Heves Megyei Hírlap, 2020. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

2020-12-21 / 298. szám

2020. DECEMBER 21., HÉTFŐ KÖRKÉP 7 Nyugat-Európában vásárlás helyett bérlik a lakóingatlanokat Nálunk több a saját lakás 2010-hez képest a családok könnyebben juthatnak saját otthonhoz Fotó: Shutterstock Átlagosan 27 évesen hagyják el a mamahotelt FÉSZEK A 18--34 év közötti felnőttek többsége, 62 száza­léka még sosem költözött el a szülőktől, a különválás pe­dig jellemzően 27 évesen ér­kezik el - olvasható a Közpon­ti Statisztikai Hivatal összeg­zésében. 2005-ben még csak a vizsgált korosztály fele élt mamahotelban. A szüleikkel lakó 16 éves és idősebb gyerekek különösen elégedettek az életükkel, fel­tehetően ez is befolyásolhat­ja, hogy felnőve még évekig nem költöznek el otthonról - mutat rá az elemzés. Tanulmá­nyai alatt is a szüleivel él a 18- 24 évesek 86 százaléka. Jóval több férfi él a szüleivel, mint nő: a 25-34 éves férfiak csak­nem fele, míg a nők közel egy­­harmada nem hagyta még el a szülői házat. A mamahotelban töltött évek kitolódása szinte egész Európára jellemző, bár az északi államokban hamarabb kezdenek önálló életbe a fiata­lok, a déliekben később. Míg a magyaroknál 27 éves kor kö­rül költöznek külön háztar­tásba a fiatalok, a svédeknél jellemzően 17,5 éves koruk­ban hagyják el a családi fész­ket. Horvátországban, Szlová­kiában és Olaszországban vi­szont 30 éves kor fölött önálló­sodnak, és a magyaroknál ké­sőbb költöznek ki a mamaho­telből a lengyelek is. MW Hazánkban európai viszony­latban alacsonyak a lakha­tási költségek, de az ingat­lanok minőségén van még mit javítani - derült ki az Eurostat legfrissebb felmé­réséből. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu LAKHATÁS Az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat decemberben tette közzé friss adatait az uniós tagállamok lakhatási viszo­nyairól és költségeiről. Ebből kiderül, az EU lakosainak 70 százaléka él saját tulajdonú ingatlanban. Magyarorszá­gon ez az érték 92 százalék, amivel kicsivel Románia mö­gött a második helyen állunk. Hasonlóan magas a saját in­gatlanok aránya a volt szocia­lista országokban is, bár Szlo­véniában csak 75 százalék. A nyugat-európai országokban ez kevésbé jellemző. Francia­­országban a lakosság 64 szá­zaléka, Dániában 61 százalé­ka, Ausztriában mintegy 55 százaléka él saját otthonban, Németország lakóinak pedig csupán 51 százaléka. Az unióban összességében a lakóingatlanok 46 százalé­ka lakás, a többi önálló ház, de a tagországok szintjén je­lentős eltérések vannak. Íror­szágban például 92 százalék a házak aránya, Lettországban viszont mindössze 34 száza­lék. Magyarországon a házak 72 százalékkal túlsúlyban vannak. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemző­je szerint ez a településszer­kezet sajátosságai miatt ala­kult így, de az 5 százalékos la­kásáfa visszavezetésével fel­lendülő lakásépítés révén ez az arány hosszabb távon akár meg Is változhat. Az egy főre jutó szobaszám uniós átlaga 1,6. 2,2 szoba/fő átlagával toronymagasan ve­zet Málta, Magyarország a kö­zépmezőny végén áll 1,5-del, míg Horvátországban, Len­gyelországban és Romániá­ban csupán 1,1 szoba jut egy­­egy lakóra. Egy másik mutató szerint az EU polgárainak 17 százaléka él zsúfolt lakások-Az Európai Unió legtöbb orszá­gában 2010-2019 között fo­lyamatosan növekedtek a bér­leti díjak, 2014 óta pedig a la­kásárak is, ami egyre növek­vő terhet ró a háztartásokra. Az ingatlanfenntartás megfi­­zethetőségének egyik legfon­tosabb mutatószáma, hogy a rendelkezésre álló jövede­ban. 2010-2019 között ez az arány mindenhol csökkent. Romániában most a lakók 45,8 százaléka, Lettországban 42,2 százaléka szeretne tága­lem mekkora részét költik lakhatásra. 