Heves Megyei Hírlap, 2019. június (30. évfolyam, 126-149. szám)
2019-06-29 / 149. szám
gwsruL helyörség 7 IS onvv A SZABAD EMBER JÁTSZIK, ES A KOCSMA IS KÖZEL VAN AM Bonczidai Éva Nem lepne meg, ha egyre többeket látnék egy fekete könyvvel a kezükben nyihogva, kuncogva, a röhögéstől levegő után kapkodva olvasni, ugyanis Juhász Kristóf Boldog halottak napját! című prózakötete bizony olyan, hogy elkerekedik az ember szeme, az olvasó meg-megáll egy-egy blikkfangos párbeszédet ízlelgetni vagy bólogatni egy-egy ravasz fordulaton. A szerző első szépprózai kötetének méltatásában nincs okunk titkolni, hogy jó ismerőst ajánlunk a tisztelt olvasó figyelmébe, hiszen Juhász Kristóf több novelláját, tárcáját lapunkban közölte először, nem egyszer adtuk körbe a szerkesztőségben a kéziratait vagy olvastunk fel hangosan egy-egy részletet belőlük, hogy na, ezt nézd. Hogy immár könyvként is kézbe vehetjük ezt a gyűjteményt, még mindig ez a „Na, ezt nézdf’-rácsodálkozás a legadekvátabb viszonyulás a szövegekhez, melyek bár elképesztően összehangolt és összetett irodalom-, művelődés- és kultúrtörténeti rétegekből építkeznek, mégis lepereg róluk az a fajta irodalomtudósi okoskodás, amely sokszor görcsösen igyekszik kontextualizálni, kanonizálni és szövegkorpuszként emlegetni mindazt, amit író és olvasó egyaránt történetnek vagy könyvnek tekint. Örömpróza, szakrális fantasy és beavatási fikció - néhány olyan műfaj-meghatározás, melyet már a fülszöveg is felvet, amikor vakmerő olvasóknak ajánlja a tizenkilenc elbeszélést és a magyar reformkor legendáit megteremtő két kisregényt. Juhász Kristóf, az író ugyanis szabad ember - és ebből a szabadságból fakad az a rengeteg játék és lelemény, mellyel úgy íija meg földi dolgainkat, hogy vigyorogva látjuk be, az élet milyen. Például nemcsak azt bizonyítja be, hogy a házasságnak nincs szaga, és Szentádámot a világ legromantikusabb és egyben legcsapodárabb népsége lakja, hanem a lelkesedéseink pimasz természetét is látni engedi: „Még az adatfelvétel felénél sem tartottak, mikor a polgármester kezében megállt a készülék (pedig titokban egy anonim kecskekereskedő oldalt nézett, mert megfájdult a feje a számolástól), s a derék patrióta fölkiáltott:- De miért dobáljuk mindanynyian a gyűrűinket pont a Tűzoltó-öbölbe? Egy pillanatig csönd volt, aztán a szentádámiak egymás szavába vágva sorolták:- Mert a hangulat! A filing! Az idill! A romantika! A táj végzetszerűsége! A folyó metaforikája! Az életérzés! Mert olyan romantikus! Szimbolikus! Apokaliptikus! Meg filmszerű! Meg álmodékony! Meg mert az Isterbe jegygyűrűt hajítani ordítva zokogó lélekkel nemes, nagyívű gesztus, mitől a tátongó, vérző sebként jajongó szív legalább egy picikét beheged! Meg a kocsma is közel van ám a Tűzoltó-öbölhöz!” Juhász Kristóf úgy folytatja Petőfi Sándor, Rózsa Sándor vagy Ady Endre élet- és haláltörténetét, hogy az emberben felötlik, ezt a könyvet középiskolákban és kutató laboratóriumokban kellene terjeszteni - lássák az ifjú vitézlők, mi az az underground, mi a lázadás, és hogy néz ki egy rendesebb forradalom; de lássák azok a tudósok is a soksok képletük fölött töprengve, hogy mi mindent kellene még feltalálni és megvalósítani. Hiszen köztudott, hogy évszázadokkal ezelőtt is csak a szabad írók voltak képesek olyan képtelenségeket kitalálni, mint a Holdra szállás, a mobiltelefon vagy most a kvantumnekromanta felszerelés és digitális amulett. Jó ez a világfájdalomtól és sebnyalogatástól mentes életigenlés. BOLDOG HALOTTAK J NAPJÁT! i Jó ez a szabadság. Jó ez a bátor játék. Jó ez a könyv. Juhász Kristóf: Boldog halottak napját! Előretolt Helyőrség íróakadémia, Budapest, 2019 Lapszámunkat WEEBER KLÁRA szobrászművész munkáival illusztráltuk. Weeber Klára 1938. március 24- én született Budapesten. Édesapja jogász, édesanyja tanítónő volt, a családjában ő volt az első, aki a művészi pályát választotta. Az orvosi egyetemre is felvételt nyert, de az Iparművészeti Főiskola mellett döntött, és 1956 szeptemberében kerámia szakon kezdte meg tanulmányait. Miután Borsos Miklós tanszékvezető látta a titokban készített szobrait, áthívta szobrász szakra, a második tanévet már ott kezdte. „A Borsos Miklós mellett eltöltött évek csodálatosak voltak. Egész életemre meghatározóvá vált mesteremnek hihetetlen nyílt őszintesége, spontán szellemessége, emberi tartása. Szinte közöttünk dolgozott, így sok szobrát láthattuk megszületni vésője alatt. Nagy hévvel beszélt a szakmáról, felelősséggel tanított, igényességre ösztönzött. Emlékezetes mondása volt: kérem, rossz szobrot lehet csinálni, de szakmailag ízlésrombolót, azt nem" - idézte fel Weeber Klára. 1963-ban, Szabados János festőművésszel kötött házassága után, Weeber Klára Kaposvárra költözött, ma is itt él. Ha Weeber Klára munkáit figyeljük - legyen szó akár a köztéri alkotásokról, akár a kisebb szobrokról - először tálán a derű jut eszünkbe. Mintha valamely jóságos tündér hozta volna közénk ezeket a kedves alakokat a furcsa somolygásukkal és pajkosságukkal együtt. Nemcsak az aranyszőrű bárány megalkotásából köszön vissza a népmeséi lelemény, hanem a Pásztordal variációi és a Micsoda madár színeváltozásai is az archaikus népi tudást mutatják meg új formában. Ez a derűs alkotókedv a formák játékára figyel és nem az emberi nyomorúság változataira, ezért is öröm találkozni velük, hiszen furcsaságuk is arra ösztönöz, hogy olyan szeretettel szemléljük a világot, amilyennel a gyerekek gyakorolják nap mint nap a megismerést. Olyan szobrok ezek, amelyek köré örökös napsütést képzel az ember, és ha árnyék borulna rájuk, az is csak játék, hisz mindből kiviláglik a ragyogás. azat AZ ELŐRETOLT HELYŐRSÉG BABITS-VERSPÁLYÁZATA Ki ne ismerné Babitsnak azt a verssorát, amely Karinthy Frigyesnek köszönhetően, az így írtok ti egyik remek darabjaként maradt az utókorra: „Szegszárdon Születtem, Színésznőt Szerettem.” A vers sajnos elveszett. Most az Előretolt Helyőrség szerkesztősége, a Magyar PEN Club elnöksége és a Petőfi Irodalmi Múzeum pályázatot hirdet a vers visszaszerzésére. Arra kérünk mindenkit - agg klasszikusokat és ifjatag titánokat egyaránt, költőket, filológusokat, egyszerű professzorokat, zsenge poétákat és hétpróbás kritikusokat -, hogy ha náluk lappangana a kézirat, másolják le és küldjék el nekünk az eredeti szöveget. Vagy ha megvolt nekik ugyan, de elveszítették, esetleg ha valahol máshol olvasták, rekonstruálják a verset. Nem paródiát kérünk - szép, meggyőző, igazi lírai remekműre számítunk, abban a reményben, hogy elfoglalja méltó helyét Babits életművében. (Ki volt a színésznő? Lehet, hogy több költemény is született a Szekszárdi Titokzatoshoz? Miért kellett ezeknek megsemmisülniük vagy zárt dobozba kerülniük? Milyen versformában születhettek ezek? Klasszikusban? Szabadversben? Slamköltészetet megelőlegező laza strófákban? Megannyi kérdés, amelyekre - reméljük - a pályázatunkra beérkező szövegek meggyőző választ fognak adni.) Első díj: 150 000 forint Második díj: 100 000 forint Harmadik díj: 50 000 forint Elismerő oklevéllel járó jutalom: 25 000 forint Beküldési határidő: 2019. július 15. Címünk: babitspalyazat@gmail.com vagy Előretolt Helyőrség, 1054 Budapest, Alkotmány utca 12., III. emelet 21. A pályázat eredményét augusztus 31-i lapszámunkban közöljük. Babits Mihály születésnapján, november 26-án a legjobb versek a Petőfi Irodalmi Múzeum pódiumműsorában is elhangzanak. Aranyszőrű bárány (fa-fém, 55 * 75 cm, 1990) 2019. június IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET
