Hevesi Szemle 1. (1973)
1973 / 4. szám - A HAGYOMÁNYOK ÉLETE - Sugár István: Két híres egri ital históriája
remek gyógyszerkeverékei és porai voltak különféle betegségekre. Oly annyira értette a medicina minden csinját- binját, hogy miután gróf Barkóczy Ferenc egri püspökből esztergomi érsek és Magyarország prímása lett, Simon frátert magához rendelte Esztergomba, hogy gyógyítsa ki betegségéből. Az ő utóda lett Neussel... Úgy hozta azonban a sors, hogy a derék Najzli egyszer csak komolyan megbetegedett és az irgalmasok kórházába került. Az ex-pap, — aki láthatólag elvesztette már minden reményét, hogy szerzetesrendje vaiaha is visz- szakapja patikáját, — egy önfeledt pillanatban, az őt gyó- gyítgató irgalmas barátoknak elárulta az „Egri viz" gyártási titkát. Tudnunk kell ugyanis, hogy az irgalmasok, kórházukkal kapcsolatban Eger második gyógyszertárát tartották fenn, melyre nem vonatkozott II. József államosító rendelkezése. Ilyen, szinte regényes körülmények között jutott tehát az „Egri v.'z” előállításának receptúrája az egri „mizeriek" kezébe ... A portugáliai eredetű betegápoló irgalmasok szerzetesrendjének szerte a világon voltak és vannak ma is kórházai és gyógyszertárai. A rend alapítása után száz évvel, 1672-ben Pozsonyban nyitották meg első ispotályukat és a vele kapcsolatos patikájukat. A rend, mely kizárólag a betegek ápolására, illetve gyógykezelésére alakult, sze- pesváraljai intézménye után, az országban harmadikként: Egerben telepedett meg, ahol Erdődy Gábor gróf püspök 1726-ban alapított részükre 30 ezer forint tőkével, s ajándéktelekkel kórházat, — amely többszörösen bővített, átépített formában a mai I. számú egri megyei kórháznak felel meg. Az egri „mizeriek” patikája hosszú ideig nem volt teljesen megnyitva a közönség részére. A XIX. század elején még csak egy kis ablakon át szolgáltatták ki a gyógyszereket. A mai utcai bejárat csak 1869-ben nyert kialakítást. Ez egyúttal a patika forgalmának az előretörését is jelentette, melynek a hatása az „Egri víz” vonatkozásában is hamarosan megmutatkozott. Az 1870—80-as években több patika is békés egyetértésben készítette és hozta forgalomba egyre közkedveltebb „Egri v z”-et. Nemcsak a Széchenyi utcai „Magyar király"- hoz címzett gyógyszertár tulajdonosa: Köllner Lőrinc, mint a hajdani jezsuita patika jogutóda, valamint a „Gránát- almá"-ról elnevezett irgalmas patika, de 1884-ből már adatunk van, hogy a mai Dobó téri éjjel-nappalos patika jogelődje, Buzáth Lajos is készített és forgalmazott „Kí- gyó"-hoz c'mzett gyógyszertárában „Egri víz”-et. A különböző patikáriusok ádáz propagandaháborút indítottak egymás ellen, s hol az egyik, hol meg a másik hirdette „eredeti"-nek a saját készítményét. Az egyre nagyobb üzleti versenyt végül is az 1900-as évek elején az irgalmasok megsokollták és perrel támadták meg kollégáikat, s kizárólagos joggal csakis maguk részére kívánták biztosítani a nem kis hasznot jelentő „Egri vz” gyártási jogát. A perlavinónak végül is a Magyar Királyi Belügyminisztérium 1905-ben azzal vetett veget, hogy az „Egri víz" gyártását egyes-egyedül az irgalmas rend „Gránátalmá"-hoz címzett egri gyógyszertárának engedélyezte. A „mizeriek" kezén virágzott ki teljes mértékben a kis hengeres kék üvegekben forgalomba hozott szer forgalma. Ezt több tényező biztosította. Első sorban is az akkori Magyarországon működő tizenhárom irgalmas gyógyszertár, de nem kevésbé, szerte Európában és a világon levő irgalmas patikák is. így például sikerült hitelt érdemlő adatokra bukkannom, mely szerint az amerikai kontinensre is exportálták az „Egri víz”-et! De miből is készül e kétszáz esztendős, hajdanában „csodálatos hatásúnak” tartott gyógyszer, melyet ma céljának valóban megfelelőbb rendeltetéssel: nemes bókaként fogyasztanak. Az ősi titokról felfedi a leplet Dr. Issekutz Béla, a budapesti egyetem gyógyszertani tanszékének egykori professzora 1941-ben megjelent munkájában, melynek címe: „Gyógyszerek és gyógyítás”. Eszerint az „Egri víz” nem más, mint ai alábbi összetételű fűszer- és gyógynövénykeverék szeszes kivonata. A keveréket egy előírt arányban a következőkből állították elő: méhfü, melyet citromfűnek is neveznek, fodormenta és borscsmenta, kakukfű és levendulavirág, vadmajoránna, melyet szurokfűnek, vagy fekete gyopárnak, varga majoránnának, vagy éppen a vargák festő fűvének is hívnak. Található még a keverékben narancs- és citromhéj, ánizsmag, koriánder és szegfűszeg, de helyet kap még a távoli világrészekből importált szerecsendió, guajakfa és sassafras-fa is. — De a kutatás során a receptúra egy egri patikus család hagyatékából is előkerült. Ezeket az alkotórészeket összevegyítve és felaprítva, illetve összezúzva a megfelelő mennyiségű alkohollal keverték össze, s abban 1/2—1 napon át áztatták, majd pedig az egész keveréket desztilláló készülékbe helyezve, lepárolták. Az áztatás, illetve lepárlás során az alkohol kioldotta a növényi részekből azok illóolaj-, illetve minden rendű s rangú aromás anyagtartalmát, mely azután az „Egri víz”-nek sajátos aromájú, kellemes zamatát adta, illetve adja. Rendkívüli érdekességű kuriózumként olvassunk bele Köllner Lőrinc patikárius úr 1871. évi prospektusába, hogy mi mindenféle kór és nyavalya ellen javasolta e szer fogyasztását. A tengernyi, hosszú listából csak néhány betegség mutatóba: főfájás, szédülés, ájulás, szívdobogás, fülzúgás, nyilamlás, gyomorgörcs, kólika, hányinger, gyo- morgyöngeség, testzsibbadás, ideggyengeség, csúzos bán- lalmak, fogfájás, szélhűdés. „Utazás alkalmával azoknak, kiknél ez rossz hatást, gyomorémelygést vagy éppen hányást idéz elő ... Mint óvszer hathatós és fényes sikerrel használható az egri víz ragadós és járványos betegségek alkalmával és csupán mint elővigyázati óvszer is az egészség fenntartására." Tehát mindig és mindenkor! Az „Egri víz” hírét-nevét ország-világ előtt kivívott sikerét egész sor kiállításon aratott győzelem is öregbítette. Az első, ilyen irányú sikert az Egri Ipar-, Mű- és Termónykiállításon aratta, 1877-ben, amikor is két egri patika által gyártott „eredeti" „Egri víz” is dicsérő oklevelet nyert. 1887-ben ugyancsak Egerben kitüntető érmet, 1904-ben Bécsben aranyérmet és érdemkeresztet, sőt a nagy jelentőségű 1907-beli pécsi kiállításon ezüstérmet hozott haza gazdáinak. így hát az első kiállításon aratott siker 1877. évi dátuma kapott helyet „Egri víz” mai címkéjén. A készítmény gyártásának az irgalmasok egri gyógyszertárának államosítása vetett véget, — s hosszú-hosszú évekig szóba sem került... Már-már azt hittük, hogy teljesen feledésbe merült ez az egri specialitás is, amikor gyógyszerészi vonalon történt kezdeményező lépés a gyártás újból való megindítására, illetve a szernek új, korszerű orvosi szempontok szerinti engedélyezésére. Ehhez azonban a modern orvostudomány megállapítása és a gyógyszereknek minősülő készítmények engedélyezéséhez szükséges feltételek teljes hiánya folytán, — az Egészségügyi Minisztérium nem járulhatott hozzá. Ennek nyomán kezdte meg a Heves megyei Szeszipari Vállalat újból az „Egri víz” gyártását és a hajdani medicinát már mint italkülönlegességet hozza forgalomba. Valljuk meg őszintén: az ősi, de tényleges gyógyhatással nem rendelkező szerből napjaink egyre közkedveltebb és egyre keresettebb itókája alakult ki. A közelmúltban egy prágai kiállításon mutatkozott be a több, mint kétszáz esztendős „Egri víz". 46 2. AZ EGRI BIKAVÉR Kevés ember él ma hazánkban, aki mégha egyetlen kortynyit sem ivott ebből a sötét gránátvörös színű fanyar- kás ízű egri borkülönlegességből, ne ismerné legalább is hírből ezt a nemes italt. Híre-neve réges-régen túlszárnyalta már az országhatárokat, s nemcsak szerte Európába, de még távolabbi tájakra is eljut az egri lankák és szőlőhegyek e kemény dollárokkal is megfizetett nedűje.
