Heves Megyei Hírlap, 2019. október (30. évfolyam, 228-253. szám)
2019-10-26 / 249. szám
II. VADÁSZKUTYÁK Szakemberek bemutatják a három vadászvizsla fajtát 2019. OKTÓBER 26., SZOMBAT Eb a vadász kutya nélkül Versenyre készek a vadászvizslák a Zádor Oszkár-emlékvérsenyen FOTÓ: JAKAB FLÓRA A Magyar Vizsla Klub Egyesület delegáltja, Király Gergő József, a Német Vizsla Klub Magyarország delegáltja, Kálmán Gyula és a Magyarországi Drótszőrű Magyarvizsla Tenyésztők delegáltja, Szabó Sándor aranykoszorús mestertenyésztő, a Mezőföldi Kajtató Kennel tulajdonosát kértük arra, hogy mutassák be a három vizslafajtát. Sike Sándor szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu VADÁSZKUTYA - A rövidszőrű magyar vizsla, mellyel vadászom és tették elődeink is a XVIII. század közepétől, kis hazánk leguniverzálisabb vadászkutyája - mondta Király Gergő József.- Legfőképpen az apróvad vadászatára tenyésztették ki ezt a fajtát, de kiválóan megállja a helyét abban az esetben is, ha nagyvadra vadászunk és egy rossz lövést követően keresni kell a sebzett vadat, mivel tenyésztőinknek és a sok évtizedes odafigyelésnek köszönhetően remek orrjóságú a mi zsemleszínű vadászkutyánk. Szinte egyedülálló képessége, hogy már messziről jelzi és mutatja nekünk a lapuló vadat, mely során minden porcikája megfeszül. Ez a híres és látványos vadmegállás, ami a lövés előtti munkáját illeti, a lövést követően pedig felkutatja és apportírozza, majd átadja nekünk a vadászrészt. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy ez a könnyed mozgású, dinamikus, olykor fáradhatatlannak tűnő eb könynyen alkalmazkodik és jó jellemének köszönhetően Magyarország egyik legkedveltebb hobbi- és családi kutyája is, ezért előszeretettel választják gyerekes családok, valamint mindazok, akik kellemes társaságra vágynak a magyar vizsla személyében. Király Gergő József elmondta: első vizsláját Nimródnak hívták. Tizenegy éves volt, amikor Nimród az élete része lett, együtt értek vadásszá, majd, amikor „Ő” az örök vadászmezőkre költözött, érkezett Artúr kutyája a Magasparti Rutinos kennelből. Vele komoly munkába kezdtek és csiszolódtak össze Ragyogó észjárás, magával ragadó értelem- A drótszőrű fajta emberhez való viszonyulása, szeretete lenyűgöző minden tekintetben. Olyan társat kapunk magunk mellé, aki velünk és nekünk vadászik. Lesi, illetve olvassa gondolatainkat, ragyogó észjárása és értelme magával ragadó. Mindenes fajtaként van számontartva. Nagyvad után kereséshez, solymászathoz kis és nagy létszámú társasvadászatokhoz, vízi vad vadászatához egyaránt alkalmas és szépen helytálló. Számomra fontos az ő jellemük és adottságuk. Társasvadászatokat vezetni sok odafigyelést igényel, és nem mindegy, hogy a vizslánk irányítása, vezetése mennyi energiánkat viszi el. Olyan fajtával, melynek puska alatt tartása állandó sípolással és egyéb módszerekkel lehetséges, nem teszi lehetővé a nyugodt vadászatunkat. Ebben van a drótszőrű magyar vizsla legnagyobb előnye más fajtákhoz képest - mondta Szabó Sándor. versenyről versenyre: 2016-ban a Hortobágyon vele nyerte .első St. Hubertusz-versenyét, majd a következőt Artúr lányával, Golgotával 2018-ban, amikor még csak 15 hónapos volt.- Ennek a remek versenynek állok most itt a színhelyén ebben az évben is, mint címvédő. A társaság baráti, az idő megfelelő egy jó vadászathoz. Nem kívánhatok mást minden versenytársamnak, mint „egy kalappal” - fogalmazott Király Gergő József a Zádor Oszkár-emlékversenyt megelőzően. (Alig pár órával később már címvédőként nyilatkozhatott - a szerk.)