Hevesi Szemle 4. (1976)
1976 / 3. szám - IRODALOM - MŰVÉSZET - Farkas András: Az idővel elégő
BP., 1931. ÁPRILIS 19—21. Ha már megvagy, Akkor legyél, Azért indul Ez a levél, Hívjon haza, Hozzám, nekem, Az utadat Egyengetem Azzal, hogy a Bolondokat Ideírom, Mind így fogad — Mint a tenger, Töprenkedem, S vajúdásom Hová tegyem? BP., 1931. SZEPTEMBER, F. ZOLTÁNNAK Én nem Moszkvában szájalok, De itt, ma Budapesten, És verseim futnak gyalog, Munkám magam kerestem, A pártnak a szolgálatot Hitem miatt tehettem, És most is csak szolgálhatok, Ha versem szól helyettem, Mindig is volt önérzetem, Joga van nem közölni Versem, de higyjen még nekem: Itt önt szellem köszönti! HATVÁNY LAJOSTÓL, BP., 1932. Kedves öcsém, a búza Dömpingje hozta azt, hogy Le kell szoknom korábbi Nagyobb allűrjeimről — A télen megkapod még A százast, majd tavasszal Az ötvenet havonta, De már, öcsém, hogy aztán Mi lesz velünk, ki tudja, Csak ez a jóbarátság Valódi, változatlan! VERES PÉTER, BALMAZÚJVÁROS, 1934. OKTÓBER 4. Papíros emberekkel Ugyan hová lyukadnánk Akármi mozgalomban? Ezek a karrierre Vágyódnak, úticéljuk A pénz s ahhoz hasonló, Nincs szellemi figyelmük, Okoskodók, hiányos, Kevés élményanyaggal — Olvastam már az Ódát És az Elégiát is. Páratlanok, de most több Nem jutna az eszembe. Pesten kerestem is, de A címén nem találtam, A folyosón a bútor Kirakva, de egy lélek Sehol! — így nem találtam. Egyébiránt a gondom: A megpróbáltatás jön, És akkor majd kiválik Az érték és a tábor, Ezért is fáradoznék. Az életrajzi könyvem, A vallomás megírva — Ha felmegyek, keresném Pesten — igaz barátja — BAUMGARTEN ALAPÍTVÁNY, 1935. JAN. 17. A kuratórium Ezer pengőt kiad Egy évre. Mind a négy Évszakban, részletek Szerint — Alapszabály A küldött oklevél — ILLYÉS GYULA, BP., 1935. FEBR. 16. Hónapok múlva is Csak most felelhetek, Küldhetsz már verseket, A Válasz már fizet A versekért, a lap Kézirataidat Kéri, a díjszabást Közlöm — FOST MILÁN, BP. 1935. MÁRCIUS A megbeszélt Találkozást Halasszuk el, Csütörtökön Bécsben vagyok — Jelentkezem. KOSZTOLÁNYI, 1935. APR. 1. „Drága Attila, köszönöm, nagyon köszönöm — Mikor látunk?” BUDAY GYÖRGY, SZEGED, 1935. APR. 4. Medvetáncra Szerzek vevőket, Ezért ha kéne Gyűjtőív — GYÖMRÖI EDITNEK, 1935. APR. 14 Az analízist lemondom, Lehet, hogy így is talpra állok, Csak így, inkább önként, magamtól Amit Magával szemben érzek Nagyon zavar szemléletemben — GYÖMRÖI EDITNEK, 1936. OKT. 28 Belső vizsgálatomban A poklokig jutottam, A vad őszinteséget Rólam feltételezni Nem szürke vakmerőség, Amit érzek, kimondom: Minden kis gondolatnak Gazdája már az önzés, Az önző féktelenség, Amivel védekezni, Olykor támadni kéne; Én, mint az én, azontúl, Hogy test és férfi lennék. Először is megértem Magam, akit Magának Megérteni, kutatni Csak asszonyi cselekvés, Foglalkozás. A szakma Szabálya tán nagyon tág, Hogy engem igazítson Jó útra, vagy nagyon szűk, Hogy engem a szabadság Tájékán jól vezessen — Ügy érzem, hogy jogom van Szeretnem, a szerelmet Ereznem, és a boldog Percek megérkezését Jogom lehet bevárnom. De nem a képzelettel Szeretném léprecsaini, Amit nekem jelenthet A test, a másiké is, A kettő egybefogva És minden mást kizárva, Kizárja épp a férjét! Aki ma akaratlan, A létével, ahogy van, Felingerel, ahogy nincs Értéke most előttem, Csak annyi, hogy a gátat, Az akadályt jelenti. A tudatom legalján Féltékeny is lehetnék, Hiszen élhet jogával. 1 De engem el nem üthet Attól a nagy jogomtól, Hogy én Magát szeressem! A kettősség, amellyel Feltétlen harcolok ma. Nem bennem van, Magában! Az egyik anya-énje. Csitítja buzgalommal, Ami csitítbatatlan, A másik, az a kislány, Elhív csitíthatatlan Az örvénylés fölébe, Ahol majd minden oldás Egyúttal új kötés lesz, Ne szánalommal értsen, Ne irgalommal adjon Nekem utat, tanácsot, Tegye magát szabaddá! Tegye magát miattam Valós álomszerűvé, Hogy minden tisztaságom Adhassam, mert a tettet, Mint alkotó szerelmet, Az ékes apaságot, Az ékes anyaságot- Kínálom fel cserébe! S ha most hosszan kivallom, Ami bennem vajúdik. Kettőnkben egybehangzó, Szemérmetes szerencse, Ne hagyjuk elrepülni; Lehetnék most goromba, Egyetlen vad rohamma! El is tudnám követni,
