Heves Megyei Hírlap, 2020. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)
2020-08-01 / 179. szám
IRODALMI-KULTURÁLIS MELLÉKLET n egy félmosolyt a bodzaillat dajkál, az udvaron rút felhőárny fut át f# 4 Döme Barbara novellája Válogatás a Karantének díjazott műveiből Ágoston Szász Katalin a Múltébresztőkről Casanova az alvilágban (repesztés, aquatinta, 35 50 cm, 2004) vezervers Benyhe István Erózió (egy szín pusztulása) A partra ha kifut a hullám torlódik s átbukik magán, kemény sziklát bontó taréja elhal homokpart hajlatán. Fehér hab, benne mennyi színből szivárványba font szín-lidérc; sötét, sárga, vörös s a kék is csak prizma-bontotta fehér. A színeváltozás csodája tengerbe hulltan szomjazik, s hajótöröttként átkarolja az élet úszó rönkjeit. Kisiklik most a múlt kezéből, bolond szelek hátára kap, amíg a szárnyát bontó kések szivárvány íve szétszakad. Pára kel, baljós sötétlő a hajdan csendes víz felett, nem összeférhetetlen cseppek, gonosz anyagkísérletek. A tenger árad, forr kavargón, de többé vissza nem fogad, elüldözi kit ringatott rég, mint sas fiát, ha szárnyra kap. Felül izzón fehér az ég is, de forró hab tajtékai vakítják meg s vihardagály zúdítja barna árnyait. Túlélt már annyi nagy vihart, s most önmagában kavarog, végül a sós habok színén szépen, lassan elpárolog. Petőfi népszerűsége Kínéban töretlen Leczo Bence Li Csen (Li Zhen) Árpád Pekingben végzett magyar szakot, 2000-ben költözött hazánkba. Azóta Magyarországon élő kínaiaknak szóló újságot vezet. Tavaly kiadta az általa mandarinra fordított Petőfi Sándor szerelmes versei című díszkötetet. — Igaz lehet az az anekdota, miszerint 1934-ben amikor a kínai Vörös Hadsereg nagyobb veszteséget szenvedett visszavonulás közben, Petőfi Szabadság, szerelem című verse tartotta bennük a lelket?- Tavaly a Magyar Nemzetben olvastam először efféle elméletről. Igazából egyáltalán nem volt semmilyen kapcsolat a Szabadság, szerelem című vers és az akkori Vörös Hadsereg között. A vers később híressé vált négysoros kínai verziója 1933 februárjában Sanghajban látott napvilágot, tehát nagyvárosban, a kínai Vörös Hadsereg pedig akkor Délkelet-Kínában harcolt keményen, aztán 1934 őszétől kisebb-nagyobb csaták közepette vonult - két éven át - a dél-kínai tartományokon keresztül Észak-Senhszi tartományba. A háború, valamint a hosszú menetelés alatt valószínűtlen, hogy akár a vörös hadsereg katonái, akár vezetői a Szabadság, szerelmet vagy bármit olvasgattak volna. Egyébként a Magyar Nemzet állítása szerintem egy szép félreértésből származik. Az utóbbi évtizedben tényleg olvashattunk pár olyan, a hosszú menetelésre emlékező kínai cikket, amelyben a vöröskatonák a Szabadság, szerelem eszméjét vallva harcoltak. Szellemileg ugyanaz, de nem azt jelenti, hogy ismerték a verset. Az egészet egy 2013-as kínai zenés színjáték mélyítette tovább, a nagy sikerű drámában a vöröskatonák összesen hét alkalommal olvasták fel a verset. Szóval a történet alapvetően egy művészeti illusztráció volt, de a képzelet szüleménye. — Akkoriban már ismert volt Petőfi neve Kínában?- Első fordításai nem is Kínában, hanem 1907-ben Japánban jelentek meg (Csou Co-zsen fordítása, szintén Szabadság, szerelem, hat sorban.). Akkoriban néhány kínai író Japánban tanult, és több kínai nyelvű folyóiratban is olvashatták külföldi szerzők műveit. Lu Hszün (Csou Co-zsen bátyja) - aki elismert kínai író lett - is ott tanult, 1908-ban az egyik Tokióban kiadott kínai magazinban publikált esszében nyolc európai forradalmi és romantikus költő között Petőfit is bemutatta. Még Lu Hszün által fordított öt Petőfi-vers 1925-ben megjelent egy pekingi irodalmi lapban, a Szófonalban, azonban ezeket nem magyarból, sem angolból, hanem németből fordította. Egyébként Lu Hszün az 1925-ban kiadott esszékötetében így írt Petőfiről: „ez a nagyszerű lírikus költő, magyar hazafi hetvenöt évvel ezelőtt halt meg hazájáért kazah katonák lándzsájának hegyétől. Fájdalom, hogy Petőfi meghalt. Ami azonban még ennél is fájdalmasabb, hogy verseinek mondanivalója a mai napig ugyanúgy érvényes.” lülajdonképpen a legelső kínai nyelvre lefordított Petőfi vers, a Reszket a bokor, mert... sem Kínában jelent meg, hanem Kolozsváron 1880- ban. Érdekes, hogy nem kínai betűkkel, hanem latin betűkre átírt, nagyon régi, kb. 3000 évvel ezelőtti kínai változatban az akkori versek stílusában.- Minek köszönheti a népszerűségét Petőfi Sándor?- A huszadik század első évtizedében már többen lefordították néhány versét sanghaji és pekingi újságokba. Ott tevékenykedett leginkább a kínai értelmiség, egyúttal az írók is. Ekkoriban Petőfi még nem lett híres, csak egy lefordított külföldi költő volt a sok közül. folytatás a 3. oldalon | V V
