell alkalmazkodnia társai beszédkultúrájához is. Ha anyanyelvi szinten és szakszinten nem egyenlő minőségben formálódik a vita, akkor törés következik be a vitázók nyelvhasználatában is: a tartalmas szakmai oldalt nem igényes és nem értelmes nyelven fogalmazzuk meg, hanem feleslegesen elszaksze- rűsített szakmai zsargon nyelvi formákkal. Az igényes beszédkészségnek igényes tárgyaló-, illetve vitázókészséggel is párosulnia kell. Értékes emberi erényekkel is rendelkeznie kell a jó vi- tázónak: különösen az őszinteség legyen sarkalatos erénye. Hamisan nem szabad játszani sem a saját érveinkkel, sem az ellenérvekkel. Lelkesedésünk se legyen felszínesen őszinte. A vitézüknek azt is érezniük kell, hogy az érvek mögött őszinte szándék és tett húzódik meg. Ha ez nem így van: nincs hitele a legügyesebben formálódó érvelésnek sem. A költő valahogy erre a gondolatkörre is utal, amikor szellemesen ezéket a verssorokat vetette papírra: „Nem biztos, hogy aki tűzbe jön az elveiért / érveiért, / tűzbe is menne értük." (Horváth Imre: Aforizmák). 9. A vitát be is kell fejezni. Általiéban azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb vita befejezés nélkül szakad meg. Vannak, akik ezt helyeslik is. Szerintük akkor jó a vita, ha nem szabályosan egész és befejezett: a jó vita befejezés nélkül is hatékony, sőt így még inkább elősegítjük azt, hogy a vitában felvetett gondolatok tovább gyűrűzzenek. Természetesen a tanulságok „levonásával" záródó, kerek, egész, befejezett vita is alkalmas arra, hogy befejezése után már a tények és tettek vegyék át a szó szerepét. ★ ® ★ 10. Közleményünk csak keresztmetszetét adta annak a nyelvi ismeretterjesztő előadásnak, amelyben igen nagy szerephez juttattuk a bemutatást, a megfelelő példatár elemzését is. Leghelyesebb módszer, ha minél több vitát, vitarészletet veszünk fel magnetofonszalagra és a megfelelő vágással, csoportosítással az éppen legjellemzőbb részleteket mutatjuk be. Természetesen nem szabad egyoldalú elemzést végeznünk. Nemcsak a hibákat, hiányosságokat kell illusztrálni, és elemezni, hanem a vita igényes, jó részeit is. Célszerű ezt a témát magát is vita keretében megtárgyalnunk. A jó vitavezető úgy formálhatja a vita menetét, hogy mind a tartalmi, mind a szakmai, mind a formai, a nyelvi, a retorikai kérdések és ismeretek előtérbe kerüljenek.
