Heves Megyei Hírlap, 2020. március (31. évfolyam, 52-77. szám)
2020-03-21 / 69. szám
IRODALMI-KULTURALIS MELLEKLET 2 2020. március 21. Juhász Kristóf tárcája 4 IV. évfolyam 12. szám Horváth Júlia Borbála novellája 7 Színház: Ballada a 301-es parcella bolondjáról n vakító felhőkbe borult az állomás ahonnan mindenki hazament n Az aranyborjú a Magyar népmesék sorozat 89. epizódja vezervers Benyhe István Titkos választás Az élet komoly, a szél komolytalan, fúj, ahol akar, nincs szélbiztos világ. A meghívott vihar mindent elragad, nem csak a hipokritát. A szó, a választás hatalma eró'. A felebarát szemében mit láthat, aki az Úr mértékét elcserélve homokra épít várat? A hamis próféták hite kiömlött, Simon mágus hajlong a szennyes árban, ő nem akar rosszat, csak jólfizetett kegyelmet, üdve ott van. Zavart emberek most egymásra néznek. Én nem ezt akartam, dadog némelyik, csak arra gondoltam, megérdemelnék, hogy jól megmondjam nekik. Ők nagyon megérdemelték, de mi nem, és elgörbül majd terünk és az idő! A múlt és a megcsúfolt hit helyébe közönyből nő temető. interiu „Fölvállaljuk, amiben hiszünk, még ha ezért nap mint nap küzdenünk is kell" Leczo Bence Mikulás Ferenc a magyar rajzfilmgyártás megkerülhetetlen szereplője. A Kecskemétfilm animációs stúdió alapítója és vezetője, a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál igazgatója, és olyan rajzfilmek létrejöttében vállalt szerepet, mint a Magyar népmesék, a Mesék Mátyás királyról, a Vízipók-csodapók, a Leo és Fred és más, mára az alapműveltség részét képező alkotások. Függetlenségüket végig megőrizték, ennek érdekében jelentős befektetőknek mondtak nemet, olyan világcégnek is, mint a Disney. — A tavalyi évtől az állam már nem tulajdonos a Kecskemétfilm Kft.-ben, ön viszont lassan ötven éve vezeti a stúdiót, amely sorra alkotja sikerfilmjeit. Hogyan tartható fenn ennyi ideig ez a fajta fejlődés?- A hetvenes évek elején a nulláról indultunk. A kezdő csapatot az ország különböző részeiből hívtam össze, itt telepedtek le, itt nősültek meg, itt mentek férjhez, gyerekeik születtek, lakást szereztem nekik, emiatt természetes, hogy a magunkénak éreztük a stúdiót a kollégáimmal együtt. A rendszerváltozás után az állami vagyonrész nagy százalékát megvásároltuk, illetve a megye maradt még egy bizonyos százalékban tulajdonosként, ami később állami tulajdonba került, ezt vettük meg legutóbb.- A szétválás után tovább működött a Pannónia Filmstúdió, és csak a kilencvenes években szűnt meg. Milyen volt a hangulat, amikor bejelentették, hogy a Kecskemétfilm függetlenként folytatja?- A Pannónia leszálló ágba került, az állam ugyanis ritkán adott megbízásokat, a saját dolgainkat, filmötleteinket kezdtük el megvalósítani. Az volt a célom a kezdetektől, hogy Kecskeméten egy önálló szellemi műhelyt hozzunk létre, ezért hívtam ide neves művészeket, emiatt függetlenítettük magunkat a Pannóniától produkciók tekintetében, a források terén azonban rövid pórázon voltunk. A szellemi függetlenséget legjobban az jelzi, hogy a sorozataink - Magyar népmesék, Mesék Mátyás királyról, Mondák a magyar történelemből - mind saját kezdeményezéseink voltak. Amikor látszott, hogy a Pannónia nem úgy működik, ahogyan korábban, bejelentetjük, hogy függetlenedünk. Először állami vállalat lettünk, de a privatizáció során megvásároltuk az állami vagyonrész nagy százalékát. Nem én, nem a menedzsment, hanem harmincöt kollégámmal közösen. Elég ritkán történt ilyesmi, a herendi porcelángyárnál oldották meg hasonlóan, ezzel együtt ők is a mai napig hatékonyan működnek. Kár, hogy a magyar gazdaságban nem volt több ilyen, akkor talán másképpen néznénk ki.- Mennyire biztosított az utánpótlás a rajzfilmgyártás terén?- Magyarországon ma két egyetem van, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) és a Metropolitan Egyetem, ahol animációs rendezőket képeznek, de animátorokat nem, pedig ez az egyik legfontosabb szakma a területünkön. A rajzfilmes animátornak biztos rajzkészséggel, színészi adottsággal, ritmusérzékkel és fantáziával kell rendelkeznie. folytatás a 3. oldalon |
