Heves Megyei Hírlap, 2020. november (31. évfolyam, 256-280. szám)

2020-11-14 / 267. szám

JJÜÜ7TT. helyőrség 7 szempont ked, amelyet még / Most nem lévő szemek olvasnak el, / S nyelvek hirdetnek, most még nem szület­­vék, / Ha sírba lesz mind, aki most leszel.”; „Egész seregnyi ármány élt szívében, / Mely csalni száz alakba öltözék; / Most könnyek álja csil­­lanik szemében, / Majd sápad áju­­lón, vagy arca ég, / amint javára ép kívántaték, / Pirul ledér szavaknál, szíve fájul, / elsápad a gyászképe­ken, s elájul.” „A nevető sír, a síró nevet; / Tökélyi néki oly hatalmat adnak, / Hogy ő parancsol minden indulatnak.” Ez a színészet tökéle­tes leírása. Az író odaadó rajongá­sa ez, amit a darabját megelevenítő színész iránt érez. Ámulat, tisztelet és köszönet, amiért életre kelti az általa leírt sorokat. Az öregedést, az elmúlást egy or­vosnál senki sem ismeri jobban: „ha vére szárad, s arcára kemény ránc­sort gyűjt sok év”, „fürge erein nem süt át, hisz pang a vér”, „csak be­esett szemed kihamvadt mécsét” - máris három orvosi leírás a szonet­tekből kiragadott költői sorokban. Szerinte az egyetlen megoldás az öregedés ellen, hogy utódod le­gyen és ez a gondolat olyan fontos számára, hogy nemcsak a szonett­jeiben, de majd’ minden művében megfogalmazza. Titokzatos és szép szavak: „Nem fejtem a csillagok titkait, / de, úgy tetszik, asztrológus vagyok, / bár nem tudom, mi sors következik, / ragály, éhínség, s zord vagy szép napok, / s percre nem jóslók, kije­lölve / mindnek a maga dühét, zá­porát, szelét, / vagy hogy mi éri fe­jedelmeinket, / noha gyakran elém tárja az ég”. Királyi családok orvosa volt, minden fontos, az országát, az akkori világot érintő eseményről tudhatott. Számomra teljesen nyilvánvaló, hogy a színművek között több is van, melyeket más vagy mások ír­tak. Nyelvezetük, szóhasználatuk, a kifejező erő hiánya, de a cselek­ményük, a tartalmuk is sekélyes. Ma már komoly szoftverek állnak rendelkezésre szövegek, írások tanulmányozására, jogi viták el­döntésére, bűnesetek feltárására. Ezekkel az összehasonlító vizsgála­tokkal csoportokra lehetne osztani a Shakespeare neve alatt megjelent színműveket, mert úgy gondolom, nem az az ember írta A vihart, mint a Hamletet vagy a Romeo és Júliát. Rembrandtnak és Caravaggiónak, ennek a két festőóriásnak is vannak megdöbbentően újszerű, a koru­kat jóval meghaladó festményei a hagyományosak mellett. Ezeknél a daraboknál nem erről van szó, de arról sem, hogy rossz napja volt a szerzőnek. Az elemzők szerint A vihar abszurd, és még nagyon sok fura elnevezést aggatnak rá, miköz­ben Freudot (!) emlegetik. Nyögve nyelős, átgondolatlan, mintha va­laki vért izzadva szeretne hasonlót írni, mint a nagy költő, de nem si­kerül neki. Az általa írt remekmű­vek mindegyikébe belecsempészi tudását a világról, a természetről, az orvostudományról. Úgy gondo­lom, orvos volt, és bizonyíték az állításom mellett a pszichológusi tudása is, ahogy orvosi precizitás­sal jellemzi szereplőit, megalkotva karaktereiket, vagy leírja helyzetü­ket és az ezt követő cselekedeteiket, hiszen sokat tudott az emberi pszi­chéről és annak betegségeiről, tor­zulásairól is. William Harvey-ról a nagyvérkör, a vérkeringés és ebben a szív sze­repét először feltáró tudós orvos­ról annyit tudunk, hogy az angliai Folkestone-ban (Kent grófságban) született egy jómódú középbirto­kos család fiaként Tanulmányait az alábbi iskolákban végezte: The King’s School Canterbury és Caius College Cambridge, ahol 1597-ben baccalaureusként végzett, majd 1602-ig Hieronymus Fabriciusnál tanult a padovai egyetemen. Miu­tán visszatért Angliába, feleségül vette Elisabeth Brownt, I. Erzsébet királynő udvari orvosának a lányát. 1609-ben a londoni Szent Berta­lan kórház orvosa, a Royal College of Physicians professzora, majd 1627-ben egyik elnöke volt. Kirá­lyok (I. Jakab, majd L-Károly) ud­vari orvosa lett. 1629-ben I. Károly utasítására csatlakozott Lennox hercegéhez, elkísérve őt európai utazásaira, így Itáliába is. Járhatott Dániában, saját szemével láthatta a Kronborg-kastélyt. Shakespeare viszont soha nem hagyta el Angli­át. Az angol polgári forradalomban követte Károlyt Oxfordba, ahol a Merton College rektorának nevez­ték ki. 1654-ben is a Royal College of Physicians elnökévé választották, de a felkérést az egészségére való hivatkozással elutasította. 1657-ben agyvérzésben hunyt el. Hogy miért kellett eltitkolnia ne­vét irodalmi alkotásairól, nem tud­juk pontosan, de feltételezem azért, mert az első, a legfontosabb volt szá­mára a gyógyítás és az orvosi kuta­tás, amit mindenáron folytatni akart és nem lehetett biztos I. Erzsébet támogatásában, ha feltálja irodalmi ambícióit. I. Erzsébet nagy birodal­mat hozott létre, de kiszámíthatat­lan és kegyetlen uralkodó volt, hogy mennyire, ezt Harvey pontosan tud­ta. VIII. Henrik elválasztotta az ang­likán egyházat a katolikus egyháztól, üldözte a katolikusokat, elvette vagy elpusztította a tulajdonukat. Lánya, Véres Mária a protestánsokat irtot­ta, I. Erzsébet újra a katolikusokat. I. Jakab vallási toleranciát hirdetett, de további rendeletekkel sújtotta a katolikusokat és a lőporos ösz­­szeesküvés után az egész országban megtorlások folytak. Elég volt félré­szegen egy kocsmában bírálni a ki­rályt ahhoz, hogy az elkövetőt meg­kínozzák és kivégezzék a családjával együtt. Különös óvatosságra késztet­hetett mindez egy olyan embert, aki az egész életét a gyógyításnak, má­sok megmentésének szentelte. William Harvey-t szakmai körök­ben - a nagyvérkör, a vérkeringés és ebben a szív szerepének felfede­zéséért - sokan támadták, nem fo­gadták el az állításait és általánosan csak a XVII. század végére ismerték el felfedezése helyességét. Mercello Malpighi 1661-ben (Harvey halála után) békák tüdejének mikroszkó­pos vizsgálata során felfedezte a kapilláris vérkeringést. Megtalálta tehát a vér körforgásának Willi­am Harvey-től származó leírásából hiányzó láncszemét, azt a kapcso­latot, amelynek létezését Harvey ugyan sejtette, de a rendelkezésé­re álló eszközök segítségével nem tudta bizonyítani. Viszont - mint korábban is idéztük - a Lear ki­rályban ezt találjuk: ,.Azután bon­coljátok fel Regant; nézzétek meg, mi forog szíve körül.” Hasonlóan nagy - ha nem na­gyobb - orvosi felfedezést tett el­méletével az embriológia területén. Támogatta az arisztotelészi elméle­tet, miszerint az embrió fokozato­san alakul ki, és a korai stádium­ban nem rendelkezik a kifejlett egyed jellemzőivel. Tyúktojásokon és szarvason végzett kísérleteket. Feltételezte egy emlőstojás meg­létét is, és őzek tucatjait boncolta fel a Hampton Court-i királyi va­dászparkban, abban a hiábavaló reményben, hogy sikerül találnia William Harvey portréja egyet. Ezen lehet mosolyogni, de a megtermékenyített petesejt, a zi­­góta mikroszkópos felvétele előtt jóval azon a véleményen volt, hogy az egész emberi szervezet előké­pe már megtalálható a tojásban és a magban (későbbi nevén a pete-, illetve ondósejtben). Ezzel a felfe­dezésével a modern epigenetikus felfogás megalapítójának mond­ható az 1600-as években. „S érzéd a kínt, mit én szenvedtem érte, / S tápláltad őt, mint envéremmel én” - mondja Margit királyné arra utal­va, hogy az anya vérrel táplálja a magzatot az anyaméhben. Ezeket a mondatokat nem Shakespeare írta, ezeket a mondatokat William Har­vey írta, úgy gondolom. Az orvos halála után ismeretlen eredetű tűz gyulladt a házában és a kortársak sajnálkozása szerint felbecsülhetetlen mennyiségű és Forrás: Wikimedia Commons értékű kézirata semmisült meg, szinte lehetetlenné téve kilétének, halhatatlan gondolatainak meg­fejtését és a még közzé nem tett felfedezéseinek, írásainak megis­merését, emiatt nem láthatjuk tel­jességében azt az embert, akihez mérhető író kevés született eddig még a földön. (A Shakespeare-nek tulajdonított művekből vett idézeteket Arany János, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc és Győry Vilmos fordításai­ban közöljük.) A szerző, AVAR JÚLIA 1956- ban született, az ELTE biológia- • kémia szakán szerzett diplomát. Évekig minőségbiztosítóként dolgozott. tem művészetpedagógia szakán, 2008-ban pedig a Sapientia - Er­délyi Magyar Tudományegyetem média szakán végzett rendező­ként. A Projectograph Kiadó gondo­zásában 2007-ben indult útjára a Kincses képeskönyv sorozat, melynek illusztrátoraként kilenc kötetet jegyez. Számos, zömében gyerekirodalmi kötetet illusztrált a Koinónia, a Bookart, a Gutenberg, a Kriterion, a Méry-Ratio, az-lrodal­­mi Jelen és a Nórán kiadóknak. 2010-ben Felméri Cecília Mátyás, Mátyás című animációs dokumen­­tumfilmjét rajzolta. A Napsugár gyerekirodalmi lap munkatársa. A Kolozsváron élő művész további munkáit a www.janosiandrea.ro oldalon lehet megtekinteni. Illusztráció Carbonaro 6-106 című kötetéhez (Irodalmi Jelen Könyvek, Arad, 2015) Lapszámunkat Carbonaro Ha polip szuszog Kolozsvárott és a 6-106 című köteteinek képanyagával, valamint a Szőcs Géza hatvanadik születésnapjára megjelent Album amicorum borítóképével illuszt­ráltuk. Fotó: Szuszámi Zsuzsa A sajátos hangulatú könyvil­lusztrációk JÁNOSI ANDREA alkotásai. A festőművész, grafi­kus, könyvillusztrátor 1979-ben született Szászrégenben. 2003- ban diplomázott a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egye-2020. november IRODALMI-KULTURÁLIS MELLÉKLET

Next

/
Oldalképek
Tartalom