Heves Megyei Hírlap, 2020. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

2020-12-21 / 298. szám

g INTERJÚ 2020. DECEMBER 21., HÉTFŐ Szijjártó Péter: Autóipari, elektronikai beruházások jöhetnek ebbe a térségbe Kilenc lehetséges Heves megyei befektetővel tárgyalnak HEVES MEGYE Szijjártó Pé­ter külgazdasági és külügy­miniszter az Apollo Tyres gyöngyöshalászi gumiab­roncsgyárába látogatott a napokban, ahol az indiai cég képviselőjével közösen egy 4,4 milliárd forint értékű fej­lesztést jelentett be. Az ese­ményt követően tehettük föl kérdéseinket arról, hogyan alakulhat a következő évek­ben megyénk gazdasága, érkezhetnek-e újabb befek­tetők, van-e esélyük a He­ves megyei cégeknek, hogy a külpiacokon is megjelen­jenek. Tóth Balázs szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu- Mennyi pénzzel támogatta eddig az állam a vissza nem té­rítendő támogatási programok keretében a Heves megyei vál­lalatokat? Mennyire váltották be ezek a cégek a hozzájuk fű­zött reményeket?- A Heves megyei válla­latok nagy számban vettek részt a beruházásokat támo­gató programban, amelyet a járvány gazdasági hatásai­nak kezelésére indítottunk el. Harmincegy Heves me­gyei cég működik együtt ve­lünk abban, hogy a világjár­vány alatt is beruháznak. Ők együttvéve 27,3 milliárd fo­rintnyi beruházást hajtanak végre, amelyhez 10,5 milli­árd forint kormányzati támo­gatást kapnak, s 11 ezer mun­kahelyet őriznek meg. Nem szociális alapon adjuk az álla­mi pénzt, hanem beruházás­alapon, hogy a tömeges mun­kanélküliséget megelőzzük. Emellett működik a normál beruházásösztönzési progra­munk, ebben kilenc nemzet­közi vállalat potenciális He­ves megyei befektetéséről tárgyalunk, mindez 220 mil­lió eurónyi beruházást jelent­hetnek. Ez mutatja, hogy He­ves megye vonzereje az autó­pálya és Budapest közelsége miatt jelentősen megnőtt, ke­let és nyugat felé is jó a szállí­tási lehetőség.- Mely ágazatokról van szó?- Alapvetően az autóipar­hoz és az elektronikához kap­csolódnak. Nem meglepő, a magyar gazdaság szerkezeté­nek gerincét az autóipar adja. A feldolgozóipar kibocsátásá­nak harminc százalékát az au­tóipar képviseli, hétszáz válla­lat működik benne, amelyek 175 ezer embert alkalmaznak.- Próbálnak-e idehozni olyan cégeket, amelyek a zöldebb technológiát, klímavédelmet képviselik?- Magyarország elkötele­zett abban, hogy a környe­zetvédelmet, versenyképessé­get egyszerre fejlessze. Ezért fontos, hogy a létrejövő beru­házások hozzásegítsenek eh­hez. A lehető legnagyobb mér­tékben használjanak környe­zetkímélő technológiákat, megújuló energiát működé­sük során. Az Audi Győrben a legnagyobb gyártetőre épült napelemparkot hozta létre. Kecskeméten a Mercedes sze­retné elérni, hogy szén-dioxid­­kibocsátás-mentes termelésre térjen át. Abban segítjük őket, hogy környezetkímélő techno­lógiákat alkalmazzanak.- Az átalakuló Mátrai Erőmű esetében tervezik-e, hogy mi­vel váltják ki az ipari park cé­geit?- Fontos törekvés, hogy a munkahelyteremtő beruházá­sok ösztönzése mellett a tech­nológiai átállásból fakadó ki­hívásokat is kezeljük. Külön koncentrálunk azokra a térsé­gekre, ahol gyár zár be. A kö­zelben Ózd, Miskolc tipiku­san ilyen területek, a koráb­bi nagyipar leépült, de a ma­gyar ipar zászlóshajói, hiszen a szakértelem itt maradt, alap­jai egy-egy modernebb ágazat letelepítésének. Figyelünk ar­ra, hogy a kieső kapacitás he­lyett újakat telepítsünk. Ma­gyarországon a járványt meg­előzően a vállalatok nem az­zal szembesültek, hogy sok a jelentkező, hanem, hogy ke­vesebb a munkaerő. Ezért új képzési támogatási rendszert léptettünk életbe, amelynek lényege, ha egy vállalat ötmil­lió eurónál nagyobb értékű be­ruházást hoz, ahhoz kétmillió eurót kap a munkavállalók ok­tatására. Azért, mert muszáj a dolgozóikat megfelelő képes­ségekkel felvértezni, hogy a magasabb színvonalú techno­lógia követelményeinek meg­feleljenek.- A következő uniós költség­­vetési ciklusban mennyire lesz hangsúly az export ösztönzé­sén, a magasabb szintű tudás megszerzésén?- A beruházások ösztönzé­sében figyelembe vesszük az exporthányadot. Az Apollóé például 96,5 százalék, a ha­zai autóiparban 91 százalék, az elektronikai iparban efö­lötti az arány. A piacunk mé­rete miatt a cél, hogy nemzet­közi piacra termelő cégek jöj­jenek, ők versenyeznek, fej­lesztenek, hoznak újabb tech­nológiát, növelik a hozzáadott értéket. A magyar gazdaság dimenzióváltásához arra van szükség, hogy a hozzáadott érték, a magas szintű techno­lógiákat működtető gazdasági tevékenység erősödjön. A du­ális képzés a közép- és felső­fokú oktatásban azt szolgálja, hogy a kikerülő diákok azok­kal a képességekkel rendel­kezzenek, amelyek kellenek az elhelyezkedéshez. Ezért alakítottuk át a képzési tá­mogatásokat, a már említett programban fejenként ötezer euróval támogatjuk a munka­­vállalókat, hogy az új techno­lógiákkal képesek legyenek dolgozni.- Mennyire veszik igénybe a Heves megyei cégek az állami exporttámogatásokat? Mely ágazatokban lehet keresniva­lójuk?- Az exportfejlesztési ügy­nökségnek 52 Heves megyei partnere van, amelyek a kül­földi értékesítés során part­nerkeresésre, piackutatásra, az exportálás pénzügyi támo­gatására igénybe veszik a Kül­ügyminisztérium hálózatát. Legutóbb a Hevesgépnek ad­tunk ötmillió forint támoga­tást az Európai Unión kívüli piacokon való továbblépéshez, kisebb beruházáshoz. A ma­gyar gazdaság teljesítményét meghatározza az export, min­den vállalat számíthat a kor­mányra a nemzetközi siker el­éréséhez. Az elmúlt hat évben minden évben megdőlt az ex­portrekord, a világon a 34. ex­portteljesítmény volt Magyar­­országé, a 35 ország között va­gyunk, amelynek teljesítmé­nye 100 milliárd euró feletti. Heves megyében az autóipar, az elektronika és az élelmi­szeripar a legfrekventáltabb ágazatok, ezekre érdemes koncentrálni. Ha jól megy az exportnak, akkor jól megy a gazdaságnak- A koronavírus-járvány hogyan változtathatja meg a nemzet­közi kereskedelmet és ipari ter­melést? Az informatika, az 5G fejlesztése mennyire játszhat szerepet a járvány okozta gaz­dasági válságok hatásainak mérséklésében? . - Nagyon. Elementáris ere­jű verseny indult a gazdasá­gi kapacitások globális újra­elosztásáért. A világjárvány gazdasági hatásai miatt sok helyen bezártak gyárakat, el­bocsátottak munkavállalókat. Ezek nem épülnek újra auto­matikusan, ha igen, nem biz­tos, hogy ott. Beneveztünk a versenybe, az alacsony adók­kal, a politikai stabilitással, a jó földrajzi elhelyezkedés­sel, a szakképzett munkaerő­vel sikeresek lehetünk. Emel­lett átalakul a viszonyrend­szer, Keleten létrejött a világ legnagyobb szabadkereske­delmi övezete, ez olyan új fej­lemény, amely a globális ke­reskedelemben nem hagy­ható figyelmen kívül. Ha jól megy az exportnak, jól megy a gazdaságnak. Az egyik hatá­sa a világjárványnak, hogy a digitalizációra nagyobb hang­súlyt fektetni. Az élet jelen­tős része áttevődött a digitá­lis platformokra, ami kormoly biztonsági és versenyképes­ségi kérdés is. Létre kell hoz­ni a platformokat, azokat mű­ködtetni, védeni kell. Magyar­­ország pár lépéssel az euró­pai átlag előtt van ebben, ösz­tönözni kell, hogy a legmoder­nebb digitális megoldások jöj­jenek létre, például az 5G. Nem szociális ala­pon adjuk az álla­mi pénzt, hanem beruházásalapon- Magyarország milyen nem­zetközi együttműködésekben vesz majd részt, hogy a mosta­nihoz hasonló járványokat ide­jében megfékezze? Hogy lát­ja a Covid-vakcinák helyzetét? ' Lesz-e magyar fejlesztésű ol­tás? Túl lehet-e adni a túlvásá­rolt eszközökön?- Minden együttműködés­ben részt kell, hogy vegyünk. Most a vakcina a fő kérdés, azelőtt a maszk, a védőruha, a lélegeztetőgép, a gyógyszer beszerzése volt, mindet Ke­letről lehetett behozni. Siker, hogy ezeket be tudtuk sze­rezni, nem volt könnyű. Fel­építettük a saját gyártási ka­pacitást is. A legfontosabb vakcinaprojektekben együtt­működünk a keletiekkel és a nyugatiakkal. A Pfizer-vak­­cina leszerződésével az Unió késlekedett, mi a keleti irányt is figyeltük, Oroszországból és Kínából érkezett minta és dokumentáció is. A magyar szakemberek döntést hozhat­nak egy-két héten belül, hogy engedélyezik-e a használatu­kat. Ha igen, a vásárlást kell felgyorsítani. Magyar vakci­na lehet, de nem rövid távon, a fejlesztés hosszú időbe telik és a gyártás előkészítése is, utóbbihoz 15-17 hónap kell, és a fejlesztésről még nem be­széltünk. A fölösleges eszkö­zökkel úgy vagyunk, hogy inkább legyen ezerrel több, mint eggyel kevesebb. Lát­tuk tavasszal, milyen a hely­zet a nagyobb, gazdagabb or­szágokban, a G7-államokban nem volt elég lélegeztetőgép. A legrosszabb forgatókönyvre készültünk, hogy legyen biz­tonsági tartalék, elkerüljük, hogy bárki ellátás nélkül ma­radjon. Segítettünk a csehek­nek, a szomszédos országok magyar közösségeinek. Min­den humanitárius, kereske­delmi lépés előfeltétele, hogy a készlet elegendő legyen a leg­rosszabb forgatókönyvre is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom