Hevesi Szemle 1. (1973)
1973 / 4. szám - A HAGYOMÁNYOK ÉLETE - Sugár István: Két híres egri ital históriája
ii mum 11 minin mi Hm ti hu mi I mi I ti i iiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHHiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiMiiiiiiinni(iiuitiiiiiiiH:iiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiuiiiiuiiiiiiuiiiiiiiiiuiiitiHiiiiiiiniMiuiniiiiiiiiiiiMim*iii«iiuimtiii«iiiiiiui_ SUGAR ISTVÁN 1 Két híres egri ital históriája j iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiii«iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiuiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiHiniiiiiiHiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiuiHiiiiiiHUHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiHiiiiiiiiiii>Hiiiiiiiiiiiniiniuiiiiiiiiiwmm<ii<iinHiHHiiimiiiii7 Egernek, ennek az ősi, sokarcú városnak, a hírét-nevét a legendás hősi várharcokon, langyos vizű fürdőin, romantikus hangulatot árasztó barokk épületein, a 91 éves török hódoltságra figyelmeztető nyúlánk mináréján, dohánygyárának illatos szivnivalóin s általában tüzes borain kívül, két réges-régi különleges italspeciaiitás is derekasan öregbiti. Az „Egri víz”-re és az egri bikavérre gondolunk, — s úgy hisszük, hogy méltán érdeklődésre tarthat számot történetük, úgy amint az a levéltár, régi fóliánsok, öreg újságok, szakkönyvek és magángyűjtemények nem megvetendő adataiból kiverekedik. ) I. AZ EGRI VÍZ iiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimniiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiimiiiiuiiiiiiiiiitiii A sort őzért kezdjük ezzel a hajdanában hatásos medicinaként fogyasztott italféleség ismertetésével, mert az irgalmas barátok kórházának államosítása óta nem készült belőle egy cseppnyi sem, s csak az elmúlt esztendőkben újította fel — nagyon helyesen — a gyártását a Heves megyei Szeszipari Vállalat. Az „Egri víz”-et először a messzi 1700-as években az egri jezsuita patika „officiumá”-ban készítették nagy tu- dományú szerzetes gyógyszerészek. A fennmaradt levéltári iratok azonban sajnos sem a „feltaláló” nevét, sem a nemes zamatú itóka készítési évét szerzetesi szerénységgel nem örökítették meg. Az 1561-ben hazánkba telepített jezsuiták a nagy- szombati, a trencséni, a pozsonyi, a kassai, a kőszegi és a győri rendházaikkal kapcsolatban jól felszerelt gyógyAz „Egri víz" felvirágzásának színhelye: az egri izgalmasok kórháza és patikája 1323-ban. Nyiilal megjelölve a gyógyszertár. (Eredeti rézkarc nyomán.) szertárat is tartottak fenn. Az egri jezsuita patika, létesítését Teiekessy István egri püspök kétezer forintos adománya tette lehetővé. Ez a patika a mai Ady kollégiumnak a Széchenyi és Csiky Sándor utcák sarkának megfelelő helyen állott. A jezsuiták a kor legjobban képzett gyógyszerészei voltok, és egész sor hatásos gyógyszer feltalálása fűződik nevükhöz. Ök fedezték fel a híres peru balzsamot, a féreghajtó „jezsuita teá"-t, a hashajtó hatású „jezsuita pi- ruiá”-t. „jezsuita kéreg” néven emlegették eleinte a Dél- Amerikából éppen általuk Európába hozott kinintartalmú chinakérget, s mint szigorú erkölcsöt megkövetelő aszkéták, ők készítették a XVII. században híressé vált „jezsuita drops”-ot, mely a férfiak és nők bűnös nemi vágyát volt hivatva elaltatni... S mindennek a tetejébe, az egri jezsuita patikusok nevéhez fűződik a világhírre jutott „Egri viz” is, melynek azonban csak a neve ilyen szelídséget árasztó, mert hiszen eredetileg tömény alkoholból készült. Egy, a XVIII. századból fenn maradt latin nyelvű versike a jó „Egri viz”-et szellemes fordulattal. állítja szembe az akkoriban gyakori egri árvizekkel: Bona Agriensis aqua, Officina sola nata, Deus modo quam avertat, Montibusque quam retardat: Semper nobis c'iena, Aqua iila nubigena. A jó EGRI VÍZ kizárólag a patikában készül, de ama felhőkből születő víz, melyet egyedül az isten háríthat el s a hegyek tarthatnak fel, az nekünk mindenkor alkalmatlan. A jezsuita rend egri patikája a legszigorúbb titokként őrizte egyre híresebb és híresebb készítményének receptjét, és azt egyetlen testvérgyógyszertárnak sem volt hajlandó semminemű kérésre-könyörgésre kiadni a kezéből. Levéltári adat tanúsítja, hogy kassai szerzetestestvéreiknek is kereken megtagadták a féltve őrzött titok nyitját, akik pedig igen-igen áhítoztak a keresett és szép jövedelmet biztosító „Egri víz” gyártása után... A kalapos király, II. József 1773-ban feloszlatta a jezsuita rendet, s a patikát állami kézbe vette. A kamara kezdetben bérletben hasznosította a jól jövedelmező gyógyszertárat, majd pedig 1798-ban a már korábban is ott tevékenykedő, kiváló üzleti szellemmel megáldott Spetz József vásárolta meg. No, de mi lett az „Egri víz" sorsa? Egy bizonyos Neussel Jakab volt jezsuita gyógyszerész fráter, — aki igen népszerű ember volt a városban és mindenki csak Nájzii néven emlegette, — a patika állami kézbe kerülte után is egy darabig még ott tevékenykedett. így tehát Neussel Jakab jól ismerte az „Egri víz" receptjét, hiszen maga is hosszú éveken át készítette azt. Itt említem meg, hogy alaposan feltételezhető, hogy az „Egri víz” megalkotója az Egerben 16 évig dolgozó ki- -váló hírben álló és képzett Simon Ferenc patikus-fráter volt. Tudjuk róla ugyanis, hogy az ő idejében készült a gyógyszertár ma már múzeumban levő berendezése, s kiváló szaktudására utal az a levéltári feljegyzés is, hogy 45
