Hevesi Szemle 3. (1975)

1975 / 2. szám - TUDOMÁNYOS MŰHELY - Szalai György: Termésbecslés a népgazdaság irányításában

Tisztázódott még egy másik tör­vényszerűség létezése, mely nem más mint a kalász egy egységnyi hosszú­ságán megtermékenyült virágok (te­hát gabonaszemek) és az ezerszem- súly közötti negatív korreláció. Egyik ismérv tehát a másikat lényegében ellensúlyozza. Mivel a két ismérv ad­ja a kalász fajlagos szemsúlyát, ez stabilabb tulajdonság, mint az azt meghatározó mutatók külön-külön. Ismereteinket felhasználva, termés­becslési táblázatokat szerkesztettünk fajtánként. A gazdaságokban csupán a négyzetméterenkénti kalászok szá­mát és annak átlagos hosszúságát kell meghatározni, minek alapján a táblázatból a várható termés leol­vasható. Jubilejnaja őszi búzánál ez a következő q/ha-ban: KALÁSZ db/m2 Kalász átlagos hosszúság cm 300 400 500 6 28,1 35,3 41,4 7 33,9 42,6 50,0 8 40,0 50,3 59,0 9 46,5 58,3 68,4 Kukoricánál lényegében hasonlóan jártunk el, figyelembe véve e növény sajátosságait. A táblázatokat kísér­tet képpen már korábban közread­tuk, és így a gyakorlatból kapott észrevételek is segítettek bennünket a korrekciók kimutatásában. A fenti módszer mellett a növény zöld súlya, illetve zöld kalász súlya alapján is dolgoztunk ki eljárást, mely még egyszerűbben végrehajtha­tó, de nagyobb hibát eredményez. Ezért alkalmazását nem javasoljuk. Termésbecslési témában az utóbbi négy évben 15 publikációt jelentet­tünk a MÉM Szervezési és Ellenőrzési Főosztályával együttesen. Ezek több­sége a becslést végző gyakorlati szakembereket tájékoztatta az újabb módszerekről. A megfelelő tájékozó­dás érdekében a MÉM rendszeresen szervez megyei bemutatóval egybe­kötött értekezleteket ebben a témá­ban, Emellett speciális tanfolyamot is tartott az országos és megyei szintű szervek szakemberei számára. A gyakorló gazdák a módszereket széles körben kipróbálták és sokan írásos jelentést küldtek tapasztalata­ikról. A kalászos gabonák, valamint a kukorica becslése segédeszköze­ként közreadott módszerrel kapcso­latban általában elismerőek a nyi­latkozatok. Alkalmazásuk kiterjedt, és lelkiismeretes végrehajtás esetén 5—6 százalékon belüli becslési hibát eredményez általában. Ugyanakkor gyakori a 2—4 százalékos eltérés is. Ezek közé tartozott 1973 évben a gyu­lai, hódmezővásárhelyi, bogádmind- szenti, szentegáti állami gazdaságok, továbbá az apátfalvi „Aranykalász”, nagybátonyi „Búzavirág”, kiszombori „József Attila” termelőszövetkezet. A módszer pontosságát legjobban bi­zonyítja a siófoki állami gazdaság példája. A táblázat szerint kapott 50 q-ás termést nem hitték el és alá­becsültek. Betakarítás után látták, hogy a táblázat szerinti becslés volt a jó. Hasonlóan járt 1972. évben a hortobágyi állami gazdaság is. A fontosabb mezőgazdasági kultúrák országos termésbecslési eredményeit az utóbbi években a következő olda­lon levő táblázat tartalmazza. A kompolti intézet kidolgozta to­vábbá a mintavétel módszereit és a betakarítás során előforduló átlagos, valamint az aratás megkéséséből származó veszteségeket is. Kalászosoknál és kukoricáknál to­vábbi feladat a körűi becslési mód­szer kidolgozása a tavaszi növényál­lomány, illetve — kukoricánál — a virágzás előtti tőszám alapján. Fel­adat továbbá az újabb fajták termés- becslési táblázatainak kimunkálása és megszerkesztése. A gyümölcs és szőlő termésbecslési módszerét szintén kimunkálták a szer­ződő ágazati intézetek, de ezek még nem olyan megbízhatóak mint a ga­bonákra kidolgozott eljárás. A kor­rekciós tényezők még nem kerültek kellő pontossággal meghatározásra és beépítésre. A megbízható termésbecslés a népgazdasági irányítás fontos eszkö­ze. A hatvanas években Magyaror­szág évente 60 ezer vagon abrakot importált, az utóbbi években pedig ezt meghaladó mennyiségű gabonát exportál. A korábbi üzletkötés kedve­zőbb árak kialakítását teszi lehetővé. Ilyen tételnél mázsánkénti 10 Ft-tal kedvezőbb ár évente 60 millió Ft-ot, illetve azt meghaladó népgazdasági hasznot eredményez. 1974. évben je­lentős gabonatartalékokkal rendel­keztünk betakarítás előtt, ugyanak­kor a tárolóhely kapacitás szűk ke­resztmetszete a népgazdaságnak. Dönteni kellett a tartalékok külföldre történő értékesítése kérdésében, a meglevő tárolótér és a várható ter­més figyelembe vételével. A megbíz­ható termésbecslés lehetővé tette a jó döntést és a raktárokat kiürítettük az új gabona befogadására, mely elegendő a tartalékok feltöltésére is. Ennek az operációnak szintén több tízmillió forint a népgazdasági ered­ménye. A nemzetgazdasági egyensúlyt megingató háborúk, majd a terme­lés és fogyasztás ellentmondásából származó konfliktusok, a tőkés álla­mokat is a termésbecslés megvalósí­tására ösztönözte. Ezt segítette elő a nemzetközi kereskedelem megélénkü­lése is. Emellett ezekben az országok­ban nincs a tényeket regisztráló üze­mi statisztikai jelentés (nem is meg­valósítható a szétaprózott birtokviszo­nyok miatt) és így a becslési adato­kat tekintik — esetleges tapasztalati korrigálással — tényleges adatnak is. így ennek megbízhatósága nálunk is fontos. Ezért jelentős — a szocia­lista országokét lényegesen megha­ladó — összegeket fordítanak a ter­mésbecslési szervezet fenntartására és módszerek fejlesztésére. A termésbecslésnek üzemen belül is nagy jelentősége van. Elősegíti mindenek előtt a betakarító gépek napi területi normáinak a helyes ki­alakítását és a szükséges szállítóka­pacitás meghatározását. Kisebb ugyanis a kombájnok területi teljesí­tése a hektáronkénti 40—50 mázsás gabonában, mint 25—30 mázsa át­lagtermés mellett. Ugyanakkor több szállítójárművet kell biztosítani az első esetben, mint a másodikban. Emellett az üzemben belüli tisztítási és szárítókapacitás összehangolásá­ban szintén nagyon fontos a várható termésmennyiség megbízható előre­jelzése. A MÉM a közelmúltban megjelen­tette a „Termésbecslés módszerei” című könyvet, mely az e téren folyó kutatást és a kidolgozott újabb mód­szereket ismerteti. Nyugodtan mond­hatjuk, hogy ebben a témában ez a mű ma világviszonylatban is az élen­járó irodalmi források közé tartozik. Ezért is bízhatunk abban, hogy az említett könyv a korábban már pub­likált kísérleti módszerekhez hason­lóan — illetve azoknál is eredmé­nyesebben — fogja elősegíteni Ma­gyarországon a termés megbízható előrejelzését.-Ö@D-

Next

/
Oldalképek
Tartalom