Hevesi Szemle 4. (1976)
1976 / 3. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Dráviczky Imre - Sereg József: Szocialista hazafiság és internacionalizmus II.
ben szeretné megérteni. Az idősebb türelme, még a pedagógusoké is különböző fokon, de legtöbbször törékeny, vé- ges jelenség, az összekoccanásokat nehezen viseli el. Fel- készültség, türelem és példaadás. — E három együtt ritkán található egymást segítő szinkronban. Pedig az ifjúság körében való nevelő tevékenység mindhármat egyszerre igényli. Nézzük most már a téma egyik legérdekesebb és legtanulságosabb kérdését, a hazafiság tartalmi összetevőinek problémakörét: A hazafiság fogalma, sajnos, oktató-nevelő munkánk eredménye, vagy éppen eredménytelensége miatt még mindig szinte kizárólagos elemként csak területi meghatározottságot tartalmaz ifjúságunk jelentős többségénél. Alig jutottunk túl a szűk polgári nemzet fogalom rögzülésén. Sőt a következtetések is ebben az irányban történnek: „kis nemzet; szegény ország vagyunk, nekünk nincsenek területeink, természeti kincseink, örüljünk, ha boldogulunk." - E vonalvezetés azonnal Irritálja a „területi probléma" — o történelmi kontinuitás nemkívánatos vitáját és mindjárt öt szomszéd országgal való kapcsolatunk légkörét mérgezi. Holott a szocialista tervgazdálkodás 28 éve joggal tölthetne el bennünket büszkeséggel, és adataiban a cselekvő szocialista hazafiság kézzel fogható konkrét tényei állnak élet- és testközelben előttünk. Éppen ezek az adatok szolgáltatnák a legjobb eszközöket hazafiságra nevelésünkben, a személyes szubjektív töltés hiányában azonban inkább statisztikai tényékké szürkülnek, pedig IV. ötéves tervünk országos és megyei létesítményei, a családok életszínvonalának konkrét elemzése éppen az ellenkező hatást kellene, hogy kiváltsa és bizonyíthatná a „szegény ország” megállapítás elavult voltát. Hazánk a szocialista országok közösségében előkelő helyet foglal el mind a termelés, a nemzeti jövedelem, mind az életszínvonal alakulása kérdéseiben. Szocialista hazafiságunk tartalmi kérdéseiben meglehetősen elsikkad annak jellegét adó osztálymeghatározottsága — a munkásosztály hazafiságának méltatása, elismerése, a feladatvállalás ilyen irányultsága. Valahogy nem sikk nálunk, különösképpen nem egyes társadalmi rétegek körében a proletár patriotizmusról beszélni. Múltba tekintő jellegét hazafiságra nevelésünk még mindig nem küzdötte le. Felnövekvő fiataljaink Kölcsey, Kossuth, Petőfi, Ady hazafiságáról sokat és sokoldalúan hallanak, már kevesebbet tudunk az 1919-es vöröskatonák és vezetőik személyes bátorságáról és forradalmi elgondolásaikról, alig valamit ismernek Lukács tábornak életéről, még kevesebb idő és ismeretrészlet jut a szocialista forradalom, a szocializmus építésének tényezőivel való megismerkedésre és vele való azonosulásra. Oktató-nevelő munkánk tanórai — tantervi keretei éppen a legújabb kori történelmi-irodalmi és egyéb ilyen kérdésekben elnagyoltak, pedig tanulóink számára a jelenben, sőt a jövőben való eligazodásért rendszerré kellene ezeket az ismereteket építeni. A mai tizenéveseket a jelen köti magához, az okozati összefüggést ezért és a következményekért érdemes feltárni, mi pedig még mindig és sokszor tekintünk a múltba és éppen ezért veszélyzónák is sokszorozodnak. A szocialista hazafiság meghatározó eleme az internacionalista érzés mélyre gyökereztetése, s köztük az első győztes szocialista forradalom államának megbecsülésére való nevelés. A Szovjetunió történelmi érdemeit és jelent formáló és jövőt biztosító tevékenységét ifjúságunk elfogadja, elismeri, a felszabadítónak kijáró tiszteleten túl az érzelmi azonosulás is kellő hőfokú, de talán már megszokottá és éppen ezért hatékonyságában visszafogottá válik a Szovjetunió gazdasági és tudományos eredményeiről szóló, egyébként nagyon is lelkesítő ismeretanyag. Nevelőink nagy részénél még mindig zovart okoz az 50-es évek leg-ekben fogalmazott világáról rögzült kép. Talán a kelleténél kevesebbet fordítottunk a tartalmi tisztázásra és főleg az erről az időről szóló információra. Sok az általánosság a művelődés munkásainak a tudatában, a személyi kultusszal kapcsolatos kérdésekben. Elgondolkodtató ezen túl az a tény is, hogy ifjúságunk a népek nemzetközi szolidaritását, a munkásnemzetköziséget lelkesen fogadja, szerveznek, tevékenykednek, de magát a tudományos fogalmat, az internacionalizmus kifejezést tartalmában kevésbé ismerik. Mindenképpen az elmélyülés hiányát tükrözi a probléma. Egyébként is a kérdéskörhöz tartozó fogalompárok tudatos megismertetése (nacionalizmus - kozmopolitizmus, patriotizmus—internacionalizmus) meglehetősen elnagyolt, s éppen ezért általában zavaros is a tizen-, sőt huszonévesek fejében. Nem alakult hát ki ifjúságunk általános tudatában a szocialista hazafiságról félreérthetetlen tiszta kép, önmagunkat, nevelőket, de ifjúságpolitikai, közművelődési dolgozókat, üzemi, munkahelyi vezetőket és kollektívákat egyaránt terheli a felelősség, egyaránt kötelezi a mulasztás pótlása. A gyakorlati életben már éljük, cselekedjük az újfajta hazafiságot, értelmünk szintjén azonban a tiszta általánosítás még továbbra is feladat. Társadalmunk intézményes és kevésbé szervezett nevelési fórumai figyelmét az elmúlt években a párt ráirányította erre a hiányosságra. Jogos ez a pozitív türelmetlenség, de változás csak abban az esetben várható, ha a korábban említett területek felmérik a helyzetet és az elemzés után a feladatokat megfogalmazzák és a végrehajtáshoz hozzálátnak. Ilyen helyzetelemző felmérést végeztünk el néhány kérdésben 14-18 éves fiatalok között a szocialista hazafiság témakörben. 100 fiatalt kérdeztünk meg, zömmel fiúkat, egy korábbi egri, hasonló felmérés kérdéseit tettük fel Gyöngyösön is azért, hogy a vizsgálódás ne álljon önmagában, és módunk legyen viszonyítani is. A felmérésben részt vevők 36 százaléka városi, 64 százaléka falusi környe. zetben élő szülők gyermeke. Pontosabb szociális adataikat az alább! táblázat rögzíti: A MEGKÉRDEZETT 100, 14-18 ÉVES FIATAL SZÜLEINEK FOGLALKOZÁSA (A 100 százalék végösszeg elnyeréséhez az apák esetében az 1, és 3., az anyák esetében a 2. és 3. számú táblasort kell összegezni.) 60 Ozeml munkás Együtt Te rmelőszövetkezeti tag Együtt É rtelmiségi Együtt H áztartásbeli anya Együtt vá roson | falun városon | falun városon | falun városon | falun lakik lakik lakik lakik Az apa 19 % 29 % 48 2 % 14 »/a 16 8 % 2 % 1027 Az anya 11 % 22 o/o 33 0 % 10 % 10 2 % 2 % 4 00 o' 1 9 % Mindkettő szülő 7 % 14 % 21 0 % 2 % 2 1 % 2 % 3-
