Hevesi Szemle 4. (1976)
1976 / 4. szám - JELENÜNK - Gyurkó Géza: Önemésztők
ötvenen, múltja és becsülete, meg a betegsége volt az alap arra, hogy nyugdíjba menjen. — Szerencsére beteg vágyóik — mondta keserű öngúnnyal a minap, amikor összefutottunk a városban. — Voltál - javítottam ki. — Vagyok — javított vissza, és ahogyan jobban megnéztem az arcát, megfáradt tekintetét, igazat kellett adnom. Beteg. - Nem bírom, hogy egyik napról a másikra senki és semmi lettem. Hogy nincs mit csinálnom. Hogy amit csinálok, annak nincs értelme, vagy megközelítően sincs any- nyi, mint régen egyetlen óráimnak - nyúlt reszkető kézzel a cigarettáért. — Megint dohányzol? — Egy hónapja.. . Nem sokat. Még csak a tíznél tartok. Nem kellett volna kérnem a nyugdíjat. Hagytak volna még, hiszen nem csináltam én semmit. . . Semmi rosszat, értette a „semmi" alatt. És valójában igaza is volt. — Na, szervusz. . . Hová mész? Persze, dolgozni. Majd lesz velem is valami. . . Még szerencse, hogy fájt a gyomrom, így van mivel lekötni magam. Meg a családomat is. A gyomrom és az emésztésem lett a kohéziós erő. . . Az tart bennünket otthon ösz- sze. . . — tette hozzá még és úgy tűnt el az utca forgatagában, ahogyan cigarettája füstje olvadt fel a zsivaj- gó autók gázos, ziháló leheletében. É sorok írása közben kaptam á hírt: K. J. szívinfarktusban meghalt. A tudományos intézet saját halottjának tekinti. A temetéséről később történik gondoskodás. o o o o o Új Magyar Lexikon: „...idegrendszeri eredetű, gyakori betegség, a nyelőcső, gyomor v. bél éles szélű, rendszerint kerek szövethiánya. . . A fekélybeteg gyomor nyálkahártyája védtelenné válik a saját emésztőnedvével szemben, és a gyomor v. nyom- bél nyálkahártyáján ön emésztés folytán. . . fekély keletkezik." Greskovits László: Az új Eger (III.)
