Hevesi Szemle 3. (1975)

1975 / 1. szám - HAGYOMÁNYOK ÉLETE - E. Nagy Sándor: Nemzedékek

ma is nagyobb figyelmet érdemelne szakemberektől és olvasóktól egyaránt. Mellette egy-egy verssel szerepeltek még a folyóiratban Petrovics Barnabás (Negyvenöt márciusára) és Darvas Andor (Az „Eszme” ára).

A Nemzedékek rövid fennállása idején igazán eredeti széppróza közlésére nem vállalkozott. A világirodalom felé is kitekintve közölte Aldous Huxley-nek, a neves angol írónak egy elbeszélését (Az arckép, I. évf. 5—6. szám), de a magyar próza újabb eredményeiből körülményei miatt nem tudott ízelítőt adni. Megjelentetett még egy részletet Karinthy Frigyes Barrabás című novellájából (I. évf. 2. szám), valamint egy Thomas Mann-esszét (A mai német államrendszer értelmetlensége, I. évf. 3. szám).

A Nemzedékek a felszabadulás első hónapjait élő Eger haladó, tájékozódni kívánó értelmiségének jelentős vállalkozása volt. Igyekeztünk kimutatni, hogy a kor sajátosságaiból fakadó ellentmondásain, és némi heterogén jellegén túl éppen a legfontosabbaknak tartott kérdésekben tudott közös publikációs fórumot teremteni. Benne az új élet égtájait kutató magyar szellemnek sűrített képét is láthatjuk, és minden problémáján túl elérte a legfontosabbat: mindig hű tudott maradni önmagához, sohasem süllyedt saját színvonala alá. .. Utolsó számát 1945. június 1-ről ismerjük (I. évf. 6. szám). Kiadói anyagi nehézségekkel küzdöttek, és 10 000 pengő segélyért fordultak Eger város képviselő-testületéhez, amit az 1945. június 30- án megtartott ülés elutasított. Eger megyei város képvi- selő-testülete a polgármesteren keresztül külön levélben (8090 kgy 143/1945) értesítette a Nemzedékek szerkesztőségét. A határozat megokolásában ezt olvashatjuk: „A képviselőtestület bár a legmesszebbmenően méltányolja és elismeréssel adózik a „Nemzedékek” szerkesztőségének és írói munkaközösségének szép és eredményes munkásságáért, melyet a város és a vármegye kulturális és irodalmi életében kifejt, tekintettel azonban a város igen súlyos pénzügyi helyzetére, a kérelmet teljesíteni ezidőszerint nem áll módjában.” (Dobó István Vármúzeum Adattár, 65.40.1.)

Eger első felszabadulás utáni folyóirata így vált ma már történelmi dokumentummá, a második világháború gyötrelmeitől sokat szenvedő emberi értelem és magyarságtudat első szabad lépéseinek hiteles tanújává.

BOLYKI ISTVÁN: Illusztráció