Hevesi Szemle 1. (1973)

1973 / 1. szám - FIGYELŐ - Bitskey István: Barkóczy Ferenc és egri nyomdája (próza)

Ambrosovszky Mihály világtörténete tehát a korabeli történelmi-földrajzi- filozófiai ismeretek gazdag tárháza, mechanikus adatgyűjtő módszerével a XVIII. század hasonló jellegű mun­káinak sorába illeszkedik; az egri szellemi életre mindenesetre igen nagy hatást gyakorolt, hisz az ifjú­ság évtizedekig ebből tanult törté­nelmet. Az Egerben kiadott könyvek má­sik, jól elkülönülő csoportját a teo­lógiai művek alkotják. Ezek közül Gusztinyi János (1718-77) terjedel­mes, 850 oldalas könyve, az üdvös­ség mannája (Eger, 1759) emelkedik ki, melyet joggal nevezett Bán Imre a „katolikus apologetika fegyvertárá­nak", hisz a hitviták minden eszkö­zét felvonultatja a református tanok ellen. Ugyancsak ebben a csoport­ban említhetjük a gyöngyösi szár­mazású Kovács Józsefnek az 1761­ben kiadott, latin nyelvű teológiai munkáját, melynek érdekessége, hogy a janzenista tanokat támadja, tehát feltételezhető, hogy azok bizo­nyos mértékig ismertek voltak Eger­ben. Igen jelentős, hogy Muratori­nak, a milánói Ambrosiana könyvtár őrének, az úgynevezett „felvilágoso­dott reformkatolicizmus" legjelentő­sebb olasz képviselőjének egyik mun­káját Egerben fordítják magyarra, s adják ki 1763-ban. Ez mindenesetre azt mutatja, hogy a korszerűbb, a felvilágosodás egyes elemeit felvo­nultató teológiai művek utat talál­tak városunk nyomdájába. A század legelterjedtebb filozófiai áramlatai közé tartozik a sztoicizmus, s ez az egri könyvkiadásban is erősen érezhető. A nyomda kiadja Cato és Boethius rendkívül népszerű műveit, az előbbieknek verseit Felsőbükki Nagy Lajos magyar fordításában. A mű elé írt előszóban a nyomdász, Royer Fe­renc hangsúlyozza a fordíttató Bar- kóczy Ferenc érdemeit, mondván, hogy ezzel a könyvvel is „ébreszti Excellenciád a nemzetet, saját nyel­vének díszes gyakorlására”. A magyar nyelvűség mindinkább előtérbe kerül. Dévay András, Heves megye alispánja, már egyenesen arról beszél műve előszavában, hogy „fel hajnallott alkonyodni kezdő Anyai nyelvünk dicsősége”, mert egyre sza­porodnak a magyarul megjelenő köny­vek. Az egri nyomda magyar nyelvű kiadványainak arányszáma minden­esetre sokkal magasabb ezekben az években a többi észak-magyarorszá­gi nyomda (Kassa, Nagyszombat) ilyen adatánál I Egy jelentős egri jogtudományi ki­adványról is meg kell emlékeznünk; már a nyomda működésének harma­dik évében sor került arra, hogy az egri jogiskola tanárának, Huszty Ist­ván táblabírónak híres művét, a Ju­risprudent practica-t (Eger, 1758.) kiadják. Mivel ez fél évszázadig tan­könyvként volt használatos, nem két­séges, hogy egri kiadása nagymérték­ben megkönnyítette a helyi joghall­gatók képzését; a színvonalas egri jogi oktatásra pedig Barkóczynak szüksége volt, hisz az jól illett egye­temalapító tervébe. A természettudományok a XVI11. században meglehetősen alárendelt szerepet játszanak, s a korabeli könyv­tárak állományának csak töredékét teszik ki. Ez az egri könyvkiadásban is megmutatkozik, hisz mindössze né­hány állategészségügyi kiadvány, ál­lattenyésztési szakkönyv jelzi a nyom­da fennállásának kezdeti éveiben, hogy lassan a termelőmunkában is szerepet kapnak a könyvek. Legérde­kesebbnek ezek közül egy méhészeti szakkönyv látszik, melyet Angliai mé­hes kert (Eger, 1759) címen, németből Szathmáry Király György fordított ma­gyarra és Barkóczy adatott ki. Egyre inkább előtérbe kerül ugyanis a Mária Terézia-féle politikának az a felisme­rése, miszerint a mezőgazdaság és a közegészségügy államérdek, ezek az állam védképességének alapját ad­ják. Ez magyarázza, hogy egyre gyak­rabban jelennek meg ilyen tárgyú ké­zikönyvek, fordítások, melyek a köz- műveltséget lassanként a természet- tudományok irányába tágítják. a°o Történeti érdeklődés, teológiai—hit­védelmi munkák, sztoicizmus szellemé­ben fogant irodalom, mindegyre erő­södő magyar nyelvűség — ezekkel a fogalmakkal jellemezhető a XVIII. század második felének egri szellemi élete. A könyvek a korszellem leghű­ségesebb őrzői és közvetítői, így az egri kiadású művekből kibontakozó körkép is hiteles: az Észak-Magyaror- szág egyik jelentős művelődési cent­rumát jelentő város szellemiségében a barokk világkép lazulása, s a felvi­lágosodás eszméinek — egyelőre csak igen szűk csatornákon történő — beáramlása érezhető. Ahogy a Lyceum épületének késő barokk stílusában fellelhetők a klasz- szicizáló tendenciák, ugyanúgy az eg­ri könyvkiadásba is beszivárognak a racionalizmus, a nyelvi—nemzeti prog­ram, a korai felvilágosodás egyes ele­mei. Ezek teszik a két évszázaddal ezelőtti Eger szellemi életét változa­tossá, frissé, új gondolatok befogadá­sára alkalmassá, s ez indokolja, hogy a magyar könyvnyomtatás fél évezre­des évfordulóján visszapillantsunk a könyv egri történetének kezdeti szaka­szára. 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom