Heves Megyei Hírlap, 2018. október (29. évfolyam, 228-253. szám)
2018-10-13 / 239. szám
TW-lfll'__ folytatás az 1. oldalról I helyőrség D emutatkozik a Haavománvo laza A Békés Megyei Népművészeti Egyesület a tárgyalkotásban tevékenykedik kiemelkedően sikeresen. A népművészet, ezen belül kiemelten a népi kézművesség hagyományainak ápolását és alkotó közösségek létrehozását tűzte ki céljául az egyesület, amely előadások, tanfolyamok, népművészeti táborok, kiállítások, pályázatok és egyéb rendezvények szervezésében élen járó egyesületként újjáélesztette a térség hímzőközösségeit. „Míg az 1970-es években több mint száz hímzőszakkör működött Békés megyében, addig 2012-ben már csak öt ilyen közösség maradt fenn. Szerencsére azóta a Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a Hagyományok Háza programjainak hatására tizenegy új szakkör alakult” - számolt be a fejlődésről Pál Miklósné, aki a Békés Megyei Népművészeti Egyesület mellett a Népművészeti Egyesületek Szövetségének is elnöke, mely ötletgazdája és támogatója a Hagyományok Háza részeként működő Magyar Népi Iparművészeti Múzeum egyik legújabb programjának. A Párhuzamok projekt - kézművesség és design címet viselő új kezdeményezés az egymás mellett élő, de egymás útját nem keresztező világok rendszerét hivatott bemutatni, rávilágítva arra, hogy lehet közös célja a kézművesek, iparművészek és néprajzosok alkotói csoportjának, még akkor is, ha teljesen más kulturális rétegből jönnek, hiszen közös feladatuk, hogy az évszázadok alatt kiforrott esztétikai rendszereket a mai kor szükségleteinek megfelelően alkalmazzák és tegyék használhatóvá. A projekt során modern, egyedi ruhák és kiegészítők születtek, melyeket divatbemutatókon lehet megtekinteni. Nyitott Műhely és virtualitás A Magyar Népi Iparművészeti Múzeumra jellemző széles látókörű programalkotás és működési elv szellemében kialakított Nyitott Műhely a vidéki hagyományőrző tevékenységekhez kapcsolhatóan egy olyan különleges hely, ahol bemutatják és megtapasztalhatóvá teszik a kortárs népművészet, népi iparművészet mesterségeit, alkotófolyamatait. A látogató közvetlenül a mesterektől ismerheti meg az egyes munkafolyamatokat, azok technikáit, a használt alapanyagokat és a különleges munkaeszközöket. A Nyitott Műhely ezenkívül feladatának tekinti a kézművesmesterek, iparművészek, építészek és más szakmák közötti párbeszédet és tapasztalatcserét, ehhez workshopok megszervezésével járul hozzá. A múzeum országos gyűjtőkörű szakmúzeum, mely időszaki tárlatokkal mutatja be a népi iparművészet történetét, jeles alkotóit, műhelyeit, irányzatait. „A népi iparművészet öt szakágának (hímzés, szövés, fazekasság, faragás, népi mesterségek) tárgyait átfogó egyetlen hazai gyűjtemény az idő múlásával egyre inkább felértékelődik, hiszen a tárgyak készítői között a legkiválóbb mesterek találhatók meg, akiknek egy része már nem él” - emelte ki Szabó Zoltán főmuzeológus, a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum vezetője. A gyermekek a múzeumpedagógia segítségével nyerhetnek betekintést a hagyományos népi kultúrába, és játékos módon tekinthetik meg a múzeum kiállításait, de a műhely segítségével elkészíthetik a saját alkotásaikat is. Nem csupán a Nyitott Műhely törekszik a fiatalabb generációk megszólítására. A Hagyományok Háza legújabb projektje, a Virtuális Hagyományok Háza a nehezen megszólítható Y, illetve Z generációt igyekszik a a saját eszközeiken keresztül elérni, valamint biztosítani számukra, hogy más közegen keresztül fedezhessék fel a hagyományainkban rejlő szépséget. A világ egyik legnagyobb néptáncfilmarchívuma A Kárpát-medencei folklór iránti társadalmi érdeklődés nemcsak Magyarországon, hanem világszerte fokozódott, miután 1896-ban egy magyar etnográfus, Vikár Béla Európában elsőként rögzített népdalokat fonográffal. Ennek a megnövekedett igénynek kíván új intézményes keretet adni a 21. században a Hagyományok Házában működő Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum, amely a Néptáncosok Szakmai Háza dokumentációs anyagainak örököseként, a tudományos intézetekkel együttműködve, a korszerű digitális technika igénybevételével kívánja hozzáférhetővé tenni mindenkinek a kezdetektől napjainkig Magyarország, a Kárpát-medence vagy akár távolabbi tájak bármely etnikumához tartozó népzenei és néptáncgyűjtéseket. Bartók Béla, Kodály Zoltán és Lajtha László, kiszélesítve a fonográfos gyűjtéseket a Kárpát-medencében élő népekre, megteremtették a magyar etnomuzikológia és a nemzetközi összehasonlító folklórkutatás alapjait. A magas szintű tudományos feldolgozás mellett mindhárman arra törekedtek, hogy a gyűjtött népzenét a kortárs kultúrába is beépítsék, az oktatás és a közművelődés számára is elérhetővé tegyék. Tanítványaik egész sora haladt ezen az úton, köztük Martin György, a magyar néptánckutatás megalapozója, akinek rendszerteremtő igyekezete, dokumentáló-archiváló szenvedélye és a teljes megismerésre való törekvése korosztályában mindenki másnál nagyobb hatással volt a magyar és a nemzetközi néptánckutatás fejlődésére. Martin György a legképzettebb, a legelszántabb, a nehézségektől viszsza nem riadó, legeredményesebb gyűjtő volt, aki minden keresetét e gyűjtésekre s az ahhoz szükséges eszközök beszerzésére költötte. Hallatlan szerénységének és a falusiak iránti tiszteletének is óriási szerepe volt abban, hogy megnyíltak előtte az emberek, így gyűjtései során könnyedén leküzdötte a falusiak bizalmatlanságát. Meg tudta értetni az emberekkel: azért kell a kulturális értékeinket megőrző adatközlés, azért kell a táncot filmszalagra, a zenét magnetofonra rögzíteni, mert előbb-utóbb kiapadnak az autentikus források, meghalnak az adatközlők, s nem lesz, aki a tudását átadja a jövő nemzedékeinek. így jöhetett létre Martin vezetésével a világ egyik legnagyobb néptáncfilmarchivuma. Magyar és idegen nyelvű könyveket, folyóiratokat és kéziratokat tartalmazó, 6500 kötetből álló páratlan hagyatékát a Hagyományok Háza Folklórdokumentációs központjának Martin-könyvtára őrzi, melyet a kutató özvegye, Borbély Jolán adományozott az intézménynek, aki néprajzkutatóként szakmai munkatársa is volt féijének. „Sebő Feri kollégámmal érdekelt minket a magyar népzene. Másmilyen is, de a magyar feltétlenül, csak éppen nem jutottunk hozzá. Akkoriban, a hatvanas évek végén igazi, eredeti népzenét - nem feldolgozásokat, hanem úgy, ahogy az valóban szól - nem lehetett sehol hallani. Ez iránt érdeklődve felhívtuk Martin Györgyöt. Mondta, hogy mehetünk hozzá Sebővel. Hasaltunk a szőnyegen és az Uher magnón felrakott, Kallóssal közös gyimesi gyűjtését hallgattuk. Innentől kezdve Martin volt az, aki a mi életünket tudatosan irányította szakmailag, emberileg és barátilag is” - emlékezett vissza Halmos Béla, a magyarországi táncházmozgalom egyik elindítója és első prímása, aki 2013 júliusában hunyt el. Több mint négy évtizedes aktív tevékenysége során zenészként, folklórgyűjtőként, oktatóként és szervezőként fáradhatatlanul dolgozott a magyar népi kultúra és a táncházmozgalom ügyéért, jelentős életművet hagyva hátra maga után. Folklórgyűjtéseit, kéziratait, könyvtárának egy részét és mesterhegedűjét magába foglaló hagyatékát a Hagyományok Háza vásárolta meg, ahol 2014 májusában — a Martin-hagyatékhoz hasonlóan - helyet kapott a Halmos-hagyaték is. „Halmos Béla váratlan halálát követően viszonylag rövid időn belül megkezdődött hagyatékának felmérése a Forint utcai lakásában. A két hónapos munka Gyenes Katalin örökös segítségével, valamint a Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum munkatársainak közreműködésével zajlott” - emlékezett vissza Árendás Péter, a Folklórdokumentációs Központ tárvezetője, aki 2007 szeptemberétől, megalakulásától kezdve tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékén, 2010 óta pedig kinevezett egyetemi adjunktusként egyben a vonós szakirány vezetője. Halmos Béla hagyatéka hatalmas mennyiségű kéziratot tartalmaz, de megtalálható benne kandidátusi disszertációja is, amely magában foglalja Ádám István „Icsán” széki prímás monográfiájához készített lejegyzéseit. Halmos Béla gyűjtési naplói és különféle kották is a hagyaték részét képezik úgy, mint Martin György Magyar tánctípusok és táncdialektusok című könyvének hangzó példatárából készült lejegyzések. A Hagyományok Házában letétbe helyezett 275 tételből álló könyvállomány kötetei helyben olvashatók, és itt található Halmos Béla több mint ezer tételből álló hangfelvétel-gyűjteménye is, amely a táncházmozgalom négy évtizede alatt megjelent bakelitlemezeket, műsoros magnókazettákat, publikált CD-ket és DVD-ket tartalmazza. A Magyar Állami Népi Együttes Az 1970-es években kibontakozó táncházmozgalom, amelynek Halmos Béla kulcsfigurája volt, új látásmódot hozott a színpadi néptáncban is. A mozgalom a Kárpát-medence tradicionális értékei felé irányította a fiatalok figyelmét, s a parasztság által átörökített évszázados tánc- és zenei hagyományokat a korszerű szórakozás új formájává tette. Ebben a korszellemben bontotta ki szárnyait a Martin Györgytől örökölt tudást magába építő, már 1951-ben megalakult Magyar Állami Népi Együttes is, amely az autentikus néptánc sokszínűségére és korszerűségére kívánta felhívni a figyelmet. 2001, azaz a Hagyományok Háza megalakulása óta a Magyar Állami Népi Együttes a ház társulataként tölti be küldetését, melynek együttesvezetője Mihályi Gábor, művészeti vezetőjük pedig Pál István Szalonna. A Magyar Állami Népi Együttes legújabb bemutatójához Bartók és Kodály után ezúttal Liszt Ferenc munkásságából merítettek ihletet az alkotók. A Liszt-mozaikok című előadás három tematikai pillérre épül, melyek közvetlenül a Liszt-életmű emblematikus jelei: Liszt, a magyar; Liszt, a pap és Liszt, a virtuóz. A tánckoncertben - mind a zene, mind a mozdulatok nyelvén - Liszt művei mellett megszólalnak az azokhoz ihletforrásként szolgáló magyar nemzeti romantika legkiválóbb darabjai, a gregoriánig visszanyúló egyházzenei előzmények, valamint a rá hatást gyakorló kortársak, Paganini és Chopin szerzeményei is. A Müpa, a Hagyományok Háza - Magyar Állami Népi Együttes és a Nemzeti Táncszínház együttműködésével létrejövő tánckoncert rendező-koreográfusa Mihályi Gábor, vendégként közreműködik többek között Farkas Gábor zongoraművész és a Szent Efrém Férfikar. A Liszt-mozaikok egyik zeneszerzője és zenei átirat készítője, Radics Ferenc, a Magyar Állami Népi Együttes zenekarvezetője. Lapszámunk képanyaga a Hagyományok Háza sokrétű tevékenységét és a felújított Budai Vigadó épületét mutatja be. 2018. október IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET
