Heves Megyei Hírlap, 2019. augusztus (30. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-03 / 179. szám
3 TIT? Pl!'. helyőrség őrt re A BALATON TÜNDÉRÉBŐL VILÁGSZÉPE Száztíz évvel ezelőtt a Balaton partján született az a keszthelyi lány, akit előbb szülővárosában, majd a fővárosban, nem sokkal később pedig Párizsban, valamint Deauville-ben koronáztak meg. Simon Böske Keszthely szépeként és a Balaton tündéreként indult az első Miss Hungárián, amit meg is nyert, majd egyre nagyobb magasságokba jutott: megválasztották Miss Európának és Miss Universe-nek is. Világszerte ünnepelték, hollywoodi filmes karrier várt rá, mégis inkább itthon akart élni. „A házunk előtt húzódó Kossuth Lajos utca avanzsál minden délután és vasárnap délelőtt városi korzóvá, amire mindenki elmegy, így a kislányok is. Az elvégzett lecke s az uzsonnakávé minél gyorsabb bekebelezése után egy pillantás a tükörbe, és elő a legfrissebb kalappal, kis- vagy nagykabáttal, mamával, Imrével, a testvéremmel vagy esetleg barátnőkkel. Az ember megy szép csendesen az Amazon Szállótól a Hungária Szállodáig, ott megfordul és visszasétál. Ez a korzózás. Közben mindenkit lát, az ismerősöknek illedelmesen köszön, de az ismeretleneket is ismeri, így találkozik előbb-utóbb mindenki a keszthelyi korzón” - írja naplójában Simon Böske. Addig jársz a korzón... - míg fel nem fedeznek. Az akkori világ legszebb nőjének tündérmeséje 1925-ben, Keszthelyen kezdődött, amikor a gyönyörű kislány még az iskolában jeleskedett, jól tanult, sportolt és kitűnően zongorázott. Két lecke között pedig rendszeresen korzózott a balatoni kisváros főutcáján barátnőivel, akik, dicsérve a kis Böske szépségét, rávették, hogy induljon a Korzó Szépségversenyen, amelyre tréfából jelentkezett, és amit legnagyobb meglepetésére meg is nyert. A 16 éves szőke hajú, kék szemű, nyúlánk- 170 centiméter magas - szépség ezután nem sokkal Siófokon, a balatoni korzók szépeinek versenyén állt színpadra, immár a Balaton Tündére címért. Ő lett a tó tündére, és miután sikeresen leérettségizett, 19 évesen benevezett a Miss Hungáriára, amelyen- szintén legnagyobb meglepetésére - 1929. január 6-án, a szépségmustrát meghirdető Színházi Élet Erzsébet körúti épületében, megkoronázták. „szegény kicsikém” A naplója szerint az egyik barátnőjénél zsúrozott Budapesten, amikor a Színházi Életben olvasta, hogy Párizsban rendezik meg a Miss Európát, amelyen először vehet majd részt Miss Hungária, és fiúismerősei azon tréfálkoztak a lányokkal, hogy nosza, próbáljátok meg, és induljatok a szépségversenyen, hátha összejön Párizs. „A barátnőim azonban kijelentették, hogy csak én jöhetek számításba, s kérleltek, nevezzek be”- írja naplójában Simon Böske.- „Na, jó, a tréfa kedvéért benevezek, ígértem meg nekik, de azt is megígérem, ha nem nyerek, akkor sem megyek a Dunának! így történt meg, hogy néhány héttel később, 1929. január 6-án én is startoltam a versenyen.” A délelőtt 11 órára meghirdetett találkozó napján azonban fél likőr még az ágyban volt. A hideg, téli reggelen ugyanis csak nagy nehezen szánta el magát a felkelésre, édesanyja unszolására kapta össze magát gyorsan, de így is fél óra késéssel esett be a rendezvényre. „Rágyújtottam egy cigarettára és azon gondolkodtam - írja naplójában -, hogy mi hozott engem erre a versenyre? Hiúság? Feltűnési vágy? Szerencsepróbálás? Nem, nem és nem! Minden, ami a győzelemmel jár, Párizs, világlátás, új emberek, váratlan dolgok és változatosság - mindez együttvéve érdekel. És most, ezért ülök itt a sarokban, s várom sorsomat... De úgysem választanak meg! Én magam két-három lányra tippeltem a végső győzelemre, akiket igazán szépeknek tartottam.” Tévedett. Őt koronázták meg, és ezzel egy csapásra megváltozott az élete - legalábbis rövid időre. Valóban karnyújtásra került álmai városától, Párizstól. A Miss Hungária megnyerése után hetekig ünnepelték Magyarország legszebb hölgyét, tiszteletére partikat, bálokat rendeztek országszerte, a menükártyákon a fényképe szerepelt, és a halfogást többnyire így hívták: Fogas á la Miss Hungária. A szépségkirálynőt tejben-vajban fürösztötték és elhalmozták ajándékokkal, de gondolatai már az európai megmérettetésen jártak... Márai Sándor a Színházi Élet hasábjain így reagált Simon Böske győzelmére: „Mielőtt útra megy Párizsba, engedjen meg egypár szót, szegény kicsikém. Maga nem is tudja, a Maga kedves és legszebbnek deklarált fejében, hogy mire angazsálta magát. Már egyetlen egy embernek tetszeni is hallatlanul veszedelmes és bonyolult valami. Hát még egy zsűrinek, a világ zsűrijének, mit gondol?” Az esélytelenek nyugalmával Édesanyjával 1929. február 2-án az Orient expresszel utazott a francia fővárosba, ahol újságírók, fotóriporterek hada várta, és már másnap találkozott is vetélytársaival - tizenheten voltak - egy hotelben rendezett ebéden. Simon Böske végignézett rajtuk, majd a naplójába a következőket jegyezte be: „A »királynők« sokkal szebbek voltak, mint ahogy azt elképzeltem. Most igazán úgy éreztem, hogy nincsenek esélyeim, én itt a jelentéktelenebbek közé tartozom, és magam is a jugoszláv, az angol és a lengyel lányra szavaztam volna, tiszta szívből és pártatlanul! De tetszett nekem a többi is.” Simon Böske megint tévedett. Az esélytelenek nyugalmával vonult végig a színpadon, és szűnni nem akaró taps fogadta. A napló tanúsága szerint szíve a torkában dobogott, a lélegzete elakadt, mert ilyen fogadtatásra nem számított. Sok vita és tárgyalás után már csak négyen maradtak a döntőben, rajta kívül a francia, a spanyol és a lengyel lány. Az eredményre órákat kellett várni, mire kihirdették: Miss Európa nem más, mint Madmoiselle Elisabeth Simon, Miss Hongrie! „Ami ezután következett - olvassuk tovább a visszaemlékezését -, az már valóságos káosz a fejem-Temesi László ben. Az újságírók megostromoltak, a filmfelvevő gépek kattogtak, fénykévék estek rám, királynővé koszorúztak és felzúgott megindítóan a magyar Himnusz, miközben kibontakozott a magyar trikolór, a magyar zászló, ezer mérföldnyire a magyar hazától! Felemelő érzés volt, patakzott a könnyem, és éreztem, hogy ez a siker mennyire túlnő az én jelentéktelen kis személyemen...” Báli ruha Trianon-jelvénnyel Simon Böskét ezután hetekig ünnepelték Franciaország-szerte - több, a tiszteletére rendezett fogadáson, bálon is feltűzte estélyi ruhájára a Trianon-jelvényt, jelezve az ország megcsonkítását, mire egy magyar lap publicistája megjegyezte: „A fényes párizsi bálokon Böske fellépése többet használt Magyarországnak, mint sok, ügyetlen politikus évekig tartó működése.” A Pesti Hírlapnak ezt nyilatkozta a kinti ünneplésről: „Nem, ezt sohasem lehet elfelejteni... mindenki jó volt hozzám... és a magyar zászló mindenütt, a még nemrég ellenséges földön... felejthetetlen! Szinte csak képek vannak előttem: állok egy nagy párizsi palota erkélyén, lent tízezerre menő tömeg, franciák, és lengetik a kalapjukat, és százszor, ezerszer kiáltják: »Vive la Hongrie! Vive la Hongrie!