Heves Megyei Hírlap, 2020. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
2020-03-07 / 57. szám
2020. március 7. 5 Partmann Tibor, Csikós Szilvia és Simek Valéria versei 6 IV. évfolyam 10. szám Cholnoky Viktor a koleráról 8 Vöröskéry Dóra meséje Az élet peremén (illusztráció Fodor Veronika Legendák a Pannónia gőzhajóról című könyvéből, Holnap Kiadó, 2016) ortre De én úgy szeretnék még imádkozni! IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET FF a hidegvér és a tiszta köröm egészen biztos két védekező mód a kolera ellen „Ezen a földön születtem, szívem-lelkem gyökere annyira ezen a földön él, hogy itt maradok közietek, és veletek fogom átélni a rossz napokat is [...] Egyet kérek tőletek: Szívünk-lelkünk nagy kincsét, nemzeti öntudatunkat és Krisztus Urunkba vetett hitünket ne tévesszük szem elől egy pillanatra sem” - Esterházy János utolsó üzenete a felvidéki magyarokhoz. Gróf Esterházy János 1901. március 14-én született Nyitraújlakon. Főnemesi családból származott, ötezer holdnyi birtokuk volt. Iskoláit Budapesten végezte, kereskedelmi akadémiára járt, majd megmaradt földjein gazdálkodott - a trianoni békét követő csehszlovák földreformnak „hála” ugyanis a család birtokainak kilenctizedét elveszítette. Rögtön az országvesztés után kezdte közéleti tevékenységét, fellépett a magyarok elnyomásáért is küzdő csehszlovákizmus ellen. 1932-ben lett az Országos Keresztényszocialista Párt (OKSZP) elnöke. Követelte az önrendelkezést, Szlovenszkó és Ruszinszkó (a szlovák és ruszin országrész) autonómiáját, nemzeti, vallási és kulturális téren pedig előrelépéseket •sürgetett. 1935-ben Kassa és környéke parlamenti képviselőjeként bekerült a csehszlovák parlamentbe. „Akaratunk ellenére odacsatoltak Csehszlovákiához, követeljük, hogy a csehszlovák kormány teljes körben tisztelje a mi kisebbségi, nyelvi, kulturális és gazdasági jogainkat” - mondta első parlamenti beszédében, emellett pedig Szlovákia autonómiájáért továbbra is kiállt. Ugyanebben az évben a magyar pártok Edvard Benesre adták voksukat a parlamentben, ezzel pedig az elnöki székbe segítették a később dekrétumairól elhíresült szovjetbarát politikust. Benes egyébként megígérte a magyar pártoknak, hogy képviselni és támogatni fogja beadványaikat, azonban nem tartotta be a szavát. Érdekesség, hogy egy évtizeddel később, amikor az Esterházy-birtokot államosították, a csehszlovák hatóságok mindent felforgattak, és az ottlakóktól egy papír után érdeklődtek, amin Benes szavatolja a nemzetiségi jogokat (habár ez csak egy levél volt, nem hivatalos dokumentum), azonban legnagyobb bánatukra nem találták meg. Valószínűleg azért nem, mert előttük már a szovjet katonák is kirabolták a birtokot. FF vezervers Juhász Gyula Új szövetség Mint Izaiás prófétádnak Ajkát tüzes szénnel jelölted, Égő szened lett vágy és bánat, Uram, így állok már előtted! Jó volt Uram, az égető szén, Amelytől ajkam és a lelkem Hirdette, mily acél a törvény A szívben és a végtelenben. Most új az ajkam és a lelkem S így állok én vígan előtted S téged dalollak a jelenben És benned látom a jövőket. A múlt tüzéből már kiforrott A múlhatatlan érc: a lélek S látom: bús vágyam angyalod volt S szerelmem áldás .és dicséret. 1936-ban egyesült a két magyar formáció, az OKSZP és a Magyar Nemzeti Párt, a szövetség elnöke pedig Esterházy János lett. Ugyanebben az évben Benes miniszteri posztot ajánlott fel a grófnak, aki elutasította, mondván, előbb a csehszlovák kormánynak kell olyan intézkedéseket hoznia, amelyekkel kiérdemli a magyarság bizalmát. 1938-ban nagyot fordult a világ. Esterházy folyamatosan küzdött és szót emelt a magyarság jogaiért, a prágai magyar képviselőkkel megalapították a Magyar Nemzeti Tanácsot, amely a csehszlovákiai magyarság életét hivatott irányítani. Novemberben aztán aláírták a bécsi döntést, amelynek értelmében a túlnyomórészt magyarlakta területek visszatértek Magyarországhoz. Esterházy János - Kassa átadásakor - bejelentette, hogy a nyolcvanezer Leczo Bence magyarral együtt Csehszlovákiában marad, és tovább küzd a jogaikért. A magyar felsőház bársonyszékét - lévén minden felvidéki magyar képviselő automatikusan kapott egy helyet a parlament felsőházában - elutasította. Még ebben az évben elindította az ottmaradt magyarság számára az Új Hírek nevű újságot, majd ennek betiltása után a Magyar Hírlapot. „A mi jelünk a kereszt, nem pedig a horogkereszt” Esterházy János következetesen, élete végéig tartotta magát azokhoz az eszmékhez, amelyeket vallott. Üdvözölte Szlovákia önállósodását, ugyanakkor részt vett a lengyel menekültek magyarországi elhelyezésében (Szlovákia szintén hadat üzent Lengyelországnak 1939 szeptemberében), szociális segélyakciókat szervezett rászorulóknak. folytatás a 3. oldalon |
