Hevesi Szemle 1. (1973)
1973 / 3. szám - JELENÜNK - Koós József: Egy erőmű születése (riport)
ran már áramot adott az erőmű első 100 megawattos gépegysége. Igaz, párhuzamos kapcsolásra az eredeti határidőnél három és fél hónappal, a második blokk üzembe helyezésére pedig hathónapos késéssel kerül sor. A kezdeti sikerek, eredmények mellett gond, probléma, feszültség is volt tehát bőven a beruházáson. Az első években rendkívül nehéz volt a kivitelezésben részt vevő vállalatok munkájának koordinálása, a gyártó és a szerelő vállalatok sem tudták határidőre teljesíteni kötelezettségeiket. A kedvező változást, fordulatot a kormány Gazdasági Bizottságának 1970. februárjában hozott határozatai indították el. A korábbiaknál is nagyobb segítséget kapott az építkezés a magyar néphadseregtől, jelentősen nőtt — „Gagarin pótlék”; túlórakedvemény — a dolgozók jövedelme is, és elsősorban a helyi, a megyei, a járási, az országos pártszervek segítsége nyomán lényegesen javult a vállalatok koordinációs munkája is. A Visontán dolgozó kommunisták, pártszervezetek már az 1969-es összevont taggyűlésükön is megfogalmazták; „Nem jogászkodásokra, kandidátusi, akadémiai székfoglalókra van szükség, hanem összefogásra, egymás munkájának segítésére, a munka intenzitásának növelésére, kezdeményező és cselekvő egységre." Nyíltan, őszintén beszéltek a gondokról a KlSZ-védnök- ségben résztvevő ifjú kommunisták is, valamennyi fórumukon sürgették a tervszerű, nyugodt munka feltételeinek megteremtését. De nemcsak bíráltak, nemcsak kértek Visonta kommunistái, fiataljai, hanem példát is mutattak, bizonyítottak is. Több mint 30 ifjúsági brigád kapcsolódott be a munkaversenybe, kommunista műszakokban közel 9000 társadalmi munkaórát teljesítettek. A lenini centenárium tiszteletére több mint 700 fiatal dolgozott társadalmi munkában a beruházáson. A védnökségi bizottság mintegy félszázszor fordult a „Zöld utat a védnökségnek!” feliratú levelével az ország különböző vállalataihoz, KISZ-szervezetéhez és minden alkalommal megkapta a kért segítséget. A budapesti daru- és kazángyáriak a hétvégi pihenés helyett is Visontán dolgoztak, a Magyar Kábel Művek fiataljai 25 kilométer kábelt gyártottak ie terven felül, a Láng Gépgyárban mozgalmat szerveztek az erőmű turbináinak határidőre történő legyártása érdekében. A VERTESZ KISZ-bizottságának javaslatára fizikai-műszaki fiatalok vállaltak pluszmunkát Visontán, az ERŐTERV kollektívái a tervezett idő fele alatt készítették el a terveket, a jászberényi Hűtőgépgyárban tíz brigád tett felajánlást Visontáért. Az eddig soha nem tapasztalt lelkesedés, szorgalom, összefogás eredményeként az erőmű harmadik és negyedik blokkját a Gazdasági Bizottság által megjelölt határidőben kapcsolták rá az országos hálózatra. Sikerült tehát behozni a késést, s vele a dolgozók, a vezetők is visszanyerték önbizalmukat. örömre, büszkeségre tehát már volt okuk az építőknek, a szerelőknek, az üzemeltetőknek, de pihenésre még nem, hiszen egy blokk, az utolsó 200 megawattos magyar gyártmányú gépegység üzembe helyezése még hátra volt. A sikert, a jó hangulatot kihasználva 1970. évi küldött- értekezletükön a beruházás, a Gagarin Hőerőmű kommunistái Ismént felhívással fordultak az építkezés résztvevőihez; „Úgy dolgozzunk valamennyien, kövessünk el mindent azért, hogy az erőmű utolsó blokkját — hangzott a felhívás - határidő előtt adjuk át a népgazdaságnak." A felhívásra ismét tettekkel válaszoltak az üzemek, a vállalatok kollektívái. A fél ország megmozdult Visontáért. A szocialista brigádok nap mint nap példát mutattak, a gyártó vállalatok tíz-, százmilliós berendezéseket szállítottak előbb Visontára, a külföldi partnerek is korábban teljesítették ígéreteiket, a blokkokat üzemeltető vállalaton belül pedig a gazdaságosabb villamosenergia-termelés érdekében szerveztek akciót. A szívós kitartás, a precíz szervezés, a határtalan lelkesedés eredményeként a magyar erőműépítés történetében páratlan siker született Visontán. 1972. szeptember 14-én, 10 óra 9 perckor az országos hálózatra kapcsolták az erőmű utolsó blokkját, s ezzel nem kevesebb, mint kettő és fél hónappal a határidő előtt elkészült országunk legnagyobb erőműve, amely ma egyedül képes kiszolgálni az ország teljes lakossági, kommunális, közvilágítási, közlekedési és a mezőgazdaság villamosenergia-szükségletét, 30