- A vadászat kutya nélkül számomra elképzelhetetlen, legyen szó akár apróvad, akár nagyvad vadászatáról - mondta a német vizslás Kálmán Gyula. Szavai szerint a kutya szerepét ketté választhatjuk a lövés előtti munkára és a lövés utáni munkára. Apróvadvadászat esetén, a lövés előtti munkánál feladata felkutatni és jelezni a rejtőzködő vadat a vadász számára, hogy az felkészülhessen a vad kelésére, a lövésre. A lövés pillanatát követően, a lövés utáni munkája a lőtt vad megkeresése, apportírozása sűrű nádból, fedett területről vagy a vízből. A kutya nélkülözhetetlen a récehúzásnál, ha egy szárnyazott kakasról beszélünk például, a lágy részen meglőtt mezei nyúlról nem is beszélve. Gyakorló vérebesként utánkereső kutya nélkül el sem tudom képzelni a szarvasbőgést, az őznászt vagy a disznóhajtást, ahol a hajtókutyák munkáját is meg kell említeni, mivel óriási segítség a vadász számára, ugyanakkor a kotorékebek vadászatban, a dúvadgyérítésben betöltött szerepe mellett sem mehetünk el szó nélkül. Nyugodtan egyetérthetek tehát a mondással „eb a vadáiz kutya nélkül!” - fogalmazott a Német Vizsla Klub Magyarország képviselője. És, hogy miért német vizsla, azon belül is a drótszőrű? Hivatásos vadászként, a területük adottságai miatt. Ezek megkívánják egy ellenállóbb szőrű, a hideg vizet, a sok nádat - vizes nádat jobban - tűrő fajtát. Vadászszezonban nem ritka a heti öt, vagy akár hét nap intenzív munka is a kutyákkal. Az elvégzett munka mennyisége és a körülmények még akkor is erősen igénybe veszik őket, ha kétnapi váltásban dolgoznak, hogy legyen elegendő idejük pihenni - fejtegette Kálmán Gyula. Szabó Sándor aranykoszorús mestertenyésztő arról beszélt, hogy a „drótos” magyar vizsla kitenyésztésének gondolata az 1930-as évek elején vetődött fel. A rövidszőrű magyar vizsla tulajdonságát kívánták megvalósítani durvább szőrvitelben. így szerették volna az időjárás és nehezebb terepviszonyokra ellenállóbbá tenni. A fajta atyja és kitenyésztésének fő irányadója Vasas József hejőcsabai tenyésztő volt. Drótszőrű német vizsla és rövidszőrű magyar vizsla keresztezéséből alakították ki a fajtát. 1966-ban ismerték el az FCI hivatalos fajtaként. Az 1970-es évek elején fellendült a tenyésztése és a kereslet a fajta iránt. 1985-ig volt a fajta fénykora. Innen egy lassú, de fokozatos visszaesés következett, majd a 2000-es évek elején veszélyeztetettnek nyilvánították. A kedvezmények hatására újra fellendülés jött. Tartott ez a 2010-es évek elejéig, és ismét csökkenő tendencia következett.- Az utóbbi években átlagban 200 kölyök születik, amit törzskönyveztetnek. Nagyon kellenének az új, vállalkozószellemű, fiatal, lehetőleg vadász tulajdonosok. Szükség lenne új tenyészetek alakítására, hiszen oly sok „öreg” elment már, akiknek sokat köszönhetünk, mert a szívükön viselték a fajta sorsát. Törekedni kell a fajta reklámozására, népszerűsíteni vadászati eseményeken, rendezvényeken. A közelgő 2021-es vadászat-világkiállítás egy nagyszerű lehetőség erre - vélte a szakember. Szerinte egyébként a „drótosról”, mint vadászkutyáról, a drótszőrű magyar vizslával való vadászat örömeiről ódákat lehetne zengeni, persze csak, ha megfelelő és arra alkalmas egyedről van szó.
