Hevesi Szemle 3. (1975)
1975 / 1. szám - HAGYOMÁNYOK ÉLETE - Sereg József: Forradalmak a Mátra alján
iiiiMimiiimimiiiiimiiiiimiiiiiimiiiiiimiiiJMi iiimiiim SEREG JÓZSEF: Forradalmak a Mátra alján A RÜGYEKET BONTÓ ELSŐ SZABAD TAVASZ IIIIMUiMHIIIIIIHIttIMIIIIIiUUllMMUHMIIIIIIIIIIIIIIIIIIUIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUmillllllHIIIIIIIIHIIIIIUIIIIIIIIIiniltlIIIIIIIIIHIMIHIIIIIIIIIIinillllHIMIIIIIIItIMMHIMHIIIIIIIHmMIMIII Gyöngyös és a Mátravidék 1944—45. fordulóján, a felszabadulás közvetlen közelében nagyon gyorsan ébredt a frontharcokkal együtt járó dermedtségből. Ezekben a hónapokban szokatlanul élénk politikai élet bontakozott ki a hegyek tövében meghúzódó városban. A város épületeiben, tárgyi létesítményeiben azért nem szenvedett nagyon súlyos károkat, mert a közvetlen harcok mindössze két napig tartottak, a városért nehéz ágyúkkal nem harcoltak, és azért is, mert komoly ipari létesítmény nem volt, nagyobb jelentőségű gépleszerelés és elszállítás nem történt sem Gyöngyösről, sem a Mátra- vidékről. A lakosság köréből a nagyobb veszteséget az 1944 tavaszán bekövetkezett deportálások okozták: 1824 főt szállítottak Auschwitzba. A város közelében folyó harcok miatt Gyöngyös november—december folyamán frontharcos katonáktól volt népes. Nagyobb középületeiben tábori kórházakat helyeztek el. A gimnázium két emeletes, nagy épületét a németek már 1944 őszén hadikórház céljaira foglalták el. A felszabadulás után az épületben továbbra is kórház működött, de a sebesültek számának növekedése miatt a közelben levő — mai II. számú általános iskolában is kórházat rendezett be a szovjet parancsnokság, sőt, a Jókai utcában és a Városi Kórház egy részében is működött a szovjet hadikórhóz egy-egy részlege. A lakosság megnyugtatására szolgált, hogy a kórházakban polgári akalmazottak is dolgozhattak, s így a bizalom mélyült. A hadműveleti parancsnokságot felváltotta a városi szovjet katonai parancsnokság, amely a mai Tanácshóz épületében nyert elhelyezést. A katonai parancsnokságot Oszip Ribinszkij ezredes látta el. Az ő kezdeményezésére november 24-én a református egyházközség házában értekezletet hívtak össze. Polgármesteri teendők ellátásával bízták meg dr. Barna Sándort, a város felszabadulás előtti főjegyzőjét. A szovjet városparancsnok késlekedés nélkül bocsátott rendelkezésre tehergépkocsikat, amelyekkel a legszükségesebb élelmiszereket és a közszükségleti cikkeket szállították. A szomszédos falvakból gabonát hoztak és a malom rendbehozatala után megindult az őrlés. Hogy a város húsellátásán könnyítsen, orosz nyelvű igazolványnyal látta el a kerületi beszerző csoportokat és engedélyt adott a vadászat megindítására. A zsiradékok pótlására olajprést állítottak be. Az erőfeszítések ellenére nehézségek keletkeztek, s ezek kedvező lehetőségeket teremtettek a fekete piac kialakulásához. A helyi sajtóban már 1945 januárjában jelentek meg erre vonatkozó cikkek. A piacon az ármegállapítások . önkényesek voltak, egyes termelők előnyös helyzetüket kihasználva, szinte megfizethetetlen árakat szabtak. Az ideiglenes intézkedéseken túl egyre sürgetőbbé vált a politikai és gazdasági élet szerveinek mielőbbi megteremtése. A város katonai parancsnoksága minden ilyen irányú kezdeményezést szívesen támogatott. A demokratikus pártok megalakulása még a tél folyamán befejeződött. A kommunisták mindenütt az élen jártak, mind a szervezési, mind a fizikai munkában. 1944. december 10-én a rendőrségi régi épület egyik emeleti szobájában tartotta első legális gyűlését a Magyar Kommunista Párt gyöngyösi szervezete. Pártközi kiadványként jelent meg a december utolsó hetében a „Gyöngyösi Néplap” című újság. A lapon belül kezdettől a kommunista szerkesztők játszottak irányító szerepet. 1945. január 2-án tartotta a Magyar Kommunista Párt vezetőségválasztó taggyűlését. A közbeeső időszak szervező munkája eredményeképpen ezen a gyűlésen létrehozták a párt gyöngyösi szervezetét. Megválasztották az első vezetőséget, a párt első legális titkára 1945-ben Nagy István lett. A vezetőség tagjai közé beválasztották Czakó Sándort, Kiss Ferencet, Orbán Istvánt, Radvánszki Rózát és Steiner Leót. A vezetőségben tizenkilences kommunisták is jelentős számban képviseltették magukat. Ugyanezen a napon alakult meg a főtéri Állami Áruház (Luby ház) épületében — a régi Rákóczi-házban — a Gyöngyösi Nemzeti Bizottság. Ezen az ülésen jelentős „Kiáltványt” is megfogalmaztak. A Nemzeti Bizottság kiáltványának megjelenése a város demokratikus politikai életének a kezdetet jelentette. A Magyar Kommunista Párt egy, a Független Kisgazda Párt egy, a Magyar Szociáldemokrata Párt négy tagja és két pártonkívüli írta alá a kiáltmányt. Az aláírók névsorából is kitűnik, hogy a legválságosabb időkben, a kezdetekben a két nagy munkáspárt állott az élre, az új élet megindításában. Gyöngyös város Nemzeti Bizottságának 1945. január 2-i megalakulása az 1944. december hó 21-én összeült Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány hatása volt. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés határozatai már 1944 december végén ismertekké váltak Gyöngyösön, Szabó István debreceni küldött közvetítésével, akit a helyi kommunista párt szervezetének megalakításával bíztak meg Debrecenben, noha ez már december 8-án megalakult. Az Ideiglenes Kormány hivatalos lapjának első száma már 1945 január első napjaiban eljutott Gyöngyösre, s ez biztos támaszpontot jelentett a Nemzeti Bizottság kiáltványához. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944. december hó 28-i ülésének egyhangú határozatai Gyöngyösön is ismeretessé váltak és a város lakossága józan többségének véleményével egyeztek. A Nemzeti Bizottság 1945. január 9-én kiadott határozata szerint a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt két kiemelkedő képviselőjét Debrecenbe indította, hogy az ideiglenes kormánnyal és a pártok országos szervezeteinek központjaival a kapcsolatot felvegyék. Január 27-én a Gyöngyösi Néplapban a küldöttek útjuk sikeréről beszámoltak. Gyöngyösön a Szociáldemokrata Párt jelentős hagyományokkal rendelkezett. A spekulánsok elleni küzdelemben a város jelentős kisiparos társadalmának volt politikai szervezete elsősorban, de tagsága között kisipari segédek és kisvállalkozók munkásai, sőt agrárproletárok is jelentős számban képviseltették magukat. A párt vezetésében tizenkilences vörös katonák is részt kaptak. 1945 januárjának első hetében már határozott szervezettel és párthelyiséggel is rendelkeztek. A párt a koalíción belül a kommunistákkal állandó akcióegységben volt, mivel a kisgazda párt helyi szervezetei fokozatosan meglehetős jobboldali politikát folytattak. A polgári pártok gyöngyösi szervezetei csak 1945 január vége felé alakultak meg. A Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt január 21-én tartotta alakuló közgyűlését. A megválasztott 51 tagú tisztikar dr. Kiss Kálmán, Novotny Alajos elnök, Csépány József pártigazgató és Szalai János alelnökkel az élen működött. A megválasztottak a felszabadulás előtt is kizgazda párti tagok voltak a Gyöngyösi Gazdakörön belül. A Kisgazda Párt Gyöngyösön is demokratikus pártként szerveződött, bizonyos mérvű ellenzéki hagyománnyal is rendelkezett. így alkalmas politikai fórum lett, mind a demokrácia paraszti, kisparaszti értelmezői számára, mind pedig a még tapogatózó, hatalmat vesztett parasztpolgári, polgári virilis elemek számára.