2019-ben az EU- ban a háztartások rendelke­zésére álló jövedelem átlago­san 20 százalékát fordították erre a célra. Ez a mutató Ma­gyarországon volt a harmadik legalacsonyabb 13,5 száza­lékkal, míg Görögországban a legmagasabb 39 százalékkal. sabb otthont, míg Ciprus la­kosságának csak 2,2 százalé­ka. Hazánkban a lakosok 20,3 százaléka tartja zsúfoltnak a lakhelyét, de jelentős a javu­lás, mivel ez az arány 2010- ben még 47 százalék volt. A zsúfoltság ellentéte a ki­használatlanság, amikor az ingatlanban túl sok helyiség, jellemzően hálószoba van a lakók igényeihez képest. Tipi­kus esete, amikor a gyerekek önállósodása után a szülők a nagy lakásban maradnak. Ha­zánkban a lakosság 23,9 szá­zaléka érzi kihasználatlan­nak otthonát, az EU átlag 32,7 százalék, míg Máltán kiugró­an magas, 72,6 százalék. Az ingatlan mérete és a la­kók száma mellett az ingat­lan minősége is alapvetően befolyásolja az életminősé­get. Magyarországon a lakos­ság 22,3 százaléka él lyukas tető alatt, ezzel Ciprus (31,1 százalék) és Portugália (24,4 százalék) után a harmadik legrosszabb helyen állunk az Európai Unióban.- A magyarországi ingatlan­­állomány jelentős része el­avult és korszerűtlen, ezen változtathat a 2021. január el­sejétől elérhető lakásfelújítá­si támogatás, hiszen hatmil­lió forintból egy teljes tetőfel­újítás vagy teljes körű fűtés­korszerűsítés is kivitelezhető - tette hozzá Valkó Dávid. Rezsiben a legjobbak között vagyunk Csak legális szerrel irtsa a pockokat! Új időszámítás kezdődik az agráriumban Ösztönzik a fejlődést Győrffy Balázs: Egyszerűbb lesz a gazdálkodók élete Fotó: NAK KÁRTEVŐK Újra jelentősen el­szaporodtak a mezei pockok a szántóföldeken, rendkívüli károkat okozva a növényállo­mányban. A Nébih felhívta a gazdálkodók figyelmét, hogy bár szükség van a védekezés­re, a kockázat minimalizálása érdekében fontos, hogy a gyé­rítést a szabályoknak meg­felelően végezzék. A házi és egyéb illegális módszerek al­kalmazása veszélyes, ráadá­sul semmivel sem hatéko­nyabb, mint az engedélyezett megoldás. A helyzet kezelé­se érdekében a Nébih szük­séghelyzeti engedélyt adott a klórfacinon-hatóanyagú Po­cok Tox készítmény használa­tára, amely az előírások betar­tásával biztonságosan hasz­nálható mezei pocok ellen. A gazdák körében ismert egyéb, illegális módszerek nem jelentenek megoldást - mutat rá a Nébih. A háztar­tási patkányirtóról (elsősor­ban a brodifakum-tartalmú Prokum B készítményről) és a házi készítésű csalétekről, például a fagyállóval kevert gabonaszemről, vagy más mé­reggel kevert csalétekről egy­aránt elmondható, hogy sok­kal veszélyesebbek a vadak­ra, madarakra, mint az en­gedélyezett klórfacinon-ha­­tóanyag, a hatékonyságuk vi­szont jóval kisebb. A háztar­tási patkányirtó szántófölde­ken nem, kizárólag zárt tér­ben használható. A házi ké­szítésű csalétkek alkalmazá­sa pedig súlyos jogszabály­­sértésnek minősül. A szükséghelyzeti engedél­lyel rendelkező készítmény hatásmódjában és hatékony­ságában megegyezik a brodi­­fakum-hatóanyaggal. Emiatt a Nébih nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy sem haszna, sem értelme nincs a háztartá­si patkányirtók szántóföldi fel­­használásának. MW így tervezik a karácsonyt 60 év felett ONLINE A 60 év felettiek 16 százaléka az ajándékvásár­lást idén online intézi, s a megkérdezettek 22 százalé­ka az interneten fizet kártyá­jával - közölte a CIB Bank a megbízásából készített ku­tatás eredményeit. A felmé­rés szerint a 60 év felettiek mintegy ötödé vásárol szemé­lyesen, közel ugyanennyien mást kérnek meg rá, mintegy 40 százalékuk pedig nem ter­vez ajándékokat venni. A válaszokból az is kiderül, hogy a 60 év felettiek közül csak 37 százalék tervez bel­téri ünneplést a családdal, 2 százalék kültéri összejövetel­re készül, míg 39 százalék te­lefonon vagy az interneten keresztül „találkozik” majd szeretteivel. Több mint ötö­­düknél idén elmarad a kará­csonyozás, 15 százalék pedig nem tudja még, hogyan lesz idén az ünnep. A 60 éven felüliek közel há­romnegyedének van bank­számlája, és közel 27 száza­lékuk internetbankot, 10 szá­zalékuk banki mobilalkalma­zást is használ, de továbbra is a kártyás fizetés, a készpénz­­felvétel a legnépszerűbb ban­ki szolgáltatás a körükben. A 60 év felettiek közel 70 százalékának van otthon in­terne tje az asztali számítógé­péhez vagy a laptopjához, és bár 74 százalékuk főként tele­fonon tartja most a kapcsola­tot a rokonokkal, barátokkal, már 27 százalékuk használja erre az internetet is. MW MEZŐGAZDASÁG Januártól megváltozik az őstermelők és a családi gazdálkodók élete, új időszámítás kezdődik az agrá­riumban. A termelők átlátha­tó, kedvező, a fejlődést támo­gató adózás szerint, kisebb adminisztrációs kötelezett­séggel tevékenykedhetnek - hangsúlyozta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.- Miért kell az alapoktól átala­kítani az őstermelők, családi gazdaságok működését?- Az érintett gazdálkodók igényeit felmérve tett javasla­tot az őstermelők és a családi gazdaságok működését alap­jaiban megreformáló adózá­si és szerkezeti átalakítások­ra a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A jelenlegi, húszéves szabályozás felett eljárt az idő, így ma már gátja és nem ösz­tönzője a fejlődésnek.- Mit jelent, hogy alapjaiban változik a szabályozás?- Januártól a termelők egy­szerűbb, áttekinthető, a ge­nerációváltást és a fejlődést ösztönző működési és adózá­si rendszerben gazdálkodhat­nak. Az őstermelői rendszer megmarad, de jelentősen át­alakul, emellett létrejön az ős­termelők családi gazdasága és a családi mezőgazdasági tár­saság kategória.- Milyen változás segíti az ős­termelőket?- Az őstermelők a jövő­ben kiegészítő tevékenységet is folytathatnak, és az egyes kedvezmények számításá­nak alapja a mindenkori mi­nimálbér lesz. Megközelítő­leg egymillió forint bevételig az őstermelőknek nem kell szja-bevallást készíteniük, az adómentesség határa az éves minimálbér ötszörösére, 'kö­rülbelül tízmillió forintra nő. Mintegy húszmillió forint be­vételig lesz lehetőség kedvez­ményes átalányadózásra. Fon­tos változás, hogy a támogatá­sok nem minősülnek bevétel­nek.- Hogyan működhetnek január­tól a családi gazdaságok?- Új működési forma a kö­zösen tevékenykedő hozzátar­tozóknak az őstermelők csa­ládi gazdasága, akár 80 mil­lió forintig kedvező adózással. Létrejön egy új minősítő kate­gória is, a családi mezőgazda­­sági társaság azon gazdasági társaságoknak, szövetkeze­teknek, erdőbirtokossági tár­sulatoknak, amelynek tagjai hozzátartozói láncolatban áll­nak, és kizárólag mező-, erdő­­gazdasági és kiegészítő tevé­kenységet folytatnak. A gaz­dasági társaságokból adófize­tés kötelezettsége nélkül kive­hető a normatív támogatás, a saját földért kapott bérleti díj és a társaság által legalább 15 évig használt föld vételá­ra vagy tőketörlesztése, évi 50 millió forintig. MW Aranyos állat, de nagy károkat okoz a szántóföldeken Fotó: MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom