Hevesi Szemle 4. (1976)
1976 / 3. szám - MÚLTUNK JELENE - Sugár István: A posta újjászületése Heves megyében
kisegítő módszerre! is. Minden szépítgetés nélkül meg kell -állapítanunk, hogy a vasúttal nem rendelkező, illetve attól távol fekvő helységekben még 1945 márciusára sem javult lényegesen a postai küldemények továbbítása. így tehát nincs mit csodálkoznunk azon, hogy amikor 1945. március 7-én kézbesítették a pétervásári főszolgabírónak az Egerben másfél hónappal annakelőtte postára adott leveleket, az így reagált az alispánnak: „Mindaddig, míg a postajárat rendesen nem működik, az adott határidőket betartani nem tudom" Ezért arra kérte az alispánt, hogy „a rendeleteket a postahivatal mellőzésévei, a járásom községeiből Egerbe járó megbízható felektől szíveskedjék kiküldeni, mert 30-40 napig elheverő rendeletekből a köznek súlyos sérelme keletkezhet!" MEGYEI KÖZIGAZGATÁSI FUTÁRSZOLGALAT Ilyen körülmények között a kényszerítő szükségesség hatására került sor 1945. március 10-én a megyei köz- igazgatási apparátus olyannyira fontos levelezésének (elsősorban is az egymást érő, alapvetően fontos rendeletek miatt!) a lebonyolítására a „vármegyei futárszolgálat" megszervezése, a „Szövetséges Magyarországi Ellenőrző Bizottság Heves és Nógrád vármegyei meghatalmazottjának: Anyiszimov gárdaőrnagynak március 2-án kelt 203. számú rendelete értelmében." A megye alispánjának a megbízásából a főjegyző a hat főszolgabírónak határozatban rendelte el a futárszolgálat megszervezését és felállítását, valamint működésének folyamatos ellenőrzését. „A vármegyei futárszolgálatokat az érintkezésnek a vármegye járásaival és községeivel, valamint Gyöngyös várossal való szorosabb fölvétele céljából a rendes postaközlekedés helyreállításának megtörténtéig, az aláb- biak szerint szervezem meg. Kötelezem valamennyi járás főszolgabíróját (a hatvani járás főszolgabírójának kivételével, aki a nagy távolság miatt futárját csak a gyöngyösi főszolgabíróhoz köteles küldeni), hogy a rendes postanapokon (minden hét keddjén és péntekjén) Egerbe, a vármegyeházára az alispáni hivatal kiadóhivatalába (földszint 2. sz. alá) délelőtt 9 órára egy futárt küldjön be, akinek hivatalos csomagok kiszállítására alkalmas járművel kell pontos időre beérkeznie." (Megjegyzésem: Az említett „csomagok” az egyes szolgabírói hivataloknak, illetve az egyes községeknek levélpostai küldeményéből és a hivatalos lapokból állottak ) Az egyes községek saját futáraikkal a járási székhelyre küldték levél- kötegeiket, s ott vették ót a hazaszólókat. A hatvaniak csak Gyöngyösre küldték futárukat, hogy a nagy távolság megtételét elkerüljék. Gyön. gyösről szállították azután tovább Egerbe a küldeményt. Azok a községek azonban, melyek a járási székhelyről kiinduló és az Eger felé tartó postafutár útvonalában, vagy ahhoz közel feküdtek, azok természetszerűen nem a járásszékhelyre járatták küldöncüket, hanem a hozzájuk legközelebb fekvő, s az Eger felé tartó futár útvonalába eső faluig. Ezek voltak az úgynevezett „körzeti küldöncök", szemben a járásszékhelyekről Egerig járókkal: a „központi küldöncök" -kel. A rendkívül fontos feladatot teljesítő megyei futárok „kellő magyar és orosz nyelvű igazolással" voltak ellátva. Tudnunk kell ugyanis, hogy 1945 első hónapjaiban biztonsági okból csak úgynevezett „szabad mozgási engedély" birtokában lehetett, vagy volt tanácsos egyik helységből a másikba menni. WfWK MEGYESIEKHELY járási' székhely A FUTÁR íIíTMONAlB*. ESÓ KÖZSÉG. . A MEGYE HATÁRA + EUTÁfL-UTVOAlM- ____ vasútvonal. B U6MRT DEBRECEN KARCAG NJü:5(au4s A Heves megyei közigazgatási futárszolgálat gerincvonala,
