Hevesi Szemle 1. (1973)
1973 / 1. szám - FIGYELŐ - Bitskey István: Barkóczy Ferenc és egri nyomdája (próza)
Ambrosovszky Mihály világtörténete tehát a korabeli történelmi-földrajzi- filozófiai ismeretek gazdag tárháza, mechanikus adatgyűjtő módszerével a XVIII. század hasonló jellegű munkáinak sorába illeszkedik; az egri szellemi életre mindenesetre igen nagy hatást gyakorolt, hisz az ifjúság évtizedekig ebből tanult történelmet. Az Egerben kiadott könyvek másik, jól elkülönülő csoportját a teológiai művek alkotják. Ezek közül Gusztinyi János (1718-77) terjedelmes, 850 oldalas könyve, az üdvösség mannája (Eger, 1759) emelkedik ki, melyet joggal nevezett Bán Imre a „katolikus apologetika fegyvertárának", hisz a hitviták minden eszközét felvonultatja a református tanok ellen. Ugyancsak ebben a csoportban említhetjük a gyöngyösi származású Kovács Józsefnek az 1761ben kiadott, latin nyelvű teológiai munkáját, melynek érdekessége, hogy a janzenista tanokat támadja, tehát feltételezhető, hogy azok bizonyos mértékig ismertek voltak Egerben. Igen jelentős, hogy Muratorinak, a milánói Ambrosiana könyvtár őrének, az úgynevezett „felvilágosodott reformkatolicizmus" legjelentősebb olasz képviselőjének egyik munkáját Egerben fordítják magyarra, s adják ki 1763-ban. Ez mindenesetre azt mutatja, hogy a korszerűbb, a felvilágosodás egyes elemeit felvonultató teológiai művek utat találtak városunk nyomdájába. A század legelterjedtebb filozófiai áramlatai közé tartozik a sztoicizmus, s ez az egri könyvkiadásban is erősen érezhető. A nyomda kiadja Cato és Boethius rendkívül népszerű műveit, az előbbieknek verseit Felsőbükki Nagy Lajos magyar fordításában. A mű elé írt előszóban a nyomdász, Royer Ferenc hangsúlyozza a fordíttató Bar- kóczy Ferenc érdemeit, mondván, hogy ezzel a könyvvel is „ébreszti Excellenciád a nemzetet, saját nyelvének díszes gyakorlására”. A magyar nyelvűség mindinkább előtérbe kerül. Dévay András, Heves megye alispánja, már egyenesen arról beszél műve előszavában, hogy „fel hajnallott alkonyodni kezdő Anyai nyelvünk dicsősége”, mert egyre szaporodnak a magyarul megjelenő könyvek. Az egri nyomda magyar nyelvű kiadványainak arányszáma mindenesetre sokkal magasabb ezekben az években a többi észak-magyarországi nyomda (Kassa, Nagyszombat) ilyen adatánál I Egy jelentős egri jogtudományi kiadványról is meg kell emlékeznünk; már a nyomda működésének harmadik évében sor került arra, hogy az egri jogiskola tanárának, Huszty István táblabírónak híres művét, a Jurisprudent practica-t (Eger, 1758.) kiadják. Mivel ez fél évszázadig tankönyvként volt használatos, nem kétséges, hogy egri kiadása nagymértékben megkönnyítette a helyi joghallgatók képzését; a színvonalas egri jogi oktatásra pedig Barkóczynak szüksége volt, hisz az jól illett egyetemalapító tervébe. A természettudományok a XVI11. században meglehetősen alárendelt szerepet játszanak, s a korabeli könyvtárak állományának csak töredékét teszik ki. Ez az egri könyvkiadásban is megmutatkozik, hisz mindössze néhány állategészségügyi kiadvány, állattenyésztési szakkönyv jelzi a nyomda fennállásának kezdeti éveiben, hogy lassan a termelőmunkában is szerepet kapnak a könyvek. Legérdekesebbnek ezek közül egy méhészeti szakkönyv látszik, melyet Angliai méhes kert (Eger, 1759) címen, németből Szathmáry Király György fordított magyarra és Barkóczy adatott ki. Egyre inkább előtérbe kerül ugyanis a Mária Terézia-féle politikának az a felismerése, miszerint a mezőgazdaság és a közegészségügy államérdek, ezek az állam védképességének alapját adják. Ez magyarázza, hogy egyre gyakrabban jelennek meg ilyen tárgyú kézikönyvek, fordítások, melyek a köz- műveltséget lassanként a természet- tudományok irányába tágítják. a°o Történeti érdeklődés, teológiai—hitvédelmi munkák, sztoicizmus szellemében fogant irodalom, mindegyre erősödő magyar nyelvűség — ezekkel a fogalmakkal jellemezhető a XVIII. század második felének egri szellemi élete. A könyvek a korszellem leghűségesebb őrzői és közvetítői, így az egri kiadású művekből kibontakozó körkép is hiteles: az Észak-Magyaror- szág egyik jelentős művelődési centrumát jelentő város szellemiségében a barokk világkép lazulása, s a felvilágosodás eszméinek — egyelőre csak igen szűk csatornákon történő — beáramlása érezhető. Ahogy a Lyceum épületének késő barokk stílusában fellelhetők a klasz- szicizáló tendenciák, ugyanúgy az egri könyvkiadásba is beszivárognak a racionalizmus, a nyelvi—nemzeti program, a korai felvilágosodás egyes elemei. Ezek teszik a két évszázaddal ezelőtti Eger szellemi életét változatossá, frissé, új gondolatok befogadására alkalmassá, s ez indokolja, hogy a magyar könyvnyomtatás fél évezredes évfordulóján visszapillantsunk a könyv egri történetének kezdeti szakaszára. 40