« Nem olyan ez, mint valami álom?” Annak ellenére, hogy a legtöbben elismerték, ő a legnagyobb propagandája hazánknak, nem mindenkinek tetszett a zsidó származású keszthelyi szépség világra szóló győzelme, igaz, már a budapesti diadala sem... Dr. Szarka Lajos történész Simon Böske naplója című könyvében írja, hogy a hazai zsidó sajtó örömmel fogadta a budapesti győzelmét, annál is inkább, mivel a második helyezett Lefkovits Daisy szintén az izraelita felekezet tagja volt. Valaki megjegyezte, hogy ugyan magyarosabb neve is lehetne, „a zsűri szerint mégis Lefkovits kisasszony képviselte a versenyzők közül a legtisztább formában a magyar faj szépségét.” Az Új Nemzedék című, szélsőjobboldali lap viszont a magyar fajiság megcsúfolását, Trianon emlékének meggyalázását látta a zsidó lányok, Böske és Daisy sikerében. Az európai győzelme után pedig azt írta néhány magyar lap, hogy Simon Böske az európai szépségideáit testesíti meg. „A tökéletes európai forma, amely a kis balatoni lányban testet öltött” - olvasható például a Magyar Hírlapban. A világsajtó heteken át mint a ma7 Simon Böske gyár faj büszkeségéről zengedezett. A neológ Egyenlőség című lap harsányan adta közre, hogy Simon Böske győzelme diadal a magyar antiszemitákkal szemben. Ám úgy látszik, mégsem, mert például lapjuk, az Új Nemzedék állította, hogy a Miss Európa-választásnál a zsidóság nemzetközi összefogása érvényesült, és megkérdőjelezte: vajon a zsidó származású Simon Böske mint szépségtípus képviselheti-e a világszépségversenyen Európát, az árja népek világrészét. Ne feledjük, 1929-et írtunk ekkor! „Szerencsém volt” Simon Böske júliusban újra Franciaországba utazott, hogy megmérettesse magát a világversenyen... De amióta tavasszal elnyerte a Miss Európa címet, elárasztották kabarékba, színházakba szóló szerződésekkel, de egyetlen ajánlatot sem fogadott el. „Csak csodálom, hogy az emberek azt képzelik, színésznőnek vagy énekesnőnek kell lennem, mert a szépségdíjat megnyertem. Szerencsém volt, hogy győztem a versenyen. Ha éreztem volna magamban színészi tehetséget, már régen megpróbálkoztam volna vele.” így hiába csábították Hollywoodba is a Miss Universe győzelme után. 1929 júliusában hetekig forró lázban égett Franciaország egyik legelőkelőbb üdülőhelye, Deauville, ahol megrendezték a világszépségversenyt, amely két fordulóban zajlott le közte és Miss Amerika, azaz Ella van Hueson között. Nehéz döntés előtt állt a zsűri, mert a két szép lány közül kiválasztani a szebbet szinte lehetetlen volt, hiszen az amerikai és az európai lobbi egyaránt erős volt, ezért maradt a salamoni döntés - mindketten nyertek! Simon Böske máig is az egyetlen magyar lány, aki ilyen magasságig jutott a szépségversenyeken, és csaknem egy évszázadot kellett várni, míg Laky Zsuzsa személyében legalább egy kontinens rangú királynőnk született... Szépségkirálynő a Balatonon SIMON BÖSKE REGÉNYES ÉLETE Simon Böske 1909. február 15- én született, édesapja dr. Simon Sándor körorvos, édesanyja Hoffmann Janka, egy kereskedő lánya. Simon Böske kétszer ment férjhez, először Brammer Pál kereskedőhöz, majd Jób Dánielhez, a Vígszínház művészeti igazgatójához, akivel annak haláláig, 1955-ig boldog házasságban élt, majd mozgáskorlátozottként gondozásra szorult. 1970. október 8-án hunyt el Budapesten elfeledve. Szarka Lajos Hévízen élő író-történész több cikket is publikált az első szépségkirálynőnkről, akinek az életét évekig kutatta, munkájának eredményét a Simon Böske naplója című könyvében 2017-ben adta közre. „A magyar szép lányok között a mai napig ő vitte a legtöbbre, dicsőséget szerezve az országnak. Gondoltam, az élete és az a korszak a zűrzavaros történelmi hátterével megér egy könyvet. A kutatómunkámban Simon Böske egyetlen, Londonban élő rokona segített" - mondta a történész. 2019. augusztus______________________________________________________________________________________________________________________________________________IRODALMI-KULTURÁLIS MELLÉKLET
