Hevesi Szemle 4. (1976)

1976 / 3. szám - IRODALOM - MŰVÉSZET - Galambos Ferenc: A XX. Századi magyar ex libris

lett az a fölényes rajztudás is, amellyel Drahos István rendelkezett. Rajzban gondolkodott, s ennek köszönhette, hogy vonalas metszőmegoldással is ki tudott fejezni mindent: erőt és gyengédséget, komolyságot és humort. Ex libris-kompozícióit síkban képzelte el, távlattal, árnyékolással alig élt, mégis érzékeltetni tudta a testszerűséget is. Kompozícióiban a téma középpontúságának, térkitöltésben pedig a levegős megoldásoknak volt a híve; mindig a lényegre tapintott, akár a szükségesnél szűkszavúbb, akár szószátyárabb lett volna. Realista művészként indult és az is maradt haláláig, de nem másolta, hanem újrateremtette a látványt. Realista voltának az sem mond ellent, hogy néha idealizált. Realizmusát sokan még életében konzervatívizmusnak könyvelték el; mi inkább az egyéniesítés egyetlen járható útját s a mindenki által érthetőség szándékát látjuk benne. A realizmus nemcsak a bennünket körülvevő tárgyi világ, de a gondolatok és érzelmek adekvát kifejezésére is alkalmas, és hogy milyen művészi fokon, azt éppen Drahos István példája bizonyítja. Minden kor megszüli a maga többé-kevésbé maradandó, vagy múló stílusdivatját - a realizmus azonban marad. A modern művészi törekvések az alkotó és a közösség közötti űrt egyre jobban elmélyítik, pedig a művész közönség nélkül hivatásának lényegét veszítené el. Különösen áll ez az ex librisre, ahol a szürrealizmus még úgy-ahogy megáll, de a nonfiguratív törekvések már a műfaj megsemmisüléséhez vezetnek. Az eredőiben bonyolult, összetevőiben sokoldalú jellem kifejezésére, az ex libris egyik céljának az elérésére mindmáig a realizmus bizonyult a legalkalmasabbnak.

A tematikai változatosság és a kimeríthetetlen ötletesség volt az a két csodaszer, amely Drahos István ex libriseit nagy számuk ellenére is megvédte az önismétléstől. Teremtő fantáziája bejárt múltat, jelent és jövőt; hol az ellentétekre épített, hol az azonosságokra. Művészetének köDiskay Lenke fametszete (1968)

zéppontjában az ember áll, kivétel nélkül, majdnem minden ex librisén megjelenik. Nagy ihletője volt a szép női test is; legszebb aktos ex libriseinket néki köszönhetjük. Mégis, mindig mentes maradt az erotikától, legfeljebb könnyű pajzánságot kínált. Ritkán nyúlt „magyaros” témákhoz, művészete mégis jellegzetesen magyar, ezt azonban nem külsőségeknek köszönhette, hanem teremtő alkatának. A népművészetnek nem a formakincsét, hanem a szellemét vette át. Az emberek és az élet szeretete, a hétköznapok hősiességének felfedezése, bölcsességet és megbocsátást sugárzó humora, gyengéd gyermekszeretete mind, mind ott tükröződnek ex librisein, ahogy érzékeny művészhez és bölcs emberhez illik.

Nemcsak kortársa, de barátja is volt Drahos Istvánnak Nagy Árpád (1894-1959), akivel művészi ex libris-„csatái" is voltak. Ugyancsak a harmincas években kezdődött, s ugyancsak a felszabadulás után érett be ex libris-művészete. Fa-, linó- és rézmetszetű lapjait mozgékony ábrázolásmód, részletező előadás, a folthatásos és vonalas metszőtechnika ötvöződése és a valóság tisztelete jellemezte. Nehéz megítélni, hogy itt-ott fellelhető rajzi bizonytalanságában mennyi a véletlen és mennyi a tudatos. Optimizmusa és békevágya, humánuma és jövőbe vetett hite közvetlenül, vagy áttételesen komoly erkölcsi töltést ad lapjainak, melyeken a zsúfolt mondanivaló gyakran a kis méret szétfeszítésével fenyeget. Több, mint négyszáz lapot kitevő ex libris-alkotói munkássága komoly érték. Elismerésében, megítélésében a külföld előbbre jár, mint mi, hazaiak.

Menyhárt József (1901-1976) ex libris-művészetére döntő befolyással volt kiváló fometszői képessége. Kezdeti korszakában feszesen komponált és aggályos gonddal metszett. A fekete alapból kibontott fehér folt és vonalihálós megoldás ex libriseit könnyen felismerhetővé teszi. Szerette az életet, de sokat foglalkoztatta a halál; nem véletlen, hogy orvosi ex librisei a legsikerültebbek közé tartoznak. A gyöngédség és a báj ritka erény a fametszetekben, de Menyhárt József ex librisein mindig fellelhetők. Halk szavú volt művésznek és embernek egyaránt, az érzelmek áradásának sosem engedett szabad utat; a visz- szafogottság, a mértéktartás éppen úgy a sajátja, mint a férfias szemérem. A valósághoz való őszintébb közeledés céljából idősebb kori ex librisein a gyengédséget erő váltja fel, a tartózkodást határozottság. A tördeltebb kompozíció pedig drámai feszültséget teremi.

A NÉPI FORMAKINCS

Bordás Ferenc (1911—) Buday György árnyékából indult, groteszk emberábrázolásával, átlényegítő erejével, expresz- szív lendületével azonban hamar önmagára talált. Ex libris-művészetében olyan grafikai világot épített ki magának, amely csakis az övé, amelyben nincsenek grafikai közhelyek és amelyhez egyedül a modern olasz grafikusok hasonlíthatók. Balladás hangvétele, képszerkesztő szigora a mindenen elgondolkodó és felelős ember komolyságát takarja; a közönség oldaláról ez felfokozott érdeklődést és együttérzést vált ki. Néha a szürrealizmus formanyelvén fogalmazza meg képi mondanivalóját, de ilyenkor is valós képi elemeket használ s a tudatküszöb mindkét oldaláról látja és láttatja a másikat. Modern formalizmusában is vigyáz arra, hogy ellentétbe ne kerüljön az ex libris céljával és lényegével. Az idősebb generáció legnagyobb formai újítója. Gyakran készít több- osztatú lapokat és átfedéses kompozíciókat s ezáltal módja nyílik képregényszerű megoldásokra is. Jellemzője a felfokozott életérzés, amelynek egyenrangú grafikai kifejezését nyújtja. Nagy veszteség, hogy szabadgrafikai és festői tevékenysége miatt egyre kevesebb időt szentelhet ex libriseinek. Teljesen népi ihletésű Fery Antal (1908-) ex libris-művészetének realizmusa. Művészetében az ex libris központi jellegű, s így tevékenysége korszakhatározó. Folthatásos módszerekről fokozatosan váltott át a vonalas megoldásokra; művészetében ma már ez a meghatározó. A népművészet formakincsét úgy építi bele ex libris-művészetébe, hogy közben nem hull le róla a naiv báj hímpora; változatos virág- és madánmustrái hírnes rétté varázsolják alkotásait. Portré-ex librisein túlságosan is ragasz-