Heves Megyei Hírlap, 2019. október (30. évfolyam, 228-253. szám)

2019-10-26 / 249. szám

2019. OKTÓBER 26., SZOMBAT VADÁSZKUTYÁK III A magyar agárral mezei nyálra, rókára és aranysakálra lehet már vadászni A fajta őseinkkel együtt érkezett Sárréti-Portyázó Bökény bemutató közben Szloboda István Sárréti-Portyázó Magyar agár és Alpesi tacskókopó kenneléből fotó: Balogh Róbert A magyar agár és az aga­­rászat történetéről Bathó Henriettet, a Magyar Agár Tenyésztő és Hagyomány­­őrző Egyesület elnökét kér­deztük. Szerinte a magyar agár története a történelem homályába vész, kialakulá­sáról eltér a kinológusok vé­leménye. Eredetére nincse­nek fellelhető hiteles doku­mentumok, következtetése­ket levonni csak a régészeti leletekből lehet. Sike Sándor szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu HEVES MEGYE A Hírlap kérdé­sére Bathó Henriett elmond­ta: ismereteink szerint az Árpád-kori, illetve a honfog­lalás idejéből feltárt sírokban találtak agárcsontleleteket, így Zalavárról egy koponyát, valamint Felgyőn is kiástak agárleletef.- Minden lovas sztyeppéi népnek megvoltak a maguk gyors lábú, szemmel vadászó kutyái. így feltehetően hon­foglaló őseink is magukkal hozták a mai magyar agarak őseit. A középkorban a fegy­verek hatásfoka még gyen­gébb volt így természetesen ebben a korban elképzelhe­tetlen volt a vadászat kutya nélkül. Az 1395 körül író­dott Besztercei szójegyzék­ben a vadászkutyák felsoro­lásánál már szerepel a vizs­la mellett az agár is. A mai magyar agár kialakulásában nagy szerepet játszott a törö­kök által behozott „széltől faj­zott” török agár. A középkor­ban a nemesek között divat volt vadászkutyákat és va­dászmadarakat ajándékozni, ezáltal a Kárpát-medencében már meglévő agár tovább ala­kult - mondta a szakember. Bathó Henriett beszélt ar­ról is, hogy a XIX. században, az úgynevezett „anglománja” idejében új fejezet nyílt a ma­gyar agár történetében. Ek­kortól az import angol aga­rak behozatala befolyásolta a már meglévő állomány tulaj­donságait és küllemét. A ko­rabeli feljegyzésekből úgy tű­nik, hogy míg a török és arab fajták inkább javítottak a ma­gyar agár vadászati tulajdon­ságain, addig az angol ver­senyagarak inkább rontottak a meglévő magyar agár ér­tékmérőin. Az 1840-es évek­ben egymás után alakultak az agarászegyletek. Ekkortól előtérbe került az angol min­tára történő versenyzés, a díjagarászat, ezt fejlesztették tovább coursing, illetve ová­lis alakú pályán való verseny­zésre, ahol manapság műnyúl után futnak az agarak. Az újkori ma­gyar agár tenyésztésének kezdetét a 60-as évektől szá­mítjuk, mivel az első FCI-s standardot 1966-ban fogadták el. A jelenlegi standard 2000 óta van érvényben.- A magyar agár annak el­lenére, hogy igazán kecses és karcsú eb, az erő, a kitar­tás és a gyorsaság megteste­sítője. Betegségekkel szem­­beji ellenálló, szilárd szerve­zeti felépítésű, igazi vadász­kutya. Nyílsebes főnemes, az ebek sólyma. Szemmel vadá­szó fajta, azaz, ami megmoz­dul előtte, azt űzőbe veszi és addig űzi, amíg utol nem éri vagy az űzött vad rejtő sűrű­be nem ér. Ellentétben az an­gol agárral, megállja a helyét a szántáson, tarlón, fagyott talajon egyaránt; több kilo­méteres hajszákra is képes, üldözve a kifejlett baknyu­lat. A nagyobb vad sem je­lent problémát: utoléri és le­rántja az őzet. Megfogja a ró­kát és akár az aranysakált is. Értelmes, nyílt természetű, barátságos, ámde idegenek­kel távolságtartó a magyar agár. Tartása nem kíván sem­mi különlegességet, megfele­lő körülmények között jól bír­ja a kinti tartást, de akár la­kásban, velünk is élhet. Mint minden agár, szereti a kényel­met, feleslegesen nem mo­zog, mozgásigénye nem na­gyobb, mint egy átlagos kutyának - jellemezte a fajtát a szakember. Henriett beszélt a lo­vas agarászat koráról is. A messziről kelt vagy a lovas által felzavart, kitapo­sott vadat az agár űzőbe vet­te, lerántotta vagy megfogta és a lovas adta meg a kegye­lemdöfést vagy ütötte le foko­sával. Külön típusa volt a lo­vas agarászatnak, mikor a sűrűt a kópékkal meghajtot­ták és a dúvadat az agarakkal fogatták meg. A gyalog aga­rászat lényege pedig, hogy a magyar agarakat úgyneve­zett „füzéren” vezetve közelí­tették meg a vadat vagy vélt tartózkodási helyét és annak felugrásakor párban enged­ték az agarakat hajszára. Űz­hették ezt a vadászati módot lesből, de róka esetében hí­vással is.- A módosított 1996. évi LV. törvény a vadászatról, és ennek végrehajtási rendele­té alapján a magyar agár új­ból vadászkutya, a vadászati idények betartásával mezei nyúlra, rókára és aranysakéi­ra lehet vele vadászni azok­nak, akiknek van érvényes vadászjegyük, agarászatra feljogosító kiegészítő vadász­­vizsgájuk és származási lap­pal rendelkező magyar aga­ruk birtokában van a meg­felelő vadászati alkalmassá­gi vizsgának - tette hozzá a szakember. Magyar agár: nagy kezdősebesség, kitartó vágta Bathó Henriettől megtudtuk: az agarászat a legősibb vadászati módok egyike. Az agár elsősorban a lőfegyver vadászaton történő használata előtt volt nélkülözhetetlen vadászati eszköz: a felugró, majd futó vad elejtésére használták, nagy kezdősebessége és kitartó vágtája miatt, ami sokszor a végkimerülésig tartott. Az adott korokban az agarászat szorosan kapcsolódott a tagozódáshoz és a birtokviszonyokhoz. Az első időszakban akár 8-10 agarat is használhattak űzésre, később ez lecsökkent 4-5 darabra. Az írott anyagok alapján ebben az időszakban nemcsak nyúlra, hanem nagyvadra, őzre, szarvasra, dúvadak közül rókára és farkasra vadásztak agarakkal. Az agarakat nem vették pórázra vagy vezetőszíjra, hanem szabadon közlekedtek a lovak mellett. Három Zádor Oszkárral is szót váltottunk a baráti kör elnökének otthonában Balázs Józsefnél vendégeskedtek Zádorék HATVAN A szombati vadász­kutyás rendezvényen Balázs József mutatta be előadásában a résztvevőknek a verseny név­adóját, akit személyesen is na­gyon jól ismert. Zádor Oszkárt jellemezve legfontosabbként ki­emelte: olyan alázattal volt a va­dak iránt, ami a maiak számá­ra is példaként szolgálhat. Ezt az előadást megelőzően ottho­nában, egy gyönyörű vadász­házban vendégül látta egyko­ri mentora leszármazottak: fi­át, lányát, unokáját és két déd: unokáját, akik közül mindhá­rom férfi az Oszkár nevet viseli. A beszélgetést a fiúunoká­val kezdtük, aki elmondta: gyerekként ismerte az 1990- ben elhunyt nagyapát, jártak hozzá - nem olyan gyakran ugyan - a Rudolf-tanyára.- Ami bennem megmaradt, amikor autóverseny volt a Mát­rában, nála szálltam meg. Ki­kísért engem, az erdőn keresz­tül mentünk. Volt, hogy mo­torral mentem el hozzá. Én is vadászgatok, habár nem olyan intenzíven, általában csak ap­róvadra, ennyit örököltem tőle - mondta Oszkár. A beszélgetésbe bekapcso­lódó apa, Zádor Oszkár fia úgy fogalmazott: az öreg Szil­vásváradra nősült (én is ott születtem), és Palavichinél dolgozott. Mindenki jól érez­te magát a társaságában, jól kijöttek vele, szerették az öreget. A lánya, Zádor Edit édesap­ja embercentrikusságát emlí­tette. Mint mondta, 1953-ban kerültek Fényespusztára. FOTÓ: JAKAB FLÓRA A két Zádor Oszkár - dédunoka és unoka- Ott volt apu erdészetveze­tő. Hat család lakott ott és az ő érdeme volt, hogy ezt a hat családot összetartotta. Prog­ramokat szervezett, volt min­den héten mozi, farsangi bál, kukoricafosztás, disznótor. Sokan jártak ki Párádról is, meg a környékből hozzá dol­gozni. A legegyszerűbb mun­kással is nagyon embersé­ges volt. Nem hordta fenn az orrát. Huszonnégy évig jár­tak hozzánk német vadászok, vadásztatott is. Jóleső érzés, hogy az utókor emlékver­senyt nevezett el róla. Az erdő szeretetére tanított bennün­ket is, meg mindenkit, akivel kapcsolatba került. Sok jót ta­nultunk aputól - mondta. A dédunoka” is az Oszkár névre hallgat, négy évvel a halála után született, de so­kat hallott a dédnagyapáról. Nagy dolognak tartja, hogy ekkora tiszteletnek örvend. Orsolya, a másik dédunoka azt mondta, hogy nagyon sze­ret a természetben járni, ezt örökölhette meg.- Bár nem ismerhettem, de hatással volt az életemre, hogy amikor vezetni tanultam, be­mutatkoztam az oktatónak, akinek elkerekedett a szeme, és megkérdezte: Zádor Osz­kár a dédnagyapád? Az okta­tó elmondta, hogy az ő nagy­papájával együtt jöttek be Ma­gyarországra, és hogy meny­nyire tiszteletreméltó ember volt. Érdekes volt Újpesten ta­lálkozni egy olyan emberrel, aki ismerte a dédnagyapámat - mondta Orsolya. S. S. VADÁSZKUTYÁK Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt. HEVES Megyei Irodája • Felelős kiadó: Liszkay Gábor elnök-vezérigazgató • Székhely: 1034 Budapest, Bécsi út 122-124. Tel.: 06-1/460-4851 • Szerkesztőség és kiadó: 3300 Eger, Trinitárius u. 1. • Tel.: 06-36/513-633; E-mail: hmhgyartas@mediaworks.hu Főszerkesztő: Kühne Gábor ■ Megyei üzletszervezési vezető: Fodor Beáta - Nyomdai munkálatok: Mediaworks Hungary Zrt.,1225 Budapest, Campona u. 1. • Felelős vezető: Bertalan László nyomdaigazgató

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom