Heves Megyei Hírlap, 2020. április (31. évfolyam, 78-101. szám)
2020-04-20 / 92. szám
Q MŰEMLÉKTÁR 2020. ÁPRILIS 20., HÉTFŐ A helybeliek és a Mátraaljára érkező turisták is szívesen keresik fel az Orczy-kastélyt s a kiállítóhely látványosságait Fotó: Czímer Tamás Kossuth Lajos, Ferenc József is megszállt itt A város értéktárának legfőbb épített örökségei közé tartozik az Orczy-kastély, amely az 1950-es évek óta a Mátra Múzeumnak ad helyet. Az ingatlan 2000-es évek eleji felújítása során a festőrestaurátori és építészeti feltárás új eredményeket hozott az építéstörténetének megrajzolásában. Szabadi Martina Laura martina.szabadi@mediaworks.hu GYÖNGYÖS A Mátraalján élők körében a Mátra Múzeum, illetve az ezen intézménynek helyet adó Orczy-kastély hosszú évtizedek óta fogalom.- Minden régi gyöngyösi család őriz az épületről, a kertről valami titkot, amely nemzedékeken keresztül hagyományozódott apáról fiúra. Az elmúlt harminc évben a múzeum történészeként sokakkal találkoztam, beszéltem, akik megosztották velem a tudásukat rejtett ajtókról, titkos alagutakról, kerti földalatti bunkerekről, puskacsőből készült kerítésről. Ezek természetesen léteznek, de egy kicsit más funkcióval készültek, mint ami a köztudatban él - hangsúlyozza Báryné Gál Edit, a múzeum igazgatója.- A város XVIII-XX. századi története szorosan összefonódik az Orczy család történetével. Báró Orczy Lőrinc - bár idejének nagy részét Egerben vagy Pesten töltötte - itt emeltetett barokk kastélyt. Az építés körülményeire a főúr leveleskönyvéből következtethetünk - magyarázza a múzeumigazgató.- Még 1824 körül építették át klasszicista stílusban. A keleti szárnyat lebontották, s itt nyitva meg az új főbejáratot, teljesen átalakították. Az U alaprajzú épület keleti és nyugati oldalszárnyát északon összekötötték, így egy teljesen zárt belső udvarú városi palotát hozva létre. Ez a hely adott otthont 1849. április 1-jén a Görgey vezette haditanácsnak, itt szállt meg ekkor Kossuth Lajos, majd három évvel később Ferenc József volt a család vendége.- A gyöngyösi és a megyei önkormányzat 2004-ben közösen pályázott a kastély és a kert felújítására. A falkutatások és régészeti feltárások során az apró részletekből kirajzolódott az építéstörténete, nagy méretű freskók kerültek elő - részletezi az intézmény vezetője. Az épület teljesen alápincézett, számos addig ismeretlen átjáróra bukkantak. Aki ma ellátogat ide, az részese lehet mind a barokk, mind a klasszicista hangulatnak. A rekonstrukció színvonalát 2009-ben értékmegőrzés kategóriában Europa Nostra díjjal ismerték el. Sok-sok értéket őriznek a múzeumban Fotó: Czímer Tamás Múzeum lett a kastélyból A pompás épület az 1950-es évek óta a Mátra Múzeumnak ad helyet, 2009-ben elnyerte a Az Év Múzeuma címet. A létesítmény küldetése, hogy fenntartsa a természet és kultúra sokféleségének megismerése iránti igényt, elkötelezetté tegye a társadalom tagjait ezek megőrzése iránt. Gyűjti, őrzi, kutatja és interaktív módon bemutatja a természet- és történettudományokra jellemző tárgyakat és ismereteket. Különös tekintettel a régióra, a Mátra vidékére és Gyöngyös környékére. A birtok is megújult Az ezredfordulóra a kéthektáros park is annyira elavult állapotba került, hogy teljes revitalizációja vált szükségessé. A kastélypark felújításakor angolkert típusú újjáépítés jöhetett csak szóba. Ez a megoldás a már védett természetvédelmi értékek további sorsa szempontjából is ideális volt. A kastélypark tervezésének fő szakmai szempontjai a meglévő természetvédelmi értékek óvását és a növény- és állatfajok fajszámának növelését, ezek megismertetését tartotta szem előtt. A járvánnyal kapcsolatos folyamatosan frissülő, hiteles információk: HEOL.hu Megyénkben van az ország legkisebb temploma TARNASZENTMÁRIA A település völgyszűkületénél hirtelen kanyarodó út és a Tarna-patak között emelkedő kis dombon áll egy apró templom, amely egyedülálló értéket képvisel. A becslések szerint a tizedik vagy tizenegyedik században épült, így ez Magyarország legrégibb és legkisebb ma is működő, álló temploma, amely valamikor az államalapítás körüli évtizedekből maradt az utókorra. Győrffy György Széchenyi-díjas történész is István király korára határozta meg építésének idejét, ám a szakemberek közül sokan jelöltek meg későbbi évszázadokat. Vélhetőleg a falu szegénysége és perifériális volta az oka annak, hogy lényegében érintetlenül képes volt túlélni ezer évet: nem volt pénz a templomhajó felújítására, bővítésére vagy átalakítására, így maradhatott meg majdhogynem eredeti állapotában. Érintetlenül képes volt túlélni I ezer évet Azután 1734-ben megújították, bevakolták, kimeszelték a Sarlós Boldogasszony-templomot, a XIX. század második felében épült hozzá egy nyugati homlokzati torony. Az épületen 1932-ben javítási munkákat végeztek, a faragványok felületét szemcséző kalapáccsal átdolgozták. Műemléki helyreállítása új tetőszerkezettel a nyolcvanas években történt. Belső elrendezése arra enged következtetni, hogy a benne folyó szertartás eredetileg nem is latin rítus, hanem bizánci, pontosabban örmény rend szerint folyt. Mindez bizonyítéka a X. századi ortodox térítéseknek, ami - 1054, vagyis a nagy kelet-nyugati egyházszakadás előtt járunk - a honfoglalás és kalandozások évszázada alatt a római térítésekkel párhuzamosan folyt. Major Jenő településtörténész egy tanulmányában felvetette annak lehetőségét, hogy Tarnaszentmárián Géza fejedelem egyik leányának volt az udvarháza. Ennek bizonyítéka azonban nem kézzelfogható. Sz. M. L. Botanikus kertet is kialakítottak Gárdonyi Géza családjának csendes lakóhelyén Ahol az Egri csillagok született EGER Gárdonyi Géza háza, ahol 1897 és 1922 között huszonöt évig élt, máig nyitva áll a látogatók előtt. Az író sok más műve mellett a világhírű Egri csillagok is itt született meg. Szalainé Király Júlia irodalmi muzeológus lapunk kérdésére elmondta, a több száz éves lakóépület teljesen új életre kelt Gárdonyi keze alatt.- Az elvonulás, az alkotás színhelye volt ez - emelte ki. - Nyugodt vidéki környezetet alakított ki a maga és családja számára a csendes kis birtok. Az ingatlan építésének ideje tisztázatlan, Gárdonyi Géza valójában még egy romos házat vett meg, amely borkimérőként funkcionált, s ezt fokozatosan formálta át a saját igényeinek megfelelően.- A falakat magasabbra építették, új nyílászárók kerültek a házba - részletezte a muzeológus. - Egyik különlegessége a dolgozószoba üvegteteje, amely közvetlenül az íróasztal fölött található és egyenletes, szűrt fény biztosít. Akkori szokás szerint az építkezésnél papírpénzt tettek a téglák közé, hogy így szálljon rá anyagi áldás. Később pedig a környező telkeket is felvásárolta, s egy botanikus sétakertet létesített itt, ami nem igazán volt szokás erre akkori-Tízezer darabos könyvgyűjtemény A múzeum zárva van a járvány miatt, ám amikor látogatókat fogad, az irodalom iránt érdeklődőknek igazi paradicsom. A berendezés abban az állapotban van, ahogy az író hagyta. Nemcsak történelme miatt, de az itt található impozáns, közel tízezer darabból álló könyvgyűjtemény révén is. ban. Az itt zajló történésekből pedig megírta a Természet kalendáriumát. Az akkor még városszéli ingatlan kertjéből csodálatos a kilátás, hiszen mellette a vár, alatta a város van, a távolban a Mátra hegycsúcsai magasodnak. Az épület Gárdonyi halála után is a család birtokában maradt, fia, Sándor előszeretettel engedett bepillantást a későbbi emlékházba.- Az egri ostrom négyszáz éves évfordulóján, 1952-ben végül emlékmúzeum lett belőle, azóta több felújításon is átesett, időről időre elkerülhetetlen a renováció. Sz. M. L. A ház kertjében gyakoriak a rendezvények Fotó: Berán Dániel
