Heves Megyei Hírlap, 2019. augusztus (30. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-07 / 182. szám
2019. AUGUSZTUS 7., SZERDA g OLVASÓINK ÍRJÁK Levelezőink véleményét és írásait várjuk HEVES MEGYE Megköszönjük olvasóinknak, hogy véleményükkel, történeteikkel segítették a munkánkat. A továbbiakban is számítunk az együttműködésükre! Itt hívjuk fel levelezőink figyelmét, hogy a közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet, azokért felelősséget nem vállal. Csak teljes névvel, címmel ellátott írásokat teszünk közzé, amiket szükség esetén rövidítve, szerkesztve jelentetünk meg. Számos írást kaptunk, ahol orvosaiknak mondtak köszönetét. Szeretnénk felhívni a figyelmet, ha elégedettek gyógyítóik munkájával, azt lehetőleg ne ezen oldalon fejezzék ki. Megkönnyítik a munkánkat, ha elektronikus formában juttatják el írásaikat. Továbbra is várjuk az írásaikat szerkesztőségünk címére (3300 Eger, Trinitáriusutca 1.), illetve a szerkesztoseg@ hevesmegyeihirlap.hu e-mail-címre. HMH Figyelhetnénk jobban egymásra! MEGELŐZÉS Olvasom, hogy Heves megyében rengeteg betörés volt az elmúlt fél évben. A rendőrség országos összegzése szerint a fővárosban volt a legtöbb ilyen bűncselekmény tavaly december 24. és idén június 22. között. Mialatt Budapesten 23 betörést regisztráltak százezer lakosra fél év alatt, addig Heves megyében 39, Borsodban és Jász-Nagykun-Szolnokban 33 eset volt százezer polgárra. Az adat mindenképp elgondolkodtató. Érdemes lenne jobban ügyelni az értékeinkre, például biztonságosabb zárakat felszerelni, de az is felmerül bennem, hogy miért nem figyelünk jobban egymásra, szomszédainkra? Különösen igaz ez azokra a falvakra, ahol sok idős, egyedülálló ember él, akik többnyire védtelenek. Kovács Jánosné Eger HIRDETÉS VÁRJUK SZEMÉLYRE SZABOTT LÁTÁSVIZSGÁLATUNKRA MINDEN KEDDEN 11 ÉS 18 ÓRA KÖZÖTT! I m BEJELENTKEZÉS SZÜKSÉGES, FOGLALJON IDŐPONTOT WEBOLDALUNKON OPTIC W($*RLD exclusive EGER TESCO, RÁKÓCZI FERENC UTCA 100. / 30/578-2927 www.owe.hu HIRDETÉS________________________________________________________________________________ KÖSZÖNJÜK, HOGY NÁLUNK HIRDETETT! Nem hiányozhat Széchenyi az egri Parnasszusról Az emléke önnön fényétől ragyog A Széchenyi-kultusz nemzeti, szellemi-lelki emlékezetközösséget teremt. Egerben is megérdemel egy emléktáblát Fotó: MTI-Bodnár B. Ebben a rovatunkban jelent meg Kiss Péter könyvtáros, helytörténész igazán remek kezdeményezése egy reménybeli egri Széchenyi-emléktábla ügyében, amelyhez máris több jeles egri csatlakozott. Az alábbiakban Cs. Varga István irodalomtörténész professzor méltatását adjuk közre. EGER Széchenyi István 175 éve járt Egerben című, az olvasói levelek rovatban közölt írás a Heves Megyei Hírlap július 2-i számában látott napvilágot. Vármegye-látogatás a Tisza nyomvonalán A jövő évben lesz 175 esztendeje, hogy a Tisza-szabályozás tervének céljából, a Tisza érintette vármegyéket meglátogatta gróf Széchenyi István. Már szeptember 6-án levelet írt a Tisza-szabályozás és mellékfolyói ügyében érdekelt Közép-Tisza-vidéki vármegyék és a Jász-Kun kerület vezetőihez, hogy küldjék el képviselőiket az október 11-12-én tartandó szolnoki tanácskozásra. Heves megye küldötteként azon Almásy Pál első alispán vett részt. Gyöngyösről indulva Széchenyi szeptember 28-án érkezett Egerbe. Lévai Sándor oldalkanonok - aki az 1848/49- es szabadságharc idején már az egri káptalan nagyprépostja - kitűnő vendégségben részesítette. Az ő kíséretében nézte meg a Líceum gyönyörű könyvtárát, amelynek vendégkönyvébe a nevét is beírta. Felment az épület tornyába, a csillagdába is. A szívélyes vendéglátás során kiadós ebédben volt része: „Üdvözlőbeszédek és pohárköszöntők- a városi tanács tiszteletét teszi. A líceum nagyszerű” - írta naplójába. A város és magisztrátusa nagy tisztelettel üdvözölte Széchenyit. Eger nevében Brezovai József főispánhelyettes fogadta. Este pedig a lakosság fáklyás zenével köszöntötte. Másnap korán indult tovább szolgálattevő útján Miskolc és Tokaj irányában. A kettős megyében utoljára 1846 nyarán járt, a második tiszai tanulmányútja alkalmával. Miután augusztus 27-én (Tisza) Dobnál ünnepélyesen megnyitotta a Tisza-szabályozási munkálatokat, Tiszafüreden, (Kun)Madarason és Tiszabőn is megfordult. Még elment a Pest-Szolnok közötti vasútvonal szolnoki ünnepi megnyitójára, azonban erre a vidékre többé már nem tért vissza. A Tisza-völgy rendezése Széchenyi utolsó, kiemelkedően nagy alkotása. Az alkotásai, az eszméi buzdítottak Hevesben is A forradalom és szabadságharc leverése után Széchenyi alkotásai, eszméi, mint mag a hó alatt, tovább éltek és buzdítottak Heves megyében is. Emléke eleven élt az önkényuralom éveiben. Nevének említése is hitvallás volt a magyar tenni akarás, az emelkedő nemzet mellett. Szellemi hagyatéka ma is iránymutató. A nagy emberek öröksége nem csupán az életművüket jelenti: magában foglalja az utókort, a hatástörténetüket, kultuszukat, értelmezéshagyományukat, még a félreértéseket, mítoszokat is. Széchenyi 1860. április 8-i döblingi tragédiájának hírét Egerben is döbbenten fogadták. A Bach-rendszer önkényuralma ellenére, szerte Heves és Jász-Nagykun-Szolnok „kettősmegye” településein gyászünnepségeket tartottak. Az egri engesztelő szentmisét Bartakovics Béla érsekfőpásztor celebrálta. A vármegye a június 27-i, egri tanácskozásán emlékezett Széchenyire. Elhatározták, hogy Eger főutcáját róla nevezik el. 1861 januárjában, az Akadémia kérésére, adakozó városainkkal együtt, Eger és Gyöngyös is elküldte pénzadományát Széchenyi pesti fémszobrának felállítására. Emlékezetkultúra és történelmi tudat Az emlékezetkultúra a történelmi tudat szerves része. A Széchenyi-kultusz nemzeti, szellemi-lelki emlékezetközösséget teremt. Erősíti a megtartó nemzeti kultúrát, az értékteremtő lokálpatriotizmust is. A lokális és egyetemes kapcsolatteremtés: lelki hídépítés, amely erőt ad a jelenkornak, jövőhitet egyénnek és közösségnek. Célja, hogy lelkileg-szellemileg egyesítse a különböző nézetű, hitű és pártállású közösség tagjait, az összetartozást, az emberi és nemzeti identitást. Széchenyi István emléke önnön fényétől ragyog. Élete nemzeti sorstükör. Tragédiája is nemzeti katarzis. Máig lelkierőt sugárzó, reformkori üzenete: „Itt alkotni, teremteni kell”. Az emlékállítás küzdelem a felejtés ellen Az utókor számára az emlékállítás adósságtörlesztés, rituális (ön)legitimáció. A kultúra lényeges eleme: küzdelem a felejtés ellen. Számos Széchenyi-szobor, sok-sok emléktábla, emlékjel áll szerte az országban, az egész Kárpát-medencében: Budapesten, Sopronban, Szegeden, Miskolcon, Tokajban, Kiskörén, Szatmárnémetiben... Rimaszombatban az impériumváltás új hatalma hiába tüntette el Széchenyi mellszobrát a Széchenyi-kertből, a város lakossága újra és újra méltó helyére emelte. Látogasson el hírportálunkra! HEOL.hu A legnagyobb fényhozók közt is óriási Az emlékállítás panteonizáció és vizuális reprezentáció is. Annak bizonyítéka, hogy a magyar nép géniuszai őrzik és továbbadják a nemzeti szellem őrlángját. Széchenyi a legnagyobb fényhozók, fáklyavivők közt is óriás. Egri látogatása az „Emelj fel, emlék”, „általa híres e föld/város” kategóriába tartozik. Nem hiányozhat az egri Parnasszusról, szellemi Panteonból. Arany Jánossal együtt hiszem és vallom: Széchenyi példája „éltető eszmévé finomul, (...) nőttön nő tiszta fénye, / Amint időben, térben távozik. A „szellemdiadal” napja lesz, amikor Eger emléktáblával tiszteli meg Széchenyit és egri emlékét, és ezzel önmagát is tiszteletre méltóvá teszi. Kiss Péter emléktábla-állító kezdeményezését szívvel-lélekkel támogatom: „állíttassanak emléktáblát Egerben Széchenyi 175 évvel ezelőtti látogatásának emlékére”.
