Hevesi Szemle 3. (1975)
1975 / 2. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Szalai György: Termésbecslés a népgazdaság irányításában
vezethet eredményre Ugyanakkor az egyszerűségre is kellett törekednünk, vagyis olyan eljárást kellett kialakítanunk, amely az üzemben viszonylag könnyen megvalósítható. Közismert tény volt az, hogy gabonánál a területegységenkénti kalászok, illetve csövek (kukoricánál) száma már nagyban meghatározza a termést. Sok kalász (cső) esetén nagy termés várható, míg kevés kalász (cső) kis termést ad. Ugyanakkor vannak nagyobb és kisebb kalászok (csövek), melyek termése nagy százalékban eltér egymástól. Részletes biometriai vizsgálataink azt mutatták, hogy a kalászok számának meghatározásával 64 százalékos biztonsággal tudjuk a termést meghatározni, vagyis a hibalehetőség meghaladja a 30 százalékot. Megkíséreltük egy olyan összesített ismérv (paraméter) kialakítását, mely nemcsak a kalászok (csövek) területegységenkénti darabszámát, hanem azok átlagos hosszúságát is tartalmazza. Ennek érdekében a kalászok számát megszoroztuk azok átlagos hosszúságával és megkapjuk a generatív növényi rész összességét, melyet összkalászhossznak (össz-csőhossznak) neveztünk. Ezután • megállapítottuk az összkalászhossz egy egységnyi hosszúságán (egy méternél vagy cm-nél) a megtermett szemtermést gramban. Vizsgálataink szerint ez fajtára jellemző és lényegében állandó tulajdonság, mely a következő értékeket adja: ŐSZI BÚZÁK: Bezosztája 1 15 g/m Fertődi 14 g/m Kavkáz 17 g/m ŐSZI ÁRPÁK: Lédeci Béta 25 g/m Horpácsi kétsoros 15 g/m Ez a mutató — részletes országos konzultáció után — a kalász fajlagos szemsúlya elnevezést kapta. Most már a területegységkénti kalászok számának és azok átlagos hosszúságának ismeretében, előre tudtuk jelezni a várható termést. Ha például Kavkáz búzából 400 kalászunk van msenként 8 cm átlaghosz- szúsággal, akkor a várható termés a következő: 400 0,08-17=544 g/m2, mely 54,4 q hektáronként. A továbbiakban nagyszámú adat statisztikai és biometrai vizsgálata útján kimutattuk a fajlagos szemsúly változásának a törvényszerűségét, mely kis mértékben módosul mind a kalász mérettől, mind a kalász átlagos darabszámától függően. A kalászok számának csökkenése, valamint méretük növekedése, növeli a fajlagos szemsúlyt. Ugyanakkor a kalászok számának növekedése és méretük csökkenése (mely egymástól függetlenül is jelentkezhet az ökológiai körülmények nagy variabilitása következtében) a fajlagos szemsúlyt is csökkenti. z o o < o E < > Q < 2 < </i < —I D < < > Z tli > o z m m < io O z O > z < X tu z n to cm m CM iq o o vq ív ■«rotno-'í n fi cm t 'í fi in °q cd o" «" cm a s vO CO O O 1— o cm' in ti ^ sj o o o o o in ^ n_ q *— co io o r-N fi CM CM "í Cl z < 03 <£ -q o 7 CK r-" zz r-» Z m O T- f'' •sas § co «— >q o “O in r*T co co o o r*C co o co o o 0 co 2 ° D > 0 o cm cm « « ld r-" Ili (d CM CM CM n n Ov CM r-- l'' -'T »— S o! * c C/Kq o rq rq in rq o\ co «o cm «— cm co 2 ° 9-9-2 O -o D -- . CD O os; ; -3 *8 ■= V) < O . > 3^ ■° *5 +1 ■o <0 c — -o 2 U 4) ■£ o o > cn._ <y m C M c eo M JL •o “T HSt