Hevesi Szemle 3. (1975)
1975 / 1. szám - JELENÜNK - Gyurkó Géza: Szabad vasárnap
tói késő őszig a földön vonnak. Nem „a” földön, nagy „f'-fel, hanem a városvégi háromszáz négyszögölen, amely hobby kert néven került be a köztudatba. Ám amióta ők megkapták, minden az, amit itt csinálnak, csak éppen hobby nem. Abból pénzelnek ugyanis. Kevesebb zöldséget, gyümölcsöt esznek, mint bármikor azelőtt, amíg nem volt meg a kis földecske, mert csak nem vesznek a piacról. . . Amit meg sikerül megtermelni, azt meg csak nem fogják felfalni. El is lehet azt adni. El is adják. ❖ & ♦ — Ha tudom, hogy ezért harcoltam annyit, hát bizonyisten letettem volna sarlót is, meg a kalapácsot is — fúj dühösen egy nagyot, aztán ijedten körülnéz, hogy ilyen hülyeséget mondott. .. — Az a baj elvtárskám, hogy kispolgárok lettünk. Szabad szombat, szabad vasárnap, meg már szabad péntek délután, áldozat meg semmi... Amikor mi ott álltunk a barrikádon... — Nem is volt barrikád, mit beszélsz. . . — Hogyhogy nem volt? Te voltál ott, vagy én voltam ott? Igenis volt barrikád! — ordítja megint dühösen. Az egyik oldalon az ellenség.. . Nemcsak az emberek. A nyomor, az éhezés, a romok, a pusztulás, a másik oldalon meg mi, akiknek nem volt még szabad pillanatuk sem, nemhogy szabad vasárnapjuk. Meg még lőttek is komám, bizony lőttek és öltek... S itt van ni, azt mondom ennek a taknyosnak, hogy... Eh, mit beszélek én itt neked, te is az ő nótájukat fújod, látom rajtad, hogy úgy van — mondta, és keserű arccal nézett ki az ablakon, akaratlanul is azt a régi ligetes, mezős régi tájat keresve, amely néhány évtizede még lágy hullámokat vetve innen, az üzem kapujától kapaszkodott fel a Bükk vonulatáig. Most az egész egy hatalmas, több ezer lakású modern városrész. Lakóinak háromnegyedrésze szabad szombatos és pihenő vasárnapos. Bolyki István: Este
