Hevesi Szemle 3. (1975)
1975 / 3. szám - IRODALOM - MŰVÉSZET - Dobóné, Berencsit Margit: Nagy László: Ki viszi át a szerelmet?
,,/óngot ki /ehel" „feszül föl” „káromkodásból fcatedrálist” A szókezdő mássalhangzó minősége a tartalomtól függően változik. Az indítás finomabb, kellemesebb hangzást kíván Utána a drámaiság, a feszült lelkiállapot érzékeltetése következik. Végül keményen dörög a költő hangja a közösségért érzett felelősség tudatában. A vers akusztikai jelenségeiben nagyon sok szabályos ismétlődést találunk: A vers címe az utolsó két sorba tartalmi gazdagodással épül be. Majd az első rész kezdő sora tér vissza harmadik szerkezeti egység első soraként. A ki kérdő névmás hétszeres ismétlése és elhelyezése is erős ritmikus hatást kelt. Hasonló szerepet tölt be a rímelhelyezés. A páros rímelésű sorokban a palatális és a veláris magánhangzók eloszlása igen arányos: I. rész: magas—mély II. rész: mély—magas—vegyes III. rész: magas—mély Az ismétlődés nemcsak grammatikai és akusztikai, hanem képi is. Az eltúlzott, felnagyított cselekvések, az emberfeletti feladatok variácója tér vissza különböző fokozatokban, ellentétes képekben. A gondolatok periodikus tagolása erősíti a vers zeneiségét. Az ellentétes és az előrehaladó elem egyaránt megtalálható benne. Ez a tágabb értelemben vett ritmikusság összhangban van a logikus felépítésű, kristálytiszta szerkezettel és a korábban már megismert prespektívakezeléssel. így kapcsolódik valamennyi Verset alkotó elem a kemény struktúrájú modern kompozícióba. MÉRAI JÓZSEF: Tanulmány 17
