Heves Megyei Hírlap, 2020. november (31. évfolyam, 256-280. szám)
2020-11-14 / 267. szám
JJÜÜ7TT. helyőrség 7 szempont ked, amelyet még / Most nem lévő szemek olvasnak el, / S nyelvek hirdetnek, most még nem születvék, / Ha sírba lesz mind, aki most leszel.”; „Egész seregnyi ármány élt szívében, / Mely csalni száz alakba öltözék; / Most könnyek álja csillanik szemében, / Majd sápad ájulón, vagy arca ég, / amint javára ép kívántaték, / Pirul ledér szavaknál, szíve fájul, / elsápad a gyászképeken, s elájul.” „A nevető sír, a síró nevet; / Tökélyi néki oly hatalmat adnak, / Hogy ő parancsol minden indulatnak.” Ez a színészet tökéletes leírása. Az író odaadó rajongása ez, amit a darabját megelevenítő színész iránt érez. Ámulat, tisztelet és köszönet, amiért életre kelti az általa leírt sorokat. Az öregedést, az elmúlást egy orvosnál senki sem ismeri jobban: „ha vére szárad, s arcára kemény ráncsort gyűjt sok év”, „fürge erein nem süt át, hisz pang a vér”, „csak beesett szemed kihamvadt mécsét” - máris három orvosi leírás a szonettekből kiragadott költői sorokban. Szerinte az egyetlen megoldás az öregedés ellen, hogy utódod legyen és ez a gondolat olyan fontos számára, hogy nemcsak a szonettjeiben, de majd’ minden művében megfogalmazza. Titokzatos és szép szavak: „Nem fejtem a csillagok titkait, / de, úgy tetszik, asztrológus vagyok, / bár nem tudom, mi sors következik, / ragály, éhínség, s zord vagy szép napok, / s percre nem jóslók, kijelölve / mindnek a maga dühét, záporát, szelét, / vagy hogy mi éri fejedelmeinket, / noha gyakran elém tárja az ég”. Királyi családok orvosa volt, minden fontos, az országát, az akkori világot érintő eseményről tudhatott. Számomra teljesen nyilvánvaló, hogy a színművek között több is van, melyeket más vagy mások írtak. Nyelvezetük, szóhasználatuk, a kifejező erő hiánya, de a cselekményük, a tartalmuk is sekélyes. Ma már komoly szoftverek állnak rendelkezésre szövegek, írások tanulmányozására, jogi viták eldöntésére, bűnesetek feltárására. Ezekkel az összehasonlító vizsgálatokkal csoportokra lehetne osztani a Shakespeare neve alatt megjelent színműveket, mert úgy gondolom, nem az az ember írta A vihart, mint a Hamletet vagy a Romeo és Júliát. Rembrandtnak és Caravaggiónak, ennek a két festőóriásnak is vannak megdöbbentően újszerű, a korukat jóval meghaladó festményei a hagyományosak mellett. Ezeknél a daraboknál nem erről van szó, de arról sem, hogy rossz napja volt a szerzőnek. Az elemzők szerint A vihar abszurd, és még nagyon sok fura elnevezést aggatnak rá, miközben Freudot (!) emlegetik. Nyögve nyelős, átgondolatlan, mintha valaki vért izzadva szeretne hasonlót írni, mint a nagy költő, de nem sikerül neki. Az általa írt remekművek mindegyikébe belecsempészi tudását a világról, a természetről, az orvostudományról. Úgy gondolom, orvos volt, és bizonyíték az állításom mellett a pszichológusi tudása is, ahogy orvosi precizitással jellemzi szereplőit, megalkotva karaktereiket, vagy leírja helyzetüket és az ezt követő cselekedeteiket, hiszen sokat tudott az emberi pszichéről és annak betegségeiről, torzulásairól is. William Harvey-ról a nagyvérkör, a vérkeringés és ebben a szív szerepét először feltáró tudós orvosról annyit tudunk, hogy az angliai Folkestone-ban (Kent grófságban) született egy jómódú középbirtokos család fiaként Tanulmányait az alábbi iskolákban végezte: The King’s School Canterbury és Caius College Cambridge, ahol 1597-ben baccalaureusként végzett, majd 1602-ig Hieronymus Fabriciusnál tanult a padovai egyetemen. Miután visszatért Angliába, feleségül vette Elisabeth Brownt, I. Erzsébet királynő udvari orvosának a lányát. 1609-ben a londoni Szent Bertalan kórház orvosa, a Royal College of Physicians professzora, majd 1627-ben egyik elnöke volt. Királyok (I. Jakab, majd L-Károly) udvari orvosa lett. 1629-ben I. Károly utasítására csatlakozott Lennox hercegéhez, elkísérve őt európai utazásaira, így Itáliába is. Járhatott Dániában, saját szemével láthatta a Kronborg-kastélyt. Shakespeare viszont soha nem hagyta el Angliát. Az angol polgári forradalomban követte Károlyt Oxfordba, ahol a Merton College rektorának nevezték ki. 1654-ben is a Royal College of Physicians elnökévé választották, de a felkérést az egészségére való hivatkozással elutasította. 1657-ben agyvérzésben hunyt el. Hogy miért kellett eltitkolnia nevét irodalmi alkotásairól, nem tudjuk pontosan, de feltételezem azért, mert az első, a legfontosabb volt számára a gyógyítás és az orvosi kutatás, amit mindenáron folytatni akart és nem lehetett biztos I. Erzsébet támogatásában, ha feltálja irodalmi ambícióit. I. Erzsébet nagy birodalmat hozott létre, de kiszámíthatatlan és kegyetlen uralkodó volt, hogy mennyire, ezt Harvey pontosan tudta. VIII. Henrik elválasztotta az anglikán egyházat a katolikus egyháztól, üldözte a katolikusokat, elvette vagy elpusztította a tulajdonukat. Lánya, Véres Mária a protestánsokat irtotta, I. Erzsébet újra a katolikusokat. I. Jakab vallási toleranciát hirdetett, de további rendeletekkel sújtotta a katolikusokat és a lőporos öszszeesküvés után az egész országban megtorlások folytak. Elég volt félrészegen egy kocsmában bírálni a királyt ahhoz, hogy az elkövetőt megkínozzák és kivégezzék a családjával együtt. Különös óvatosságra késztethetett mindez egy olyan embert, aki az egész életét a gyógyításnak, mások megmentésének szentelte. William Harvey-t szakmai körökben - a nagyvérkör, a vérkeringés és ebben a szív szerepének felfedezéséért - sokan támadták, nem fogadták el az állításait és általánosan csak a XVII. század végére ismerték el felfedezése helyességét. Mercello Malpighi 1661-ben (Harvey halála után) békák tüdejének mikroszkópos vizsgálata során felfedezte a kapilláris vérkeringést. Megtalálta tehát a vér körforgásának William Harvey-től származó leírásából hiányzó láncszemét, azt a kapcsolatot, amelynek létezését Harvey ugyan sejtette, de a rendelkezésére álló eszközök segítségével nem tudta bizonyítani. Viszont - mint korábban is idéztük - a Lear királyban ezt találjuk: ,.Azután boncoljátok fel Regant; nézzétek meg, mi forog szíve körül.” Hasonlóan nagy - ha nem nagyobb - orvosi felfedezést tett elméletével az embriológia területén. Támogatta az arisztotelészi elméletet, miszerint az embrió fokozatosan alakul ki, és a korai stádiumban nem rendelkezik a kifejlett egyed jellemzőivel. Tyúktojásokon és szarvason végzett kísérleteket. Feltételezte egy emlőstojás meglétét is, és őzek tucatjait boncolta fel a Hampton Court-i királyi vadászparkban, abban a hiábavaló reményben, hogy sikerül találnia William Harvey portréja egyet. Ezen lehet mosolyogni, de a megtermékenyített petesejt, a zigóta mikroszkópos felvétele előtt jóval azon a véleményen volt, hogy az egész emberi szervezet előképe már megtalálható a tojásban és a magban (későbbi nevén a pete-, illetve ondósejtben). Ezzel a felfedezésével a modern epigenetikus felfogás megalapítójának mondható az 1600-as években. „S érzéd a kínt, mit én szenvedtem érte, / S tápláltad őt, mint envéremmel én” - mondja Margit királyné arra utalva, hogy az anya vérrel táplálja a magzatot az anyaméhben. Ezeket a mondatokat nem Shakespeare írta, ezeket a mondatokat William Harvey írta, úgy gondolom. Az orvos halála után ismeretlen eredetű tűz gyulladt a házában és a kortársak sajnálkozása szerint felbecsülhetetlen mennyiségű és Forrás: Wikimedia Commons értékű kézirata semmisült meg, szinte lehetetlenné téve kilétének, halhatatlan gondolatainak megfejtését és a még közzé nem tett felfedezéseinek, írásainak megismerését, emiatt nem láthatjuk teljességében azt az embert, akihez mérhető író kevés született eddig még a földön. (A Shakespeare-nek tulajdonított művekből vett idézeteket Arany János, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc és Győry Vilmos fordításaiban közöljük.) A szerző, AVAR JÚLIA 1956- ban született, az ELTE biológia- • kémia szakán szerzett diplomát. Évekig minőségbiztosítóként dolgozott. tem művészetpedagógia szakán, 2008-ban pedig a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem média szakán végzett rendezőként. A Projectograph Kiadó gondozásában 2007-ben indult útjára a Kincses képeskönyv sorozat, melynek illusztrátoraként kilenc kötetet jegyez. Számos, zömében gyerekirodalmi kötetet illusztrált a Koinónia, a Bookart, a Gutenberg, a Kriterion, a Méry-Ratio, az-lrodalmi Jelen és a Nórán kiadóknak. 2010-ben Felméri Cecília Mátyás, Mátyás című animációs dokumentumfilmjét rajzolta. A Napsugár gyerekirodalmi lap munkatársa. A Kolozsváron élő művész további munkáit a www.janosiandrea.ro oldalon lehet megtekinteni. Illusztráció Carbonaro 6-106 című kötetéhez (Irodalmi Jelen Könyvek, Arad, 2015) Lapszámunkat Carbonaro Ha polip szuszog Kolozsvárott és a 6-106 című köteteinek képanyagával, valamint a Szőcs Géza hatvanadik születésnapjára megjelent Album amicorum borítóképével illusztráltuk. Fotó: Szuszámi Zsuzsa A sajátos hangulatú könyvillusztrációk JÁNOSI ANDREA alkotásai. A festőművész, grafikus, könyvillusztrátor 1979-ben született Szászrégenben. 2003- ban diplomázott a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egye-2020. november IRODALMI-KULTURÁLIS MELLÉKLET
